szerkeszto 
„Képzett táncosnő lett volna, ahogy önéletrajzában állította? Vagy inkább könnyű, kitartott nőcske, aki remekül keverte az igazságot a nyilvánvaló hazugságokkal? Királyi szerető, aki olyan férfiakat csavart az ujja köré, mint a zeneszerző Liszt Ferenc, az író Alexandre Dumas és a bajor uralkodó, I. Lajos? Művelődéstörténészek szerint leginkább „celeb” volt: nevét botrányaival írta be a történelembe.
Kevés biztos adat
Elizabeth Rosanna Gilbert néven 1821. február 21-én Írországban látta meg a napvilágot. Egyetlen csepp spanyol vér sem folyt az ereiben, pedig mindig azt állította, hispán nemes volt az édesapja. Hogyan derült fény a hazugságra?
Az ugyancsak kalandos életű szülők 1823-ban Indiába utaztak, a kislányt Liverpoolban megkeresztelték, ennek köszönhetően születési dátuma – az egyetlen biztos adat! – mégiscsak rendelkezésre áll hősnőnk életéből.
Edward Gilbert, az apa korán meghalt, a mindössze tizenkilenc éves édesanya egy angol főhadnaggyal kötött új házasságot: a feltűnően virgonc kislányt gyorsan hazaküldték Angliába, a nagypapához.
A kis Eliza sok gondot okozhatott környezetének: a krónikák feljegyezték, hogy egyszer például virágot tűzött egy idős úr parókájába a szentmise alatt.
Arra is volt példa, hogy meztelenül futott ki az utcára, ne csodálkozzunk hát, hogy a nagypapától előbb egy erélyes nagynénihez, majd végül egy bentlakásos iskolába küldték, ahol egyik tanára így jellemezte: „A szép arc megszelídíthetetlen természettel párosult.”
Alig múlt 16 éves, amikor újra hallunk róla. Bár anyja már tizennégy éves korában odaígérte a kezét egy hatvanas éveiben járó „köszvényes” bírónak, Elizának egészen más elképzelései voltak a jövőről: 1837-ben elszökött egy Thomas James nevű tiszttel, akivel házasságkötésük után Kalkuttába hajóztak.
Ám a kapcsolat idővel megromlott, James öt év után lelépett egy segédtiszt feleségével, és Elizának új partner után kellett néznie. A hajóút visszafelé Angliába megoldotta a kérdést: Londonban már bizonyos Lennox kapitány feleségeként jelentkezett be. Ebből aztán híres válóper lett, az úgynevezett James kontra Lennox, amiről 1842-ben még a Times is hírt adott.”
Címlap fotó: mult-kor.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
