szerkeszto 
„Váltságdíj, erőszak, kényszermunka, Mexikó északi határán a kartellek fantáziája határtalan, ha arról van szó, hogy megfélemlítsenek embereket és pénzhez jussanak.
A Reuters tucatnyi interjút készített áldozatokkal, segélyszervezetek dolgozóival, ellenőrizte történetük hitelességét.
Az egyik áldozat, a Venezuelából menekült Carolnia azt mesélte, május végén érkezett Reynosa városába. Egy hajnalon a rejtekhelyén fogvatartói kirángatták az ágyból, azt hitte megint váltságdíjat követelnek majd a családjától. Egyszer már kértek tőlük 2000 dollárt. Ám most a férfiak feltuszkolták egy régi buszra és megerőszakolták.
A mexikói-amerikai határnál fekvő két városban, Reynosában és Matamorosban jelentősen megugrott a nemi erőszakok száma, a sértettek pedig rendre a menekültek.
„Embertelen, ahogy a bűnözők bántalmazzák, zsarolják és megerőszakolják a migránsokat, mindezt haszonszerzés céljából” – nyilatkozta Luis Miranda, az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának (DHS) szóvivője.
A külföldiek sérelmére elkövetett nemi erőszak száma a két érintett mexikói városban 2023-ban volt a legmagasabb az elmúlt 9 évben, a statisztikai adatok szerint, még úgy is, hogy az esetek többségét nem jelentik a rendőrségnek.
Az illegális határátlépés biztonságosabb?
Az Egyesült Államok májusban új rendszert vezetett be a határátlépéshez. Egy applikáción keresztül foglalhatnak maguknak időpontot, hogy egy törvényes határátkelőn léphessenek be az Egyesült Államokba, csak néhány kérdésre kell válaszolniuk.
A Reuters kilenc szakértőt kérdezett a rendszer hatékonyságáról. Egyetértettek abban, hogy az ötlet nem rossz, ám akaratlanul az erőszak növekedéséhez vezetett a határmenti régióban.
Mivel a migránsok is tudják milyen veszélynek lennének kitéve Reynosaban és Matamorosban, sokan inkább az illegális határátlépést választják ahelyett, hogy napokat vagy heteket töltsenek a két város egyikében.
A Biden adminisztráció úgy látja, hogy a CBP rendszer segít abban, hogy a migránsoknak ne kelljen több ezer dollárt fizetnie az embercsempészeknek. Ezzel egyetértenek a megkérdezett szakértők is. Sokan távolsági buszra szállnak, beregisztrálnak az applikáción keresztül, majd elindulnak a határ felé.
Ám itt két probléma is felmerül. Egyrészt naponta legalább tízezren próbálnak időpontot foglalni magunkak az 1450 helyre, így mégis várakozniuk kell valamelyik mexikói városban. Másrészt a kartellek sem akarnak elesni bevételtől, így a várakozókra „szállnak rá”. Ha valaki egy embercsempész „védelme” nélkül érkezik Reynosába vagy Matamorosba, fennáll a veszélye, hogy váltságdíjért elrabolják, megerőszakolják vagy ingyen munkára kényszerítik.
„Vigyétek”
Carolina és 13 éves fia május 26-án érkezett távolsági busszal Reynosába. Ahogy leszálltak a buszról egy csoport férfi azonnal körbevette őket.
Carolinát és fiát elvitték egy házba, ahol hozzájuk hasonló menekültek éltek, a nőket mind megerőszakolták. Csak úgy tudott megmenekülni, hogy a családja 3100 dollár váltságdíjat fizetett. Azóta fiával Chicagóban élnek.
Egy ecuadori nő azt mesélte, amíg fogva tartották Reynosában, rendszeresen megengedték egy drogdílernek, hogy megerőszakolja, cserébe a kis fehér port tartalmazó zacskókért, amiket nekik szállított.
A nő végül az egy éjjel összeszedte minden bátorságát és míg fogvatartói aludtak, kimászott az ablakon. Augusztusban már New Jersey-ből nyilatkozott a Reutersnek, ám nevét nem hozták nyilvánosságra biztonsági okokból.
Egy venezuelai férfi arról beszélt, hogy már volt foglalt CBP-időpontja, amikor az amerikai határ felé menet elrabolták. 800 dollár váltságdíjat követeltek érte, de mivel nem tudta megszerezi a teljes összeget, két hónapig ingyenmunkára kényszerítették. Több fogvatartott menekülttel élt egy házban. Elmesélte, szemtanúja volt, amikor egy venezuelai férfi feladata volt őrt állni, odament hozzá néhány kartell-tag és az engedélyét kérték, hogy megerőszakoljanak néhány nőt. Az őr csak annyit mondott, hogy ” vigyétek őket”.
Rejtve maradt esetek
A Reuters által megkérdezett nyolc áldozat közül csak egy jelentette a rendőrségnek, hogy megerőszakolták, egy honduraszi nő, aki Matamorosban várakozott a határátlépésre. De az ő esete után sem tartóztattak le senkit a mexikói hatóságok.
Olivia Lemus, egy helyi emberijogi szervezet tagja ezt azzal magyarázta, hogy a menekültek többsége fél bejelenteni az erőszakot, de attól még hogy nem teszik, nem azt jelenti, hogy csökkent a bűnözés száma.”
Címlap fotó: Perui menekültek az amerikai-mexikói határon© Denis Poroy/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
