szerkeszto 
„A James Webb-űrteleszkóp újabb szenzációs felvétellel kápráztat el minket: egy távoli csillag körül keringő gázbolygó fotójával.
A HIP 65426 b jelű bolygó egy gázóriás, vagyis nem lakható bolygó, a tömege a Jupiternél 6-12-szer nagyobb, ezt a most készült felvételek végleges elemzésével majd tovább lehet pontosítani. A csillag és a körülötte keringő bolygó 385 fényév távolságban vannak tőlünk, a Kentaur csillagképben. Igencsak fiatal a bolygó, 15-20 millió éves lehet, és először 2017-ben derült fény a jelenlétére, az Európai Déli Obszervatórium VLT teleszkópja azonban hiába óriási, nem volt képes megfelelő felbontású felvételt készíteni róla, mivel a földi légkör ennek akadályt állít. A JWST azonban a világűrben, a légkörünk hatásaitól távol már átlépett e problémán.
A bolygó mintegy százszor távolabb van a saját csillagától, mint a Föld a Naptól, ám még így is szükség volt arra, hogy a csillagot kitakarja a teleszkóp. Szerencsére a James Webb MIRI és NIRCam műszerének is van egy kimondottan erre a célra szolgáló speciális eszköze, amelynek koronográf a neve, így a csillagból érkező jóval erősebb fény nem zavarja a bolygó gyenge fényének észlelését.
Az exobolygók közvetlen fotózása pont emiatt is igen bonyolult, a HIP 65426 b esetében a csillag közeli-infravörös tartományban tízezerszer, középső infravörösben pedig néhány ezerszer fényesebb, mint a bolygó. A felvételen négyféle szűrő segítségével jelenítették meg a bolygót, és a négy kép közti kis eltéréseket is láthatjuk amiatt, ahogy a JWST optikai rendszerei közvetítik a fényt.
Bár már a Hubble is készített közvetlen exobolygó-fotókat, a fejlődés óriási, és a mostani képek megmutatják, hogy mire is képes a Webb e téren. A következő években a segítségével készülő exobolygó képek révén megszerezhető tudásunk alapvetően fogja meghatározni a fizikai-kémiai ismereteinket róluk, illetve a kialakulásuk körülményeiről. Valószínűleg még ismeretlen bolygókat is felfedezünk majd.”
Címlap fotó: NASA/ESA/CSA, A CARTER (UCSC), THE ERS 1386 TEAM, AND A. PAGAN (STSCI).
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
