szerkeszto 
A Gestapo (Geheime Staatspolizei,) magyarul „titkos államrendőrség” a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt 1934-től. Szervezője Hermann Göring. Feladata a náci Németország államrendjének védelme volt. A Gestapo vezetője Heinrich Müller, SS-Gruppenführer volt.
A Gestapo mindenkiről mindent tudott. A módszer rafinált és jól szervezett volt. Minden lakosról tudtak, minden lakostól információt kértek a környezetükről és a rengeteg információt az akkori kor számítógépek nélküli világban feldolgozták, és könyörtelenül lecsaptak a náci Németország, a fasizmus ellenségeire.
Spiclitörvény német módra
Most úgy tűnik, hogy Németországban nagyon hasonló módszerekkel védik a német alkotmányos rendet.
Németországban olyan törvényt fogadtak el, amely szerint a közalkalmazottak, rendőrök, katonák, tanárok, önkormányzati alkalmazottak és a legalább ötven munkavállalót foglalkoztató cégek dolgozói elbocsájthatóak, ha valaki úgy ítéli meg, hogy megsértették a német alkotmányt.
A valaki lehet bárki, névtelenül fel lehet jelenteni bárkit. Erre a célra a cégek kötelesek „feljelentési pontokat” (Meldestelle) létrehozni, ahol bárki bejelentheti, azaz feljelentheti környezetének bármely tagját.
A bejelentésnél nem lehet vállalati belső telefonokra, emailekre hivatkozni, de külső telefonokra, társasági találkozókra, megbeszélésékre igen.
Minden mögött az EU áll
A német törvény elindítója ráadásul az Európai Parlament és a Tanács 2019/1937-es irányelvére épül „az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről”. Az EU-rendelet és a német törvény is trükkös, hiszen a bejelentőt védi, függetlenül attól, hogy igaz-e az, amit állít. (L_2019305HU.01001701.xml (europa.eu)
Már az EU-szabály is előírja, hogy „arra kell ösztönözni a bejelentő személyeket, hogy elsőként a belső bejelentési csatornákat vegyék igénybe, és munkáltatójuknak tegyenek bejelentést, amennyiben rendelkezésükre állnak ilyen csatornák és azok megfelelő működése ésszerűen feltételezhető.”
Majd így folytatódik: „Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy magánszektorban működő jogalany nem hoz létre belső bejelentési csatornákat, lehetővé kell tenni a bejelentő személyek számára, hogy külső csatornán keresztül az illetékes hatóságoknak tegyenek bejelentést, és az ilyen személyeket meg kell, hogy illesse az ezen irányelvben biztosított, megtorlással szembeni védelem.”
Az EU rendelkezett arról, hogy a tagállamoknak át kell venniük ezt a szabályt:
(1)„A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2021. december 17-ig megfeleljenek.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a legalább 50, de legfeljebb 249 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő jogalanyok tekintetében a tagállamok 2023. december 17-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a belső bejelentési csatornák létrehozására vonatkozó, a 8. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségnek.
(3) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.”
Mindebből az is következhet, hogy ezeket a szabályokat Magyarországon is törvénybe iktatják, és végrehajtják.
***
Egy dolog a visszaélésekkel, törvénysértésekkel szemben az üzleti vagy állami érdekek védelme. És egészen más dolog a politikai rendszer bírálóival vagy ellenfeleivel szembeni fellépés. Úgy tűnik, hogy Németország a Gestapo-időhöz tér vissza, ráadásul egy szociáldemokrata-zöld kormány mellett.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
