Skip to content
1046ikon192x192

Hírek a világból

Primary Menu
  • KEZDŐLAP
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Hetilap
    • Sport
    • Könyvajánló
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
  • Kapcsolat
  • Támogatás
Video
  • Home
  • 2024
  • február
  • 22
  • Mit kell ahhoz elkövetni, hogy valaki 141 ezer év börtönt kapjon?
  • Életmód
  • Közélet
  • Külföld

Mit kell ahhoz elkövetni, hogy valaki 141 ezer év börtönt kapjon?

szerkeszto 2024.02.22. 8 minutes read
Mit kell ahhoz elkövetni, hogy valaki 141 ezer év börtönt kapjon
Kövess és lájkolj minket:
EMAIL
Facebook
Facebook
fb-share-icon
X (Twitter)
Visit Us
Tweet
Instagram

„Hiába embertelenül kegyetlen egy bűncselekmény, mégis nehezen érthető, hogyan és főképp miért ítélnek valakit akár több életfogytig tartó büntetésre, és zárnának akár több százezer évre rácsok mögé. De kik azok, akik az eddigi legsúlyosabb büntetéseket kapták, és mit követtek el?

Ugyan Magyarországon és a hozzánk közel álló kultúrákban teljesen elképzelhetetlen, hogy valakit a tényleges életfogytig tartó büntetésnél még hosszabb, már-már felfoghatatlanul hosszú időre elítéljenek, ez azonban a világ egyes pontjain teljesen természetes dolognak hangzik.

Mindez a bűncselekmények függvényében persze korántsem egy vidám és könnyed téma, azonban a világ leghosszabb ítéleteit elnézve nehéz megállni azt, hogy ne gondoljuk teljesen abszurdnak azokat.

Közel járt a rekorddöntéshez, végül mégis enyhe büntetéssel megúszta az a postás, akit a városi legendák szerint az ügyész

384 912 év szabadságvesztésre akart ítélni.

1972 márciusában a 22 éves Palma de Mallorca-i postás, Gabriel March Grandos ugyanis nem vitt ki 42 768 levelet – azaz minden egyes levélért 9 év járt volna neki az ügyész tervei szerint. Az ijedség végül nagyobb volt, mint a baj, a több mint negyedmillió év helyett végül „csak” 14 év 2 hónapos büntetést szabtak ki rá.

Hiába úszta meg azonban az elképesztő esetet, a jelenlegi rekorder meglehetősen közel került a postás ügyében eljáró ügyész által javasolt büntetéshez. De melyek a világ leghosszabb börtönbüntetései, hol és milyen bűncselekményekért ítéltek valakit több ezer vagy akár százezer évig tartó börtönre?

Egy üzletasszony tartja a rekordot

Elsőre minden bizonnyal a legtöbben arra gondolnánk, ha rendkívül hosszú és kíméletlen ítéletről van szó, akkor egy különösen erőszakos vagy gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekményről lehet szó, a jelen összevetés Guinness-rekordere azonban fizikailag nem ártott senkinek. A csúcstartó thai cégvezető, Chamoy Thipyaso ugyanis tiltott piramisjáték-szervezés miatt került szembe a hatóságokkal.

Az 1960-as évek végén Chamoy Mae Chamoy Fund néven alapítványt hozott létre, amelyet úgy alakított ki, hogy az egy magas hozamú olajbiznisznek tűnjön. Mindez – mint később kiderült – egyedül számára volt azonban nyereséges, ugyanis a beszervezett 16 ezer thai állampolgár közül senki sem látott egy fillért sem az üzletekből. A becslések szerint a nő összesen 200-300 millió dollárt csalt ki – állítólag még a thai királyi család tagjait is átverte –, az összeg és az érintettek számát figyelembe véve pedig a bíróságon sem aprózták el a büntetést. 1989. július 27-én Chamoyt és hét bűntársát elítélték csalásért, a nő

összesen 141 078 évnyi börtönbüntetést kapott.

Hiába azonban a rekord, az elítéltnek ennek csak töredékét kellett a hűvösön töltenie, ugyanis a thaiföldi törvények akkoriban kimondták, hogy a csalásért kiszabható maximális büntetés 20 év. Büntetését ráadásul tovább csökkentették, kétszer is, így mindössze összesen nyolc év rácsok mögött töltött idő után szabadult.

Az oklahomai robbantó társa még mindig ül

Rövidebb büntetést kapott, mégis sokkal súlyosabb bűncselekményért került börtönbe Terry Nichols, az oklahomai robbantó, Timothy McVeigh segítője. A merényletet elkövető férfi az addigi legsúlyosabb, Amerikán belül történt terrortámadással akart véget vetni annak, hogy szerinte a kormány egyre súlyosabban korlátozta az emberek vallásgyakorlását és fegyvertartását, így a szabadságukat.

1995. április 19-én, helyi idő szerint reggel 9 órakor hatalmas robbanás rázta meg az Oklahoma City belvárosában álló Alfred P. Murrah szövetségi épület környékét. A villámgyorsan a helyszínre érkező tévés helikopterek óriási pusztítás nyomait látták, az épület fele-harmada lényegében megsemmisült a detonációban, ami

168 ember, köztük 19 óvodáskorú gyerek életét követelte, és több mint 680 embert megsebesített.

A robbantást egy korábbi katona, a fehér felsőbbrendűségben hívő Timothy McVeigh tervelte ki, ám azt egyedül nem tudta végrehajtani, ezért két, a seregben megismert, a kormányellenes nézetein osztozó társához, Terry Nicholshoz és Michael Fortierhez fordult. Utóbbi végül a robbantás előtt kiszállt a buliból, Nicholsszal azonban véghez vitték az ördögi tervet.

A páros nem véletlenül választotta azt az épületet célpontjául: több szövetségi hivatal irodái is ott voltak, így a Társadalombiztosítási Hivatal, a lakásügyi és városfejlesztési iroda, a titkosszolgálat, a veteránügyi hivatal, az Alkohol- és Dohánytermékek, illetve Lőfegyverek Forgalmával Foglalkozó Iroda (ATF) és a Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) is. Az épületben mintegy 550 kormányhivatalnok és szövetségi alkalmazott dolgozott, de itt működött egy óvodáskorú gyerekek felügyeletével foglalkozó napközi is.

Ehhez mérten viszont a bírák sem aprózták el a büntetések mértékét. A robbantást végrehajtó McVeigh tárgyalása közel két évvel az eset után, 1997. április 24-én kezdődött – a férfit végül halálra ítélték, 2001. június 11-én egy indianai börtönben végezték ki méreginjekcióval. A kivégzést több mint 200-an, a túlélők és az áldozatok rokonai követték élőben. A segédkező Nichols azonban nem menekülhetett a halálba a hosszú évekig tartó vezekléstől,

161 rendbeli életfogytiglanit kapott, büntetését jelenleg is tölti.

A tervet időközben otthagyó Michael Fortier a terhelő vallomásának és a robbantásban való kisebb szerepének köszönhetően enyhébb büntetést kapott, 12 évre küldték börtönbe, de 2006-ban, 10,5 év után szabadon engedték, majd a tanúvédelmi program keretében új személyazonosságot kapott.

A denveri mozis mészárosnak sincs annyi élete, mint amennyit ülnie kéne

A legkevésbé sem előkelő, képzeletbeli dobogó harmadik fokára a denveri tömeggyilkos fért fel. 12 évvel ezelőtt, 2012. július 20-án A sötét lovag: Felemelkedés című film éjféli előadásán, a Colorado állambeli Aurora egyik multiplex mozijában egy James Holmes nevű férfi a moziterembe belépve tüzet nyitott a nézőkre – 12 embert megölt, hetvenet pedig megsebesített. Az áldozatok legfiatalabbika egy 6 éves kislány, a legidősebbike pedig egy 51 éves férfi volt. A halottak közül hárman a feleségüket vagy a barátnőjüket oltalmazva vesztették életüket.

A mozitermek biztonsági előírásairól, pontosabban azok hiányáról és az esetleges szigorításról ezt követően kezdődött el az országban egy olyan párbeszéd, amelynek következtében ma már sokkal macerásabb, de egyben biztonságosabb is moziba menni az USA-ban.

Már csak annak köszönhetően is, hogy az ámokfutó jelentős időre a rácsok mögé került. A bíróság minden egyes áldozatáért életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki – így összesen 12 életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Nem úszta meg azonban ennyivel az eset elkövetésekor mindössze 24 éves férfi. Mivel Holmes lakásán élesített, robbanó huzalcsapdákat, robbanótesteket és csaknem 40 liter benzint találtak,

további 3318 év szabadságvesztésre ítélték.

Az ügyben eljáró Dan Oates aurorai rendőrfőnök elmondta, hogy Holmes több hónapig készült a merényletre, amelyhez az interneten rendelte meg a fegyvereket. Az elkövető otthonában több Batman-relikviát is találtak. A gyanúsított a haját vörösre festette, és az képzelte magáról, hogy ő Joker, a Batman-képregények és filmek gonosz figurája. Pedig mint azt tette is jól mutatja, ő annál sokkal rosszabb…”

Címlap fotó: James Holmes a bíróságon 2015-ben© Fotó RJ Sangosti / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kövess és lájkolj minket:
EMAIL
Facebook
Facebook
fb-share-icon
X (Twitter)
Visit Us
Tweet
Instagram

About the Author

szerkeszto

Administrator

Visit Website View All Posts
Tags: bűncselekmény büntetés életfogytig kegyetlen

Post navigation

Previous: Madridba vonultak a tüntető spanyol gazdák
Next: Kinevezte új vezetőedzőjét a PMFC

Kapcsolódó cikkek

A kétszer kétsávosra tervezett mohácsi Duna-híd szerkezeti elemeit nagyrészt már legyártották. Fotó: Löffler Péter
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Közélet
  • Politika

Mohácsi Duna-híd: a lebutított változat többe kerülhet az eredeti tervek megvalósításánál

Kós Zoltán 2026.06.14.
Itt A Szabadság! -9
  • Belföld
  • Közélet
  • Kultúra
  • Politika

Egyperces őrületek – Svejk és a demokrácia buktatói

Kós Zoltán 2026.06.13.
„Ha nincs gyökered, elvisz a szél”
  • Belföld
  • Közélet
  • Kultúra

„Ha nincs gyökered, elvisz a szél”

Kós Zoltán 2026.06.13.

Archívum

  • 2026. június
  • 2026. május
  • 2026. április
  • 2026. március
  • 2026. február
  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2022. november
  • 2022. október
  • 2022. szeptember
  • 2022. augusztus
  • 2022. július
  • 2022. június
  • 2022. május

Kategóriák

  • Balszemmel
  • Belföld
  • Életmód
  • Gazdaság
  • Hetilap
  • Hetilap
  • Könyvajánló
  • Közélet
  • Külföld
  • Kultúra
  • Mi-Ti
  • Podcastok
  • Politika
  • Sport
  • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Tudomány
  • Videók

Amit még érdemes elolvasni

A kétszer kétsávosra tervezett mohácsi Duna-híd szerkezeti elemeit nagyrészt már legyártották. Fotó: Löffler Péter
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Közélet
  • Politika

Mohácsi Duna-híd: a lebutított változat többe kerülhet az eredeti tervek megvalósításánál

Kós Zoltán 2026.06.14.
Kommunista pártok találkozója Leverkusenben
  • Belföld

Új kihívások, új válaszok – Kommunista pártok találkozója Leverkusenben

Kós Zoltán 2026.06.14.
Itt A Szabadság! -9
  • Belföld
  • Közélet
  • Kultúra
  • Politika

Egyperces őrületek – Svejk és a demokrácia buktatói

Kós Zoltán 2026.06.13.
„Ha nincs gyökered, elvisz a szél”
  • Belföld
  • Közélet
  • Kultúra

„Ha nincs gyökered, elvisz a szél”

Kós Zoltán 2026.06.13.
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
© Copyright 2022, Kovács István | MoreNews by AF themes.

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

A sütikre vonatkozó irányelvről itt olvashat

GDPR logo
1046.hu  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

Részletes adatvédelmi tájékoztató elolvasásához kattintson ide

Feltétlenül szükséges sütik

A szükséges sütik nélkülözhetetlenek a webhely megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak azokat a sütiket tartalmazza, amelyek biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes információt. A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

Teljesítményt biztosító sütik

Állandó vagy ideiglenes sütik

Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

Munkamenet (session) sütik

Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

Kiegészítő sütik

Célzó vagy reklám sütik

Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

Harmadik féltől származó sütik

Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

COOKIEK (sütik) KEZELÉSE

A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

Állandó vagy ideiglenes sütik

Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

Munkamenet (session) sütik

Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

Célzó vagy reklám sütik

Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

Harmadik féltől származó sütik

Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

Böngésző beállítása

Böngészőben lehetőség van a sütik beállításait megváltoztatni, kezelni. A legtöbb böngészőnél alapbeállítás, hogy a sütiket automatikusan elfogadja, de ez később módosítható.

Az alábbi linkeken segítséget talál a sütik beállításához:

  • Google Chrome (https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu)
  • Firefox (https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-informacio-amelyet-weboldalak-tarolnak-szami?redirectlocale=hu&redirectslug=S%C3%BCtik+kezel%C3%A9se)
  • Microsoft Internet Explorer (https://support.microsoft.com/hu-hu/search?query=cookiek)

Habár a sütiket le is tilthatja vagy korlátozhatja, kérjük, megfontoltan járjon el ezzel kapcsolatban, hiszen weboldal problémamentes működéséhez elengedhetetlen a sütik használata, így azok tiltása hatással lehet a weboldal használhatóságára, bizonyos funkciók működésére.

Az adatkezelés célja: Az informatikai rendszer technikai fejlesztése, a szolgáltatás működésének ellenőrzése és statisztika készítése. Visszaélések esetén a látogatók internet szolgáltatójával és a hatóságokkal együttműködve az adatok felhasználhatók a visszaélések forrásának megállapítására is.

Az adatkezelés jogalapja: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtásának feltétele.