Skip to content
1046ikon192x192

Hírek a világból

Primary Menu
  • KEZDŐLAP
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Hetilap
    • Sport
    • Balszemmel
    • Könyvajánló
    • Mi-Ti
  • Kapcsolat
  • Támogatás
Video
  • Home
  • 2023
  • június
  • 30
  • LMBTQ-ellenes dezinformációs hullám kíséri a Pride-hónapot
  • Életmód
  • Közélet
  • Külföld

LMBTQ-ellenes dezinformációs hullám kíséri a Pride-hónapot

szerkeszto 2023.06.30. 10 minutes read
LMBTQ-ellenes dezinformációs hullám kíséri a Pride-hónapot
Kövess és lájkolj minket:
EMAIL
Facebook
Facebook
fb-share-icon
X (Twitter)
Visit Us
Tweet
Instagram

„Ahogy júniusban Európában megkezdődtek a Pride-rendezvények, az LMBTQ-közösséget célzó dezinformáció és gyűlöletbeszéd is megszaporodott a közösségi médiában, szélsőséges reakciókat váltva ki a felhasználók között, beleértve az erőszakra való felbujtást is.

Európai érdekvédelmi csoportok szerint az online teret is elárasztó toxikus online tartalmak jelensége része annak az általános tendenciának, hogy világszerte erősödnek a LMBTQ-ellenes hangok. A különböző szervezetek szerint az LMBTQ-közösségre különösen nagy nyomás nehezedik a különféle nyilvános események ideje alatt, mint amilyenek a Pride-hoz kapcsolódó események is. Az online dezinformáció és gyűlöletbeszéd felerősödés különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi európai Pride-rendezvények során több erőszakos cselekmény is történt.

Egy lengyel nyelvű közösségi média poszt hamisan például azt állította, hogy a lengyel hadsereg „LMBT-egységeket” akar felállítani. A „hír” hallatán néhány felhasználó arról írt, hogy ezeket a katonákat „máglyán kellene elégetni”, míg mások Hitlert dicsérték, amiért a náci vezető üldözte a melegeket.

Egy másik hamis állítás, amely szerint szivárványos installáció került a párizsi Diadalívre, több nyelven is terjedni kezdett. Egyes Facebook-felhasználók a meleg közösséget kezdték rágalmazni a hamis poszt alatt a kommentekben, mások pedig egyenes arról írtak, hogy az LMBTQ-embereket el kéne égetni vagy ki kéne végezni.

Ahogyan arról már az afrikai LMBTQ-közösséget célzó dezinformációról szóló cikkünkben is írtunk, a magyar kormány és a kormánypárti médiaszemélyiségek gyakran alkalmaznak LMBTQ-ellenes retorikát. Orbán Viktor rendszeresen azt állítja, hogy Brüsszel és Washington „genderpropagandát” próbál ráerőltetni a magyarokra, a miniszterelnök a hagyományos értékek védelmezőjeként tüntetni fel magát az általa „LMBT-őrületnek” nevezettekkel szemben.

Az LMBTQ-közösség magyar tagjai jogszabályi szinten is célba vette a széles körben bírált „gyermekvédelmi törvény„, a törvényt egy dezinformációs kampány is kísérte, ami az LGTBQ-közössé tagjait a pedofíliához próbálta kötni.

A magyar közösségi média felhasználók körében a Pride-ünnepségekre gyakran hivatkoznak becsmérlő, homofób jelzőkkel. Már az idei Pride-ünnepségeket megelőzően is terjedni kezdtek  olyan posztok magyar nyelven, amik a gyermekek bántalmazásával vádolták az LMBTQ-közösséget, vagy arról írtak, hogy a melegek és transzneműek veszélyesek a társadalomra.

De egész Európából találni példákat az LMBTQ-ellenes gyűlöletbeszédre: például finnül és horvátul is terjedni kezdtek olyan bejegyzések, amik, vagy félreértésből, vagy direkt, de komolyan vették azt a szatirikus könyvet, amit egy kanadai humorista, Brad Gosse írt. A felnőtteknek szóló könyvről a hamis posztok azt állították, hogy az egy, a transzneműek jogaiért folytatott kampány részre, és az a célja, hogy „a szexet népszerűsítse a gyerekek körében”.

„Ha azt hiszed, hogy ezek tényleg gyerekkönyvek, akkor nem lenne szabad szavaznod” – gúnyolódott a szerző a Twitteren az eset után.

Az LMBTQ-aktivisták szerint az, hogy az interneten ennyire megszaporodtak a hamis állítások és a gyűlölködő bejegyzések, beleillik az általában véve is egyre durvuló melegellenes közbeszéd trendjébe.

Néhány európai ország – például Spanyolország, Szlovénia és Moldova – új jogszabályokat fogadott el az LMBTQ-jogok védelmében. De a brüsszeli székhelyű ILGA-Europe (Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transz és Interszexuális Egyesület) nemrégiben készült jelentése (archivált link) azt állapította meg, hogy „a közbeszéd egyre polarizáltabbá és erőszakosabbá válik, különösen a transzneműek ellen”.

Az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont (EDMO) 2023. májusi jelentése (archivált link) pedig arról ír, hogy az LMBTQ-ellenes hamis és félrevezető tartalmak különösen elterjedtek, és „gyakran gyűlöletet szítanak a kisebbségek, valamint egyes törvények és intézmények ellen”.

Az európai dezinformáció az amerikai szélsőjobboldali és orosz narratívákra támaszkodik

A júniusban terjedni kezdő LMBTQ-ellenes állítások közül némelyiknek az Egyesült Államokban kell keresni a forrását, mások pedig, úgy tűnik, Oroszországból származnak. Az AFP például azt a videót, ami hamisan azt állította, a lengyel közmédia egy LMBTQ-osztag felállításáról számolt be, egészen januárban megosztott orosz posztokig tudta visszavezetni, amik eredetileg helyi propagandacsatornákon jelentek meg.

„Oroszország és az amerikai szélsőjobboldal ugyanazt a nótát fújja” – mondta az AFP-nek Jakob Svensson, a Malmöi Egyetem média- és kommunikációtudományi professzora. Svensson kutatása (archivált link) rávilágít a szinergiára azok között a nemzetközi felek között, akik a progresszív törvényeket, vagy éppen az LMBTQ-közösség puszta láthatóságát a „hagyományos értékek” elleni támadásnak tekintik.

Az ilyen dezinformációs kampányok Európában is gyakran termékeny táptalajra lelnek. 2023-ban például volt olyan, a transznemű sportolókról szóló hamis állítás, ami az Egyesült Államokból származott, de Európába is eljutott, ahol végül egy szélsőjobboldali politikus volt az, aki szélesebb nyilvánosságot biztosított a megtévesztő tartalomnak.

Tom Vandendriessche belga politikus a Facebookon osztott meg egy képet egy úszóversenyről, azt sugallva, hogy a többi versenyző nem volt hajlandó ugyanarra a dobogóra állni, mint a versenyt megnyerő transznemű úszó, Lia Thomas. De az eseményről készült videóból kiderül, hogy a többiek valójában megtapsolták a győztest – ahogyan arra egy belga weboldal, a Knack (archivált link) is felhívja a figyelmet. A belga lap cikke szerint a többi sportoló a közösségi médiában kiállt Lia Thomas mellett, és felszólaltak az eseményről szóló hamis állítások ellen.

 A kutatók és az aktivisták szerint a közösségi médiaplatformokon a megfelelő moderáció hiánya tovább súlyosbítja a problémát.

Alekszandra Gavrilovics, egy, a leszbikusok jogaival foglalkozó szerb civil szervezet, a Labris programkoordinátora, attól tart, hogy a fiatalok különösen ki vannak téve az „olyan tartalmaknak, amelyek pontatlanságokat tartalmaznak, és amiket senki sem ellenőrzött”.

Jakob Svensson szerint az is problémát jelent, hogy a gyűlöletbeszéd és a hamis állítások gyakran következmények nélkül maradnak. „Ez felbátoríthatja az LMBTQ-ellenes aktivistákat és a gyalázkodókat, akik úgy érzik, büntetlenül intézhetnek támadásokat” – tette hozzá Svensson.

LMBTQ-ellenes erőszak Európában

Az európai Pride-rendezvények kapcsán tapasztalható felerősödött LMBTQ-ellenes retorika egy globális trend részét képezi. Néhány amerikai Pride-ünnepséget idén csak szerényebb formában ünnepelnek meg, különösen azokban az államokban, ahol a politikusok korlátozni akarják a közösség jogait, mondták el a szervezők az AFP-nek. Az aktivisták szerint azért kénytelenek visszafogottabban ünnepelni, mivel a közösségi médiában egyre több az olyan hamis állítás, amik a meleg közösséget a pedofíliával és sátánizmussal kapcsolják össze.

Miközben egyre több a Pride-dal kapcsolatos hamis tartalom és gyűlöletbeszéd, az aktivisták arra is rámutatnak, hogy általában véve is megnövekedett az LGBTQ-embereket célzó erőszakos cselekedet száma Európában.

 Az ILGA-Europe szerint (archivált link) Európában és Közép-Ázsiában 2022-ben az elmúlt évtized „leghalálosabb növekedését” lehetett tapasztalni a támadások számát tekintve. A szervezet éves jelentése (archivált link) 54 országból gyűjtötte össze a bejelentett incidenseket.

 A tavalyi oslói Pride-felvonulást lemondták, miután halálos lövöldözésekre került sor LMBTQ-eseményeken. Pozsonyt egy hasonló támadás rázta meg egy LMBTQ-bár előtt.

Milos Kovacsevics, a szerbiai székhelyű Da Se Zna! jogi munkatársa, az AFP kérdésére elmondta, hogy tavalyi szeptemberi EuroPride alatt az online LMBTQ-ellenes tartalmakkal párhuzamosan hogyan nőtt meg a fizikai támadások száma is Belgrádban. „A 2022-ben regisztrált incidensek fele augusztusban és szeptemberben történt” – mondta Kovacsevics.

 Az aktivisták különös figyelmet fordítanak arra, hogy hogyan csap át az online rágalmazás valódi fizikai erőszakba.

Remy Bonny – a Forbidden Colours nevű, az egész EU-ra kiterjedő LMBTQ érdekvédelmi csoport ügyvezető igazgatója – az AFP-nek elmondta, hogy az év elején „gyűlöletkampányok és trollfarmok” célkeresztjébe került az interneten, mert megpróbálta meggyőzni az uniós tagállamokat, hogy csatlakozzanak a magyarországi LMBTQ-ellenes törvények miatt indított perhez.

Koskovics Zoltán, a közpénzzel támogatott Alapjogokért Központ elemzője azt írta a Twitteren Bonny-nak, hogy „nem engedünk a magyar gyerekek közelébe”.

Az AFP több tucat olyan angol nyelvű tweetet (például itt és itt) is talált magyar felhasználónevű Twitter-fiókoktól, amik Bonnyt és az LMBTQ-embereket szexuális ragadozóknak nevezték. „Mindenki tudja, milyen veszélyes lehet az, amikor bizonyíték nélkül ‘groomernek’ vagy ‘pedofilnak’ neveznek valakit” – mondta Bonny az AFP-nek. „Ez veszélyezteti a személyes biztonságomat.””

Címlap fotó: Egy hatalmas szivárványos zászló az éves Pride felvonuláson, Párizsban, 2023. június 24-én. JULIEN DE ROSA AFP© JULIEN DE ROSA / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kövess és lájkolj minket:
EMAIL
Facebook
Facebook
fb-share-icon
X (Twitter)
Visit Us
Tweet
Instagram

About the Author

szerkeszto

Administrator

Visit Website View All Posts
Tags: dezinformáció Európában LMBTQ Pride szélsőséges

Post navigation

Previous: Mit adott a szocializmus – mit vett el a kapitalizmus? Döntsd el, melyik jobb neked!
Next: Thürmer: Ha elszabtuk, hát elszabtuk?

Kapcsolódó cikkek

A csempészet fő irányai Törökország és részben Algéria felől erősödnek
  • Gazdaság
  • Külföld

Hatalmas mennyiségű illegális cigaretta lepte el Európát és Ukrajnát

Kós Zoltán 2026.06.15.
A levendulásban cikta juhokat hívnak segítségül a növényzet kezeléséhez Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
  • Belföld
  • Életmód
  • Tudomány

Mit keresnek a levendulásban a juhok? Nem mindennapi megoldás a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Kós Zoltán 2026.06.15.
A társasházi közös költség befizetése alól senki sem mentesül Forrás: kozoskepviselok.hu
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Közélet

Döbbenetes adósságcsapda: a közös költség nem játék, mégis sokan nem fizetik

Kós Zoltán 2026.06.15.

Archívum

  • 2026. június
  • 2026. május
  • 2026. április
  • 2026. március
  • 2026. február
  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2022. november
  • 2022. október
  • 2022. szeptember
  • 2022. augusztus
  • 2022. július
  • 2022. június
  • 2022. május

Kategóriák

  • Balszemmel
  • Belföld
  • Életmód
  • Gazdaság
  • Hetilap
  • Hetilap
  • Könyvajánló
  • Közélet
  • Külföld
  • Kultúra
  • Mi-Ti
  • Podcastok
  • Politika
  • Sport
  • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Tudomány
  • Videók

Amit még érdemes elolvasni

A csempészet fő irányai Törökország és részben Algéria felől erősödnek
  • Gazdaság
  • Külföld

Hatalmas mennyiségű illegális cigaretta lepte el Európát és Ukrajnát

Kós Zoltán 2026.06.15.
A levendulásban cikta juhokat hívnak segítségül a növényzet kezeléséhez Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
  • Belföld
  • Életmód
  • Tudomány

Mit keresnek a levendulásban a juhok? Nem mindennapi megoldás a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Kós Zoltán 2026.06.15.
A társasházi közös költség befizetése alól senki sem mentesül Forrás: kozoskepviselok.hu
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Közélet

Döbbenetes adósságcsapda: a közös költség nem játék, mégis sokan nem fizetik

Kós Zoltán 2026.06.15.
A képen látható méretre is megnőhet a vargánya, ha adottak a jó körülmények, a napsütés és az eső Forrás: MTI
  • Belföld
  • Életmód

A séfek kedvence már terem az erdőkben: a rókagomba és a vargánya most a sláger

Kós Zoltán 2026.06.15.
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
© Copyright 2022, Kovács István | MoreNews by AF themes.

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

A sütikre vonatkozó irányelvről itt olvashat

GDPR logo
1046.hu  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

Részletes adatvédelmi tájékoztató elolvasásához kattintson ide

Feltétlenül szükséges sütik

A szükséges sütik nélkülözhetetlenek a webhely megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak azokat a sütiket tartalmazza, amelyek biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes információt. A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Teljesítményt biztosító sütik

Állandó vagy ideiglenes sütik

Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

Munkamenet (session) sütik

Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

Kiegészítő sütik

Célzó vagy reklám sütik

Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

Harmadik féltől származó sütik

Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

COOKIEK (sütik) KEZELÉSE

A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

Állandó vagy ideiglenes sütik

Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

Munkamenet (session) sütik

Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

Célzó vagy reklám sütik

Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

Harmadik féltől származó sütik

Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

Böngésző beállítása

Böngészőben lehetőség van a sütik beállításait megváltoztatni, kezelni. A legtöbb böngészőnél alapbeállítás, hogy a sütiket automatikusan elfogadja, de ez később módosítható.

Az alábbi linkeken segítséget talál a sütik beállításához:

  • Google Chrome (https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu)
  • Firefox (https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-informacio-amelyet-weboldalak-tarolnak-szami?redirectlocale=hu&redirectslug=S%C3%BCtik+kezel%C3%A9se)
  • Microsoft Internet Explorer (https://support.microsoft.com/hu-hu/search?query=cookiek)

Habár a sütiket le is tilthatja vagy korlátozhatja, kérjük, megfontoltan járjon el ezzel kapcsolatban, hiszen weboldal problémamentes működéséhez elengedhetetlen a sütik használata, így azok tiltása hatással lehet a weboldal használhatóságára, bizonyos funkciók működésére.

Az adatkezelés célja: Az informatikai rendszer technikai fejlesztése, a szolgáltatás működésének ellenőrzése és statisztika készítése. Visszaélések esetén a látogatók internet szolgáltatójával és a hatóságokkal együttműködve az adatok felhasználhatók a visszaélések forrásának megállapítására is.

Az adatkezelés jogalapja: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtásának feltétele.