A magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek emlékét életben kell tartanunk és tovább kell adnunk a fiatalabb nemzedékeknek. A mai világban mindent elferdítenek, meghamisítanak. A mi dolgunk emlékeztetni a ma élőket az elődök tetteire, bármit is mondjon róluk a hivatalos propaganda. Münnich Ferenc egyike azon személyiségnek, akiről tudnunk kell, hogy ki volt, mit tett a magyar emberekért.
Kezdjük a tényekkel! Münnich Ferenc Seregélyesen született 1886. november 16-án, Budapesten 1967. november 29-én hunyt el.
az Országos Elnökség tagja
Jogot végzett, aminek későbbi pályafutása során is hasznát vette. Nem lett azonban sem ügyvéd, sem állami alkalmazott, mint sokan kortársai közül. Az első világháború megváltoztatta az ő életét is. A háborúban az orosz frontra került és 1915-ben orosz hadifogságba esett.
Münnichre nagy hatással voltak az oroszországi változások. Tomszkban egyik vezetője lett az antimilitarista-szocialista tisztek csoportjának. Megismerkedett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (bolsevik) politikájával, Lenin munkáival. 1917-ben tagja lett az orosz pártnak.
Ma már kevesen tudják, de tény, hogy mintegy 100 ezer magyar hadifogoly állt a szocialista forradalom oldalára és küzdött a szocialista forradalom védelméért. Ők voltak a magyar internacionalisták. Münnich az orosz Vörös Hadsereg internacionalista egységeinek egyik parancsnokaként harcolt.
Münnich Ferenc 1918 végén hazatért Magyarországra és részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában. Az 1918 novemberében létrejött pártnak gyorsan kellett politikai tapasztalatokat szereznie ahhoz, hogy a forradalmasodó magyar viszonyok között reális válaszokat adjon a tömegek kérdésire.
1919 márciusában kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot, amely a kapitalizmus megdöntését, a szocialista társadalom megteremtését tűzte ki célul. Münnich a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályának vezetője lett, majd a Vörös Hadsereg 6. hadosztályának parancsnoka.
A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe emigrált, 1921-ben Berlinben bekapcsolódott a fiatal Német Kommunista Párt tevékenységébe. A német forradalom azonban rövid életű. Münnichnek is távoznia kell Németországból.
1922-ben visszatért a Szovjetunióba. A magyar emigráció számos tagjához hasonlóan ő is szerepet vállal a fiatal szovjetállam működtetésében. Előbb az ásványolajipari ellenőrző bizottság vezetője, majd a moszkvai Sarló és Kalapács (1924–37) c. folyóirat szerkesztő bizottságának tagja.
Élete újabb fordulatát a spanyol polgárháború hozta. Önkéntesként, ismét internacionalistaként Spanyolországba megy, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon Franco csapatai ellen. A 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, utóbb a 11. nemzetközi brigád parancsnoka lett.
Franco seregei német segítséggel azonban leverik a köztársaságot. A külföldieknek menekülniük kell. 1938-ban Franciaországba kerül, de 1940 végén sikerült visszatérnie a Szovjetunióba. 1942-ben már mint a szovjet hadsereg tisztje a sztálingrádi fronton harcolt, később a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztőségének vezetője lett.
A második világháború vége, Magyarország felszabadítása új feladatokat jelent neki. 1945-ben hazatért, 1946–49-ben Budapest rendőrfőkapitánya. A feladat óriási, hiszen a semmiből kell új népi rendőrséget szerveznie, és a háború utáni nehéz időkben helyreállítani a közbiztonságot.
Az ötvenes években ő Magyarország nagykövete Moszkvában. Fontos szerepe van abban, hogy a háborúban ellenségnek számító Magyarországot a szovjet társadalom barátnak fogadja el. Megszervezik a magyar-szovjet gazdasági együttműködést. A korszak fontos eseménye a Csárdáskirálynő moszkvai bemutatója Honthy Hannával az élén. A fergeteges sikernek politikai értéke is van.
1956 őszének eseményei ma már elég jól ismertek. A szovjet vezetés ismeri Münnichet, megbízik benne és szívesen segítenék abban, hogy ő legyen Magyarország új vezetője. A jugoszláv és a kínai vezetés javaslatára azonban a szovjet vezetés változtat a véleményén, és Kádár János mellé áll, aki 26 évvel fiatalabb Münnichnél és egész élete Magyarországhoz kötődött.
Münnich Ferenc támogatja Kádárt, a politikai és fegyveres harc egyik vezetője lesz. A Kádár-kormányban, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban ő lesz a fegyveres erők minisztere, belügyminiszter, majd miniszterelnök-helyettes. A mai hivatalos propaganda soha nem bocsájtja meg neki azt, ami a munkásparaszt hatalom védelmében tett.
Kádár 1958-ban jobbnak látja, ha a kormány irányítása más kézbe kerül. Münnich így lesz 1958-61 között Magyarország miniszterelnöke.
Halála után 1989-ig utca viselte a nevét Budapest V. kerületében. Szobrát 1990. március 21-én ledöntötték, és később csonkán állították fel a szoborparkban.
