szerkeszto 
Boris Pistorius német védelmi miniszter szeptemberben Budapesten tárgyalt Ruszin-Szendi Romulusszal Fotó: Máthé Zoltán/MTI.hu
Őszintén a háború lehetőségéről
Nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy az embereket nem érdekli a háború, sőt eleve úgy vélik, hogy semmilyen háborús veszély nincs. A Tisza még rá is segít erre, mondván, hogy az egész háborús ügy nem más, mint az előző kormány propagandafogása. Sajnos, nem az! Beszéljünk őszintén, félelmek és előítéletek nélkül a háború fenyegetéséről!
A magyar elit a NATO-ban bízik
Kezdjük azzal, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor Magyarország belépett a NATO-ba, folyamatosan ki volt téve a háború veszélyének. A NATO ugyanis nem védelmi szervezet, hanem támadó szervezet. Ha védelmi lenne, 1990-91-ben feloszlathatták volna, mivel az eredeti ellenség, a Varsói Szerződés, a szocialista országok szervezete megszűnt. Nem oszlatták fel, sőt a tevékenységét egyre több területre bővítették.
1990 óta a NATO megjelent Afganisztánban, Irakban, amelyek nem tartoznak a NATO hatókörébe. A mai NATO-vezetés a távol-keleti országokat, Japánt, Dél-Koreát és másokat is igyekszik maga mellé állítani, kiterjesztve a NATO hatáskörét az ázsiai térségre is.
Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak. Innen tovább Magyarország nem akkor lép háborúba, amikor a magyar kormány úgy gondolja, hanem akkor, amikor a NATO vezető hatalmai úgy ítélik meg, hogy háborúra van szükség. Ezt jó, ha szem előtt tartjuk!
A rendszerváltás óta minden kormány kitartott a NATO és az EU mellett. Soha nem merült fel a kilépés lehetősége. Minden kormány tudomásul vette és teljesítette a NATO és az USA katonai elvárásait.
Magyarország segítette a NATO Jugoszlávia elleni háborúját. Ez a háború jelezte, hogy Magyarországra milyen szerep vár egy kelet-európai háború esetén. Magyarországnak nem a katonai ereje a fontos, hanem a területe. Magyarország tranzitország, amelyen jelentős erőket fognak háború esetén szállítani.
Magyarország kiváló egészségügyi háttérrel rendelkezik háborús sebesültek fogadására, a csapatok újjászervezésére. Magyarország, mint élelmiszertartalék is fontos tényező.
Ugyancsak fontos tényező a magyar ipari kapacitások és szakemberek háborús célú igénybevétele.
Az ukrajnai háború eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy pontosan ez a szerep vár Magyarországra. Nem a haza, a magyar föld védelme, hanem a NATO céljainak végrehajtása.
Nyilvánvaló, hogy a Honvédséget nem önálló katonai műveletre készítik fel, hanem a NATO keretein belül, a NATO alárendeltségében kap feladatokat.
A tranzitország szerep nem menti meg Magyarországot a csapásoktól. Magyarország ugyanis objektíve célponttá válik egy háborúban, ez pedig szenvedéssel, pusztítással jár.
De van más is! Katonákkal vettünk részt Afganisztánban, Irakban, és jelenleg is magyar katonák vannak Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában. A balkáni térség háborús feszültségforrás, ami a közvetlen jelenlétünk miatt Magyarországot is háborúba sodorhatja.
Nem magyarázták meg azt sem, hogy miért pont a Zrínyi programban előírt katonai struktúrára és fegyverzetekre van szükség. Nincsenek pontos adatok az egyes országok struktúrájáról, de becslések szerint egy orosz páncélos hadosztály legalább 270-300 harckocsival rendelkezik, szemben a magyar páncélos dandár 44 harckocsijával.
Miniszterek a NATO szolgálatában
A magyar politikai elit elkövette az első bűnt a magyar nemzet ellen, amikor a Varsói Szerződés feloszlatása utáni pillanatnyi semleges státuszát feladta, és rohant a NATO felé. Az Antall-kormány honvédelmi minisztere, Für Lajos már 1990 októberében elrohant Brüsszelbe, egyengetni az utat a NATO-ba. 1994-ben pedig beléptek a NATO Partnerségbe, a tagsági előszobába.
Für Lajos történész volt, nem sokat értett katonai ügyekhez. Még sokan emlékeznek híres tételére, miszerint Magyarországnak „körkörös védelemre” kell felkészülnie. Vagyis, akárhonnan jön az ellenség, meg kell védeni a hazát.
Azt azonban sem az Antall-kormány, sem a későbbi magyar kormányok egyik se magyarázta meg, hogy ki ellen kell fegyverkezni, ki ellen kell a magyar katonának háború esetén küzdeni.
Utódja, Keleti György a Néphadsereg egykori propagandista tisztje lett a Horn-kormány minisztere. Az MSZP-s elit, köztük a honvédelmi miniszter is, bizonyítani akarták, hogy ők már nem a múlt „kommunistái”, ők már az új világ elkötelezett hívei.
Keleti még agresszívebben törtetett a NATO felé, mint elődje. Bevállalta a NATO követelések teljesítését.
Mit követelt a NATO? Az egykori Magyar Néphadsereg totális felszámolását: a tisztikart lecserélni, új NATO-kompetens tisztikart felállítani, szabványokat megváltoztatni, megkezdeni a szovjet fegyverek felszámolását.
A hadsereg létszámát az 1989-es 155 ezerről 1995-re 89 ezer főre csökkentették. A rendszerváltás után a magyar hadiipari termelést lényegében megszüntették. Felszámolták a páncélos egységeket, a tüzérséget, a harcászati rakétaosztályokat, mindent, ami a hadsereget hadsereggé tette.
1990-ben Magyarország a GDP 2,56 százalékát költötte védelemre. 1995-ig ez 1,31 százalékra csökkentették.
Még nem voltunk NATO-tagok, de a magyar kormány már 1995-ben hozzájárult ahhoz, hogy NATO-csapatokat magyar területen keresztül dobjanak át Bosznia-Hercegovinába, ahol javában folyt a balkáni háború. 1995 decemberétől két szűk év alatt 300 ezer katona haladt át Magyarországon. 13 ezer repülő és helikopter mozgott a magyar légtérben. 65 ezer harci jármű ment át a magyar utakon.
Keleti megkapta az amerikai hadügyminiszter William Cohen dicséretét, amikor Budapestre látogatott. Ha az MSZP-kormányzás végén bárki Magyarországra támadott volna, azonnal veszítettünk volna.
Háború Jugoszlávia ellen
Az első Orbán-kormány megkapta a lehetőséget, hogy beszálljon a NATO-akciókba. A NATO 1999 márciusában megtámadta Jugoszláviát. Orbán többször elmondta, hogy a Nyugat követelte Magyarország belépését a háborúba, de az „ő személyes kiállása” miatt erre nem került sor. Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Nincsenek dokumentumok.
A tény az, hogy az USA és a NATO vezetésének célja az egységes és erős Jugoszlávia felszámolása volt. Ehhez meg kellett dönteni Slobodan Milosevic elnök rendszerét. Az akkori jugoszláv rendszer még sok mindent tartalmazott a szocializmusból, de alapvetően már tőkés állam volt. Milosevic azonban védte Jugoszlávia önállóságát és szuverenitását. Az USA és a NATO ezt nem tűrte. Békés eszközökkel nem tudták elérni a célt, ezért indult a háború.
Az USA és a NATO mérlegelte, hogy Magyarországon keresztül induljon szárazföldi háború Jugoszlávia ellen, de a végén úgy ítélte meg, hogy a rakétatámadásokkal és a bombázásokkal is elérik a célt, a jugoszláv rendszer megdöntését, és nem lesz szükség szárazföldi háborúra.
Milosevic jugoszláv elnök a Munkáspárt elnökének 1999. áprilisi belgrádi látogatásakor világosan megüzente, hogy a jugoszláv hadsereg ellent fog állni a NATO szárazföldi támadásának, és sok magyar katona is meg fog halni.
Az első Orbán-kormány honvédelmi minisztere, a kisgazdapárti Szabó János mégsem maradt hadi babérok nélkül. Magyarország átadta a légterét, vasútjait, közútjait a NATO-nak és működtek a magyar titkosszolgálatok is. A háború végén Magyarország csatlakozott Koszovó megszállásához, és mind a mai napig ott vagyunk.
Az első Orbán-kormányhoz fűződik az első nagy fegyvervásárlás is. 2001-ben megállapodtak a svéd Grippen többfunkciós gépek vásárlásáról.
Az első Orbán-kormány döntött arról is, hogy Magyarország beszáll az USA afganisztáni háborújába. Az utódok folytatták.
A szocliberálisok élen jártak
A 2002-ben hatalomra került MSZP nem akart lemaradni a NATO kiszolgálásában. A Medgyessy-kormánynak, illetve a Gyurcsány-kormánynak két honvédelmi minisztere volt, Juhász Ferenc, majd Szekeres Imre. Egyikük sem volt katona, de ez nem számított.
Juhász minisztersége alatt szüntették meg az általános hadkötelezettséget. Tovább folytatták a Honvédség csökkentését. 2005-ben 34 ezer, 2010-ben 29 ezer katona volt Magyarországon.
Magyarország megnyitotta az amerikai légierőnek a taszári légibázist.
2003-ban 50 magyar katonát küldtek Afganisztánba, 2004-ben már 130 főt. 2006-ra már 2600 magyar katona szolgált Afganisztánban. Ez a háború húsz évig tartott, és a magyar kormányok pártállástól függetlenül költötte a pénzt a háborúra.
Azt senki sem mondta meg pontosan, hogy mibe került Afganisztán. Különböző közlések szerint 66-75 milliárd forintot jeleztek, de ebben nyilvánvalóan nincs benne minden. Így például kérdéses, hogy mit fizettünk az USA-nak a felszerelésért, a légi szállításért, mibe került a katonák egészségügyi ellátása és még ezernyi más.
Juhász megkezdte a tárgyalásokat az amerikaiakkal Magyarország csatlakozásáról az Irak elleni hadműveletekhez és a balkáni akciókban való részvételről.
A Fidesz 16 éve
Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt több honvédelmi miniszterrel próbálkozott. Hende Csaba 2010-15 között volt a poszton, de nézeteltérése támadt Orbánnal a déli határzár építése kapcsán.
Hende alatt Magyarország belehúzott a hadsereg fejlesztésbe. Nem vonultunk ki Afganisztánból, megkezdődött a Honvédség korszerűsítése. A hadsereg létszámát 2020-ban 30 ezerre, 2025-ben 40 ezerre emelték.
Hende utóda a KDNP-s Simicskó István lett 2018-ig. 2016. december 20-án Simicskó István hirdette meg a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi-haderőfejlesztési programot, amely több évtizedes műszaki és infrastrukturális lemaradás ledolgozását célozta meg.
A program előírta a páncélos erők, a tüzérség fejlesztését, a légierő korszerűsítését. Magyarország ennek keretében vásárolt 44 Leopard 2A7HU harckocsit, 155 mm-es német önjáró lövegeket és megkezdődött a Lynx KF41 gyalogsági páncélozott járművek gyártása.
A Zrinyi program költségeit soha nem közölték, legalábbis teljes terjedelemben. A magyar katonai kiadások 2019-ben 513 milliárd forintot tettek ki, 2020-ban 616 milliárdot. Ennek jelentős része vélhetően a vásárlásokra és egyéb fejlesztésekre ment.
2010-ben az ország a GDP 1,02 százalékát költötte katonai célokra. Ez 2022-től rohamosan nőni kezdett. 2022-ben 1,84, majd 2026-ban már 2,1 százalék.
2018-ban egy katona, a volt vezérkari főnök, Benkő Tibor lett a miniszter. Benkő alatt folytatódott a Zrínyi program. Bővítették az USA-val való együttműködést. Magyarország egy amerikai páncélos dandárt fogadott Magyarországon közös gyakorlatra. Cornstein budapesti amerikai nagykövettel megállapodást írtak alá amerikai légvédelmi rakéták vásárlásáról.
2022-ben Szalay-Bobrovniczky Kristóf vette át a tárcát és meg is tartotta a 2026-os kormányváltásig. Ő sem volt katona, mint sok elődje, de imádta a katonásdit. Minden áron vissza akarta hozni az Osztrák-Magyar Monarchia katonai hagyományait, elnevezéseit, ami elég nagy ellenszenvet váltott ki.
Az ő kinevezésével Orbán összekapcsolta a magyarországi és a külföldi nagytőkét a hadsereg fejlesztésével. A német Rheinmetall a magyar hadiipar meghatározó tényezője lett.
Az Orbán-kormány hű maradt a NATO-hoz és az USA-hoz. Úgy vélték, hogy katonai téren mindent meg kell adni az USA-nak és a NATO-nak, amit kérnek, abban a reményben, hogy politikai és gazdasági téren nagyobb mozgásteret engednek a magyar kormánynak.
Orbán látta, hogy az EU minden áron igyekszik háborút indítani Oroszország ellen. Felismerte, hogy egy ilyen háborúból nem engedik Magyarországot kimaradni. Az USA-val, Kínával, Oroszországgal tárgyalt azért, hogy sikerüljön elkerülni egy ilyen háborút.
Biden elnöksége idején a modellnek csak az a része működött, hogy mi mindent megadtunk, de az amerikaiak felléptek az Orbán-kormány ellen. A két Trump-adminisztráció azonban engedte a magyar politika viszonylag szabad mozgását, a keleti nyitást, a konzervatív belpolitikát és másokat.
Az Orbán-kormány azonban nem kapta ingyen az amerikaiak támogatását. 2019-ben Magyarország és az USA aláírta az átfogó Védelmi Együttműködési Egyezményt. Az USA jogot kapott a magyar katonai létesítmények használatára, amerikai készletek magyarországi elhelyezésére. Megállapodtak a katonai infrastruktúra fejlesztéséről. A szerződés 2029-ben jár le, de meghosszabbítható.
2025-ben Orbán és Trump megállapodtak, hogy Magyarország vásárol amerikai mini atomerőműveket, amerikai nukleáris fűtőanyagot Paksnak, illetve továbblépnek a katonai együttműködésben. Szóba került a NATO keleti szárnyának megerősítésében való együttműködés.
Tiszás váltás: rohanás a háborúba
A Magyar Péter vezette Tisza-kormány alapvető változásokat idézett elő. Az Orbán-kormány leváltásával és az EU-barát Tisza-kormány hatalomra juttatásával egységes front jött létre északtól délig. Az egységes front célja Ukrajna támogatása és felkészülés az Oroszország elleni háborúra.
Ennek a politikának a fő szervezője Németország. A német tőke a fegyverkezéssel és a háborúval akarja elterelni a figyelmet a német társadalom súlyos válságáról. Németország előbb-utóbb áttér a kötelező katonai szolgálatra, folyik a fiatalok háborús felkészítése.
Németország az EU-t használja eszközként az európai erőforrások mozgósítására. A Tisza-kormány világosan Németország mellé állt, ezzel objektíve támogatja a háborús felkészülést.
A magyar kormány egyértelműen a lengyel és baltikumi kormányok oroszellenes politikája mellé állt. Ukrajnával elindult a kiegyezés, és a kormány engedte az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését.
A Tisza-kormány a NATO 2026. évi csúcsértekezletén megszavazta a NATO keleti szárnyának bővítésére és a fegyverkezés növelésére vonatkozó határozatokat.
A magyar vezetés Oroszországot fenyegetésnek, magyar ellenségnek nyilvánította, orosz diplomatákat utasított ki, és megkezdte a kapcsolatok lebontását, beleértve Paks2 felszámolását.
A Tisza-kormány folytatja, sőt gyorsítja a magyarországi katonai létesítmények bővítését, a vasutak és közutak katonai célú felhasználásának javítását. Az új honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz már vezérkari főnökként is az atlantista vonalat támogatta. Ezt a politikát folytatja ma is.
֍֍֍
A Tisza-kormány tagadja a háborús veszély létezését, miközben az EU-ban és a NATO-ban megszavazza az Ukrajna támogatását és az Oroszország elleni háborút szolgáló döntéseket.
Magyar Péter és miniszterei folyamatosan félrevezetik, becsapják, manipulálják a közvéleményt. Akadályozzák, hogy az emberek felismerjék a veszélyeket.
Európát háború fenyegeti. Az EU-kormányok háborúra készülnek. A magyar kormány nem akadályozza, sőt támogatja e folyamatot.
Mi, magyar emberek, vagy legalábbis nagyon sokan közülünk, nem akarjuk észrevenni a bennünket fenyegető veszélyt. Ébresztő!
About the Author
Kós Zoltán 
