Mihálovics Zoltán: Ki menti meg Amerikát, ismét Donald Trump vagy ezúttal Ron DeSantis?
szerkeszto 
Az új év második hónapjába lépve érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a következő évben, 2024-ben amerikai elnökválasztás lesz, előtte pedig előválasztást tartanak. Egy év múlva vehetik kezdetüket az előválasztások, amelyek hagyományos fórumként szolgálnak a leendő elnök- és alelnökjelöltek kiválasztására. Ezeket az elnökválasztás évének januárja és júniusa között szokták lebonyolítani.
Mit láthatunk egy évvel az előválasztások előtt?
Joe Biden demokrata elnök már túl van ciklusa felén, amely nem igazán könyvelhető el eredményes ciklusként. Mind az elnök állapotával és teljesítményével is merültek fel kételyek, viszont a 80 éves elnök nem tagadta, hogy újra szeretne indulni az elnöki posztért 2024. november 5-én.
Érdekesebbek viszont a republikánusok. Az Egyesült Államok 45. elnöke, akit 2020-ban Joe Biden vitatott körülmények között legyőzött, 2022. november 15-én bejelentette újraindulását.
Rajta kívül még a Montana állambeli Corey Stapleton jelentette be hivatalosan az indulását. Hivatalosan nem jelentette be indulását, de nem zárható ki, hogy megméretteti magát az előválasztáson Ron DeSantis, Florida Állam kormányzója, akit a félidős választásokon újraválasztottak kormányzónak, és azóta kilőtt a népszerűsége a párton belül szinte minden felmérés szerint.
DeSantis azzal vívta ki az emberek bizalmát, hogy jól kezelte a pandémia okozta válságot az államban, nem vezetett be olyan széleskörű lezárásokat, mint a legtöbb állam, de megnyerte az embereket a migrációval, valamint a gender ideológiával szembeni kemény fellépésével is, a munkahelyek megőrzéséről nem is beszélve.
Ráadásul DeSantis Florida révén úgy lett a legeredményesebben szereplő republikánus jelölt az előző évi november 8-i félidős választásokon, hogy Florida éveken át egy tipikus csatatér-államnak számított – emlékezzünk vissza, mikor George W. Bush a 2000-es elnökválasztáson nyert Floridában, újra kellett számolni a szavazatokat, és csupán 537 szavazattal kapott többet, mint demokrata kihívója, Al Gore. DeSantis pedig csaknem 60 százalékkal nyerte meg az államot úgy, hogy 1,5 millió szavazattal többet szerzett, mint demokrata párti kihívója, Charlie Crist. Ennek fényében jelenleg az egy év múlva esedékes előválasztáson egy Trump-DeSantis közti szoros párharcra van a legnagyobb esély.
Szinte mindenki Trump és DeSantis belharcot vár
A Marquette Law School Poll nemrégiben készített egy érdekes felmérést, amely többek között a Republikánus Párton belüli népszerűséget vizsgálta.
A felmérésnek az lett az eredménye, hogy a republikánusok és a republikánusok felé hajló függetlenek az előző elnököt, Donald Trumpot 70 százalékban kedvezően, 28 százalékban negatívan ítélik meg, míg csupán 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem hallott még róla eleget ahhoz, hogy véleményt formáljon.
Nagyjából hasonló mutatók jöttek ki a felmérésben a legfőbb ellenfélnek aposztrofált Ron DeSantis esetében: a megkérdezettek 71 százaléka kedvezően, 10 százalékuk negatívan ítéli meg, és további 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy nem hallott róla eleget ahhoz, hogy véleményt formáljon. Összehasonlításképpen érdemes megnézni más, a párton belül ismertebb személyek felmérésben kapott százalékpontjait.
Mike Pence-t, Donald Trump egykori alelnökét a megkérdezettek 53 százaléka ítélte meg kedvezően, míg 33 százalékuk negatívan vélekedett róla, 14 százalékuk pedig nem hallott róla eleget.
A texasi kormányzó, Greg Abbott és a georgia-i kormányzó, Brian Kemp esetében viszont a megkérdezettek nagy arányban válaszolták azt, hogy nem hallottak róluk eleget ahhoz, hogy véleményt formáljanak. Előbbit a megkérdezettek 46 százaléka kedvezően ítélte meg, 7 százalékuk negatívan, de 46 százalék nyilatkozta, hogy nem hallott róla eleget, míg utóbbi esetében 23 százalékuk nyilatkozott kedvezően, 10 százalékuk negatívan, de 67 százalékuk nem hallott eleget róla.
A felmérés vizsgálta azt is, hogy ha a következő elnökválasztáson ismételten Donald Trump és Joe Biden mérkőzne meg, akkor mik lennének az arányok. Ebben a kérdésben már jóval szorosabb eredmény született:
Az egykori elnök számára ez pozitív eredmény, hiszen novemberben a félidős választások előtt készült felmérésben még Biden vezetett 44 százalékkal Trump 34 százalékos eredményével szemben, így ez 6 százalékpontos javulás, Biden részéről pedig 4 százalékpontos beesés.
1. táblázat
| Ha az elnökválasztást Donald Trump és Joe Biden közt tartanák, akkor kire szavazna? | ||||
|---|---|---|---|---|
| Időpont | Donald Trump | Joe Biden | Valaki más | Nem szavazna |
| 2021. november 1-10. | 35% | 43% | 18% | 4% |
| 2022. január 10-21. | 33% | 45% | 18% | 4% |
| 2022. március 14-24. | 38% | 43% | 16% | 4% |
| 2022. szeptember 7-14. | 36% | 42% | 19% | 3% |
| 2022. november 15-22. | 34% | 44% | 19% | 4% |
| 2023. január 9-20. | 40% | 40% | 17% | 3% |
Viszont, ha DeSantist állítják szembe Bidennel, akkor előbbi előnye mutatkozik.
2. táblázat
| Ha az elnökválasztást Ron DeSantis és Joe Biden közt tartanák, akkor kire szavazna? | ||||
|---|---|---|---|---|
| Időpont | Ron DeSantis | Joe Biden | Valaki más | Nem szavazna |
| 2022. január 10-21. | 34% | 43% | 17% | 5% |
| 2022. március 14-24. | 35% | 39% | 19% | 5% |
| 2022. szeptember 7-14. | 38% | 43% | 15% | 5% |
| 2022. november 15-22. | 42% | 42% | 11% | 4% |
| 2023. január 9-20. | 45% | 38% | 13% | 4% |
A felmérés arra is kereste a választ, hogy a megkérdezettek hány százaléka szeretné, hogy Trump ismét induljon az elnökségért. Eredményül az jött ki, hogy a megkérdezettek 52 százaléka szeretné ezt, 48 százalékuk pedig nem.
Arra a kérdésre viszont, hogy a republikánusok kit látnának legszívesebben a párt jelöltjeként 2024-ben, érdekes eredmény született: a megkérdezettek 64 százaléka szeretné, ha DeSantis indulna az elnökválasztáson, 34 százalékuk nem szeretné.
Vannak kisebb különbségek a republikánus szavazók és a republikánusok felé hajló szavazók között, de ha DeSantis és Trump között kellene választaniuk, akkor 64 százalék választaná DeSantist és csupán 36 százalék Trumpot. Tehát látszik a párton belüli megosztottság a Trumpot és DeSantist támogatók között.
3. táblázat
| Ha csak kettejük közül választhatna, kit választana a republikánusok elnökjelöltjének 2024-ben? | ||
|---|---|---|
| Csoport | Donald Trump | Ron DeSantis |
| Összes megkérdezett | 36% | 64% |
| Biztos republikánus szavazók | 38% | 62% |
| Republikánusok felé hajló szavazók | 31% | 68% |
Összességében tehát Donald Trump továbbra is elsöprő népszerűségnek örvend a párton belül, amit több közelmúltban készült felmérés is alátámaszt, amelyek szerint előnye két számjegyű párton belüli potenciális ellenfeleivel szemben, és Bidennel szemben is határozott előnye van.
A demokrata és a republikánus oldal is megosztott
Le kell szögezni azonban, hogy habár a Republikánus Párt és azok prominens tagjai a közvélemény-kutatásokban előre törnek, ez nem annak köszönhető, hogy ennyien fordultak volna hirtelen a politika jobb oldalára. Sokkal inkább úgy kell ezt a jelenséget értelmezni, hogy a Biden-adminisztráció teljesítménye ilyen gyenge. Másrészt pedig ezek a fentiekhez hasonló kutatások az egyes politikusok népszerűségét, elfogadottságát mérik, ami önmagában nem jelenti egy választás megnyerését.
Ráadásul, ha a dolgok mögé nézünk, akkor jól láthatjuk, hogy a Republikánus Párton belül mekkora megosztottság uralkodik –csakúgy, mint a demokraták esetében – a neokonok és a „trumpisták” között, amit bonyolít, hogy a két fő esélyes Trump és DeSantis a „trumpista” oldalt erősíti, viszont köztük is egyre fokozódik a párton belüli rivalizálás. Másik nagy kérdés a demokrata elnökjelölt: Biden bejelentette indulási szándékát, és az amerikai politika íratlan szabályai szerint egyszerűen „nem illik” a regnáló és még újraválasztható elnök ellen a párton belül jelöltet indítani. Ám Biden ellen szól az elégedetlenség és az is, hogy már 80 éves és már több mint 84 lenne még egy elnöki ciklussal. Mindezekkel együtt könnyen lehet, hogy a demokraták megtörik ezt a hagyományt.
A közvélemény-kutatásokra visszatérve pedig azért sem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani ezeknek, mert az amerikai politikai rendszer sajátosságaiból fakadóan
– legutóbb ilyenre 2016-ban épp Donald Trump esetében volt példa, aki kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele Hillary Clinton, és így lett elnök: mint tudjuk a megszerzett elektorok számítanak, meg kell szerezni legalább 270 elektort az Elektori Kollégiumban.
Érdekesség, hogy amennyiben Donald Trump lesz ismét a republikánusok elnökjelöltje, akkor az Egyesült Államok történetében Grover Cleveland – az Egyesült Államok 22. és 24. elnöke 1885-1889, valamint 1893-1897 között – után ő lesz második olyan elnök, aki úgy indul újra, hogy előtte elveszítette a pozícióját.
Amennyiben pedig Joe Biden lenne 2024-ben is demokrata oldalról az elnökjelölt, 1956 óta 2024 lenne az első alkalom, amikor kétszer is ugyanaz az elnökjelölt mérkőzik meg egymással az elnökségért.”
Címlap fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
