szerkeszto 
„Salgótarján, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Gyula után Székelyudvarhelyen tekinthetik meg az érdeklődők a Benczúr Gyula-emlékkiállítást a magyar nemzeti ünnep tiszteletére szervezett helyi rendezvénysorozat részeként. A 2024. március 16-án szombaton 11 órakor a Haáz Rezső Múzeum főépületében (Bethlenfalvi út 26.) megnyíló tárlat a nyíregyházi Jósa András Múzeum műtárgyállományára alapoz, amit kiegészít a Magyar Nemzeti Galéria néhány ritkán látott Benczúr-műve.
A 19. századi magyar történelmi festészet egyik legnagyobb alakjának emléket állító nyíregyházi gyűjtemény közel három évig tartó vándorlásának erdélyi állomása Székelyudvarhely. A Haberstumpf-villában érkező tárlat különlegessége, hogy itt Benczúr Gyula olajfestményei, korai korszakából származó grafikái és személyes tárgyai többek között rajzszékét, festőbotját és palettáját is kiállítják, amik kiegészülnek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó 12 jeles festményével.
Benczúr Gyula Nyíregyházán született 1844-ben, az evangélikus elemi, illetve a premonteri gimnázium elvégzése után a kassai reáliskola növendéke volt, ahol festőtanára Klimkovits Béla. 1860 és 1861 között a Klimkovits fivérek művészeti magániskolájába járt. 1861–64 között a müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke volt, ahol Johann Georg Hiltensperger, Hermann Anschütz voltak a tanárai. Az akadémia elvégzése után eleget tehetett első portrémegrendelés ének is, Fiedler Károly kassai bankigazgató arcképét 1864-ben készítette. Ezt követően Szinyei Merse Pállal és Salamon Gézával közös műteremben alkot, majd 1869-ig Carl von Piloty osztályának a növendéke. Ekkoriban festette a Hunyadi László búcsúját (1866) és a II. Rákóczi Ferenc elfogatását (1869). Münchenből párizsi tanulmányútra megy, Vajk megkeresztelése című vázlatával megnyerte az állami történeti festménypályázatot. 1874-75-ben a bajor király megbízásából Franciaországba utazott, majd egy itáliai tanulmányútat követően 1876–83 között a müncheni akadémia tanára volt. Közben az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert Vajk megkeresztelése című képével, majd megkapta érte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Bacchánsnő (1881) című képével elnyer te a Képzőművészeti Társulat nagydíját. 1883 -an Budapestre költözött , ahol az akkor alapított festészeti mesteriskola igazgatójává nevezték ki. A z előkelő világ arcképfestőjévé vált, portrét festett a királyról, a királynéról, Andrássy Gyuláról, Tisza Kálmánról, Trefort Ágostonról, hercegekről, grófokról, vagyonosabb polgárokról (összesen mintegy 150 arcképe ismert). Számos nemzetközi elismerésben részesült, hetvenedik születésnapja alkalmából az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat örökös tiszteletbeli tagjává választották. 1910-től haláláig, 1920-ig Dolányban, a mai Benczúrfalván élt.
Benczúr Gyula nem tartozott a magyar festészetet megújítani vágyó alkotók közé, ám festészetének kvalitásai a mai napig ámulatba ejtik a szemlélőket. Méltatói kiemelik fejlett kompozíciós készségét, harmonikus színhasználat át, természethű ábrázolásmódját, valamint azt, ahogy az anyagszerűséget megjeleníti.
A Benczúr Gyula-emlékkiállítás Székelyudvarhelyen június 30-ig látogatható hétfő kivételével hétköznapokon naponta 9–18 óra között, szombat-vasárnap pedig 10 és 18 óra között. Csoportos tárlatvezetésre a 0266/218375-ös telefonszámon lehet jelentkezni. A szombati tárlatnyitón köszöntőt mond Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója és Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze. A kiállítást Madár Ximena művészettörténész, kurátor nyitja meg. Közreműködik Faluvégi Chripkó Krisztina szoprán énekes, zongorán kíséri Lokodi András.”
Címlap fotó: wikimedia.org
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el. KMS
About the Author
Kós Zoltán 
