szerkeszto 
„Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög–bolgár (IGB) és lengyel–szlovák összekötő földgázvezetékek, továbbá a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország is tovább diverzifikálja beszerzési útvonalait – ismertette Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.
Az orosz–ukrán háború következtében energiaválság dúl Európában. Így újra virágkorukat élik azok az infrastruktúra-fejlesztési projektek, amelyek a magas gázárak és az orosz források csökkenése miatt alternatív forrásokat jelentenek a térségünk számára. A MEKH közleményéből kiderül: a közelmúltban több fejlesztés ért a végső szakaszába. Ezek az idei gázévre már hatással vannak. Ezen kívül több projekt megvalósítása is elindult.
Három jelentős fejlesztési projekt készült el
Ezek az infrastruktúra-fejlesztési projektek Magyarország és a kelet-közép-európai régió földgázellátás-biztonságára is kedvező hatást gyakorolnak. A MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese szerint az elkészült új létesítmények nem tekinthetők a diverzifikációs fejlesztések végállomásának.
Érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megkétszerezése. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába
– fogalmazott Ságvári Pál, aki hozzátette, az elmúlt időszakban három jelentős gázvezeték-fejlesztési projekt ért célba, amelyek hozzájárulnak a régiónk hálózatának fejlesztésén keresztül az ellátásbiztonságunk megerősítéséhez.
Az új gázévvel kereskedelmi üzembe helyezett görög–bolgár (IGB) és lengyel–szlovák összekötő vezetékek, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszik, hogy a közép-kelet-európai régió, ezen belül is különösen Magyarország és a tengerparttal nem rendelkező más országok tovább diverzifikálják beszerzési útvonalaikat.
Az eddig befejezett vezetékfejlesztések az alábbiak:
- Interconnector Greece-Bulgaria (IGB): A görög–bolgár rendszerösszekötő vezeték sikeresen elkezdte kereskedelmi működését 2022. október 1-jén. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában. Az első földgázmennyiségeket a transzadriai gázvezetékből (TAP) továbbították a rendszerösszekötőn keresztül. A teljes kapacitás, amellyel a gázvezeték elkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter – összehasonlításként Magyarország éves földgázigénye 10-11 milliárd köbméter.
- A lengyel GAZ-SYSTEM által épített Baltic Pipe gázvezeték a gázév elejére szintén sikeresen megépült, és részleges kapacitással üzembe helyezték. A vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy diverzifikálja Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvég kontinentális talapzaton található gázforrásokhoz.
- Befejeződött a Lengyelország–Szlovákia-gázvezeték építése is idén augusztus végén, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak–déli gázfolyosó utolsó hiányzó infrastruktúra-eleme is a helyére került. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba éves szinten. A MEKH szerint ez a fejlesztés Magyarország számára is lényeges, mert a vezetékkel a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő magyar–szlovák csővezetéken keresztül.
Magyar ellátási szempontok
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a napokban úgy fogalmazott, hogy „a kormány a diverzifikáció pártján van, de ezalatt nem az orosz energiahordozók kizárását érti, hanem a minél több forrás bevonását, például az azeri gáz mennyiségének növelése a transzadriai vezeték kapacitásának bővítése által”.
Szerinte az „átpolitizált, átideologizált javaslatok” helyett minél több csővezetéket, LNG-terminált kell építeni, fejleszteni kell az infrastruktúrát, ugyanis ez jelenti a valós megoldást.
A külügyminiszter szerint a kormány elvégezte a házi feladatát és szinte az összes szomszédos országgal összekapcsolta a hálózatát, ellenben a megbízhatósági kérdését érintve emlékeztetett: Magyarországot eddig egy amerikai és egy osztrák vállalat hagyta cserben a romániai tengeri mezők kitermelésének ügyében, miután hárommilliárd köbméternyi gáz beszerzésére vonatkozóan már megvolt a szerződés, azonban a projekt végül leállt.”
Címlap fotó: Artur Widak / Anadolu Agency / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
