A magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek emlékét életben kell tartanunk és tovább kell adnunk a fiatalabb nemzedékeknek. A mai világban mindent elferdítenek, meghamisítanak. A mi dolgunk emlékeztetni a ma élőket az elődök tetteire, bármit is mondjon róluk a hivatalos propaganda. Münnich Ferenc egyike azon személyiségnek, akiről tudnunk kell, hogy ki volt, mit tett a magyar emberekért.
Kezdjük a tényekkel! Münnich Ferenc Seregélyesen született 1886. november 16-án, Budapesten 1967. november 29-én hunyt el.
Jogot végzett, aminek későbbi pályafutása során is hasznát vette. Nem lett azonban sem ügyvéd, sem állami alkalmazott, mint sokan kortársai közül. Az első világháború megváltoztatta az ő életét is. A háborúban az orosz frontra került és 1915-ben orosz hadifogságba esett.
Münnichre nagy hatással voltak az oroszországi változások. Tomszkban egyik vezetője lett az antimilitarista-szocialista tisztek csoportjának. Megismerkedett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (bolsevik) politikájával, Lenin munkáival. 1917-ben tagja lett az orosz pártnak.
Ma már kevesen tudják, de tény, hogy mintegy 100 ezer magyar hadifogoly állt a szocialista forradalom oldalára és küzdött a szocialista forradalom védelméért. Ők voltak a magyar internacionalisták. Münnich az orosz Vörös Hadsereg internacionalista egységeinek egyik parancsnokaként harcolt.
Münnich Ferenc 1918 végén hazatért Magyarországra és részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában. Az 1918 novemberében létrejött pártnak gyorsan kellett politikai tapasztalatokat szereznie ahhoz, hogy a forradalmasodó magyar viszonyok között reális válaszokat adjon a tömegek kérdésire.
1919 márciusában kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot, amely a kapitalizmus megdöntését, a szocialista társadalom megteremtését tűzte ki célul. Münnich a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályának vezetője lett, majd a Vörös Hadsereg 6. hadosztályának parancsnoka.
A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe emigrált, 1921-ben Berlinben bekapcsolódott a fiatal Német Kommunista Párt tevékenységébe. A német forradalom azonban rövid életű. Münnichnek is távoznia kell Németországból.
1922-ben visszatért a Szovjetunióba. A magyar emigráció számos tagjához hasonlóan ő is szerepet vállal a fiatal szovjetállam működtetésében. Előbb az ásványolajipari ellenőrző bizottság vezetője, majd a moszkvai Sarló és Kalapács (1924–37) c. folyóirat szerkesztő bizottságának tagja.
Élete újabb fordulatát a spanyol polgárháború hozta. Önkéntesként, ismét internacionalistaként Spanyolországba megy, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon Franco csapatai ellen. A 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, utóbb a 11. nemzetközi brigád parancsnoka lett.
Franco seregei német segítséggel azonban leverik a köztársaságot. A külföldieknek menekülniük kell. 1938-ban Franciaországba kerül, de 1940 végén sikerült visszatérnie a Szovjetunióba. 1942-ben már mint a szovjet hadsereg tisztje a sztálingrádi fronton harcolt, később a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztőségének vezetője lett.
A második világháború vége, Magyarország felszabadítása új feladatokat jelent neki. 1945-ben hazatért, 1946–49-ben Budapest rendőrfőkapitánya. A feladat óriási, hiszen a semmiből kell új népi rendőrséget szerveznie, és a háború utáni nehéz időkben helyreállítani a közbiztonságot.
Az ötvenes években ő Magyarország nagykövete Moszkvában. Fontos szerepe van abban, hogy a háborúban ellenségnek számító Magyarországot a szovjet társadalom barátnak fogadja el. Megszervezik a magyar-szovjet gazdasági együttműködést. A korszak fontos eseménye a Csárdáskirálynő moszkvai bemutatója Honthy Hannával az élén. A fergeteges sikernek politikai értéke is van.
1956 őszének eseményei ma már elég jól ismertek. A szovjet vezetés ismeri Münnichet, megbízik benne és szívesen segítenék abban, hogy ő legyen Magyarország új vezetője. A jugoszláv és a kínai vezetés javaslatára azonban a szovjet vezetés változtat a véleményén, és Kádár János mellé áll, aki 26 évvel fiatalabb Münnichnél és egész élete Magyarországhoz kötődött.
Münnich Ferenc támogatja Kádárt, a politikai és fegyveres harc egyik vezetője lesz. A Kádár-kormányban, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban ő lesz a fegyveres erők minisztere, belügyminiszter, majd miniszterelnök-helyettes. A mai hivatalos propaganda soha nem bocsájtja meg neki azt, ami a munkásparaszt hatalom védelmében tett.
Kádár 1958-ban jobbnak látja, ha a kormány irányítása más kézbe kerül. Münnich így lesz 1958-61 között Magyarország miniszterelnöke.
Halála után 1989-ig utca viselte a nevét Budapest V. kerületében. Szobrát 1990. március 21-én ledöntötték, és később csonkán állították fel a szoborparkban.