Kós Zoltán 
Egyedülálló Európában a pécsi városfal, mégsem ismerjük eléggé
„Változtatna az egyesület
A Barbakánnál mindenki számára szembeötlő az egykori pécsi városfal, azonban ennél sokkal több bemutatásra érdemes szakasz maradt épen. A 13. századi, középkori pécsi városfal hazánkban és Európában is egyedülálló történeti értéket jelent, a lakosság és a turisták számára azonban mégsem kínálkozik elegendő és egyértelmű ismeret arról, pontosan hol is húzódott egykor. Ezen a hiányon kíván változtatni a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület.
A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnökének kezdeményezésére szeretnének tájékoztató táblákat elhelyezni a pécsi városfal épen maradt egyes, ma is látható szakaszaira (hasonlóan azokhoz, amilyeneket egy-egy utca névadójáról is láthatunk Pécsett). A figyelemfelhívással szeretnék elérni a városfal szélesebb körű megismertetését, turisztikai szerepének növekedését egyrészt, másrészt annak megfelelő megóvását gondozását, hisz hazánkban, de Európában is egyedülálló, legjelentősebb épen maradt városfalak közé tartozik közel 3,5 kilométeres hosszával.
Fotó: Löffler Péter
Az Egyesület megbízta Orosz László egyesületi tagot, építészt, műemlékvédelmi szakértőt, aki számos országos műemlékvédelemi, illetve helyi védettség alatt álló épület munkálataiban, rekonstrukciójában vesz részt pályája során, hisz ez szerinte Európában a legnagyobb területet körül ölelő- városfal. A pécsi városfalról írt munkája, „Pannon” identitástudat, avagy a Pécsi középkori városfal utóélete a XX. században és napjainkban címmel az interneten is olvasható. A városfal ilyen módon való megőrzése és turisztikai fejlesztése mellé több neves szakember állt az elmúlt években.
Hol húzódott az egykori pécsi városfal?
- Négy kapu tagolta az egykori pécsi városfalat,
- Nyugat felé a Ferencesek utcája 52. és 37. számú házak között a Szigeti kapu,
- Délen, a még mocsáron átvezető úton a Siklósi kapu,
- Keletről a Király utca 44. és 47. számú házak között a Budai kapu
- Északon az Aranyos kút felett a hegyi (azaz mai nevén Hunyadi) út metszésében a Hegyi kapu, másnéven Vaskapu.
Mint Orosz László hozzátette, a tatárjárás során Pécset is felégették a betolakodók, ezt követően született meg a szándék, majd a városfal a 13. században a pécsi püspökvár és a város védelmére.
A tervek szerint legalább tíz-tizenkét helyszínen lehetne emléktáblákat elhelyezni, az egykori városfal értelmezhetővé tétele érdekében.
Legfontosabbként az alábbi helyszínekről lenne szó:
- A Citrom utca végénél, az egykor még bejárható sétánynál
- Váradi Antal utca közelében, itt ugyanis a Néprajzi Múzeum hátsó fala a városfal egy szakasza volt.
- A Kórház téri buszmegálló környékén lévő szakasznál.
- A Barbakánnal szemben az Esze Tamás utcában.
- Az Aradi Vértanúk útján a városfal külső szakaszán.
- Az északi várfalsétány kezdetén, amely a Magtár kávézótól közelíthető meg.
- A Hunyadi út közelében, az északi, egykori Vaskapu környékén.
- Az Alagút tetején lévő bástya környékén, a Hortobágyi kitelepítettek emlékhelyének közelében.
- A Keltaur szobor környékén.
- A Lyceum és a Munkácsy utcák metszetében látható városfal szakaszon.
- A Hal téren, ahol a városfal egy szakasza egy magánépület udvarában található.
- A táblákon látható lenne a teljes városfal kontúrja, illetve az adott szakasz megjelölése, ahol a járókelő éppen áll.
Régóta dédelgetett álom megvalósításán dolgoznak
A megvalósításhoz anyagi források mellett örökségvédelmi engedélyre is szükség van, hiszen középkori műemlékekről van szó. Dr. Fodor Márta, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke évekkel ezelőtt már felkereste a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, ahonnan megszerezte az Országos Műemléki Felügyelőség tervező építésze, Schőnerné Pusztai Ilona pécsi városfalról készült 1979-es tervezési programját.
– Schőnerné mellett dr. Komjáthy Attila, Káldi Gyula, Kovács Péter, Dévényi Sándor, Kistelegdi István és Gettó Tamás építészek a városfal rehabilitációs rekonstrukciós célú helyreállítói, rajtuk kívül még további kilenc építész dolgozott alkalmi tervezési megbízások alapján a városfal ügyén, köztük volt Tillai Ernő Ybl-díjas építész, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület tiszteletbeli elnöke is. Sajnos a keleti oldali falszakasz jelentős része magántulajdonú belső udvarokban, helyenként féltetős melléképületek fogságában van, továbbra is rejtve a nyilvánosság szeme elől, ellenben a leglátványosabb szakasz a teljes nyugati és északi városfalszakasz, sőt, a közreműködő építészeknek köszönhetően a Citrom utcai falszakasz is hiteles középkori adaléka, része a Nagypostával szemben lévő teresedésnek, ami a városlakók és a turisták kedvelt találkozó helye. Az érdeklődők egy időben itt egy falépcsőn keresztül fel is tudtak menni a városfalra, ám sajnos mára ez leromlott és járhatatlan állapotba került. –mondta el dr. Fodor Márta, majd hozzátette, hogy szeretné elérni a városfal láthatóbbá tételét a tűztoronynál a Kórház tér közelében a romos épületek lebontásával, további új beépítések leállításával, a felszabaduló térrel turistabuszok parkolása is megoldódna.
– Február 29-i vezetőségi ülésünkön határoztunk a városfalon elhelyezendő táblák ügyéről, továbbá arról is döntöttünk, hogy javasolja az egyesületünk a városfal helyi értékké nyilvánítását
– tette hozzá az egyesületi elnök.
Az egyesület a pécsi lakosság támogatásában is bízik. A városfal ilyen módon való megjelölése tematikus turisztikai, kulturális túrák, városnéző utak, iskolai projektfeladatok megvalósítását is lehetővé tenné.”
Fotó: Löffler Péter
Eredeti írás: MOHAY RÉKA
About the Author
