Az ukrajnai háború azonnali megállítása egyre több európai állam által képviselt álláspont lesz
Kós Zoltán 
Az ukrajnai háború azonnali megállítása egyre több európai állam által képviselt álláspont lesz
„Interjú Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével
A magyar lakosság tart a háború kiszélesedésétől és globálissá válásától, ezért mindent hajlandó megtenni ennek elkerüléséért – nyilatkozta a Kárpáti Igaz Szónak adott interjújában Bendarzsevszkij Anton, akivel az ukrajnai háború nemzetközi lecsapódásairól, a kétoldalú magyar–ukrán kapcsolatok aktualitásairól, de még csak Donald Trump esetleges győzelmének Ukrajnára gyakorolt hatásairól is beszélgettünk.
Az ismert magyarországi külpolitikai elemző, a posztszovjet térség szakértője 2020–2021 között Magyarország polgári közéleti napilapja, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatában publikált, kiemelten Ukrajnára is koncentrálva, 2021 óta pedig az Index rendszeres külső szerzője. Vezércikkei a Mandiner hetilapban is megjelennek. 2022 óta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Szakterülete a posztszovjet térség – kiemelten Oroszország, Belarusz és Ukrajna – geopolitikája és biztonságpolitikája, gazdasági kapcsolatai és a térség integrációs folyamatai. Bendarzsevszkij Anton a különféle nemzetközi konferenciák rendszeresen meghívott előadója és gyakori vendége a magyar média legfontosabb orgánumainak, többek között a közmédiának és a HírTV-nek. Az alábbiakban a vele készült interjút olvashatják.
– Miként ítéli meg a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok alakulását, azok a jövőben a javulás vagy a további romlás irányába mozdulhatnak-e el?
– Azt gondolom, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok mélypontján túlvagyunk, azt 2022–2023-ra tenném, amikor mindkét oldalon történtek keményebb nyilatkozatok a másik irányába. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország eddig is Ukrajna barátja volt, még ha ennek a percepciója nem is volt meg az ukrán sajtóban. Magyarország a fegyvereken kívül minden más támogatást megad Ukrajnának, beleértve a humanitárius segítséget, az ukrán menekültek befogadását vagy az ország melletti politikai kiállást, gondoljunk csak az EU-források megszavazására, a tagsági tárgyalások elindításáról szóló döntésre vagy az Oroszország elleni szankciókra. Miután Ukrajna belement tavaly decemberben a legfontosabb magyar követelések teljesítésébe – tette ezt részben politikai kényszerből –, amelyek a kárpátaljai magyarok jogait érintik, megnyílt az út a kapcsolatok normalizálásának irányába. Az egyeztetések azóta a háttérben folyamatosak, és a két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba idei találkozója is egyértelműen a rendezés irányába hatott. A pozitív trend véleményem szerint folytatódni fog – ezt abból is látjuk, hogy az elmúlt hónapokban eltűntek a nyilvánosságból a korábban jellemző kemény kétoldalú odaszólások. Az igazi áttörést azonban Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozója hozhatja meg, amely, mint tudjuk, szervezés alatt áll. Az európai parlamenti választások előtt ugyanakkor aligha fog sor kerülni rá.
– A magyar miniszterelnök nemrég az Egyesült Államokban találkozott Donald Trumppal. A megbeszélésükön kiemelt téma volt az ukrajnai háború. Orbán Viktortól elhangzott, ha Trump maradt volna az elnök, ki sem robban ez a szörnyű vérontás, de ha idén ősszel megnyeri az elnökválasztást, s visszatér, akkor gyorsan megállíthatja a további eszkalációt. Orbán Viktor kijelentéseit Ukrajnában is nagy figyelem övezi. Ön mit gondol erről és eleve a magyar–amerikai kapcsolatokról? Amennyiben Donald Trumpnak sikerül visszatérnie, az miként befolyásolhatja egyrészt Magyarország európai szerepét és az ukrajnai háború egészét?
– A magyar érdekérvényesülés és a magyar–amerikai kapcsolatok javulása szempontjából mindenképpen pozitív fejlemény lenne Donald Trump visszatérése. A magyar kormány nyíltan is beállt a republikánus jelölt mögé, amit megválasztása esetén Trump mindenképpen viszonozni fog. Többek között számíthatunk a magyarokat negatívan érintő demokrata párti intézkedések visszavonására és üzleti, valamint stratégiai jellegű partnerségek kialakítására. Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban ugyanakkor nem számítok drasztikus változásokra a republikánus vezetés részéről. Az amerikai nemzeti érdek mind a demokraták, mind a republikánusok esetében azonos: Oroszország visszaszorítása és a nemzetközi status quo megőrzése. Az Egyesült Államok globális hegemón szerepe szempontjából létfontosságú, hogy elkerülje a precedens megteremtését: amikor egy ország katonai erő útján éri el a céljait, és ez ellen sem Washington, sem a szövetségesei nem tudnak mit tenni. Egy ilyen precedens igen negatívan érintené az amerikai külpolitikát Kína, India, Irán, Brazília vagy más, kiemelt nemzetközi szerepre törő államok esetében. Az USA-nak most demonstrálnia kell, hogy az Egyesült Államok erősebb mint valaha, és az amerikai szövetségesek megtámadásába beletörik a támadó fél bicskája – legyen szó Oroszországról Ukrajnában, vagy potenciálisan Kínáról Tajvanban. Mindezek miatt az eszközök változhatnak, de a végső cél nem fog, megítélésem szerint Donald Trump érája alatt sem.
– Közelegnek a nyári európai parlamenti választások, Magyarországon önkormányzati választások is lesznek. Ezeken a választásokon mennyit számíthat, hogy a magyarországi pártok miként közelítenek Ukrajnához, a háború megítéléséhez, a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéhez?
– Nem szeretnék esélyeket latolgatni, ez nem az én asztalom. De egyértelmű, hogy a választások során Ukrajna témája továbbra is domináns lesz, aminek számos oka van. Először is, Ukrajna közvetlenül itt van a szomszédunkban, határosak vagyunk egymással. A biztonsági kihívások, a háború, a menekültek érkezése abszolút érezhető a határ ezen oldalán is.
A másik oka a kárpátaljai magyarság helyzete, amelyért Magyarország felelősséggel tartozik – ez szerves része a magyar külpolitikának, és még a magyar alkotmányban is benne van.
A harmadik ok, hogy a különböző közvélemény-kutatások alapján látható, miszerint a magyar társadalmat külpolitikai téren leginkább a háború foglalkoztatja. A magyar lakosság tart a háború kiszélesedésétől és globálissá válásától, ezért mindent hajlandó megtenni ennek elkerüléséért. Ezek miatt is kapott domináns szerepet a magyar kormány kommunikációjában a béke retorikája, és ez nem fog változni a következő hónapokban sem. Szerintem nincs okunk feltételezni, hogy egyébként az ukrán kormány vagy más európai nemzetek ne akarnák a békét, csak a hozzá vezető utat különbözőképpen képzelik el.
– A magyar álláspont az ukrajnai háború megítélését illetően szöges ellentétben áll a brüsszeli fősodorral. Emlékezhetünk, korábban ugyanez volt a helyzet a migránsválság idején is, s bizony a jelenlegi fejlemények tükrében jogos volt a magyar fél aggodalma. Megismétlődhet-e mindez az ukrajnai háború tekintetében?
– Kétségtelen, hogy a harcok folytatásával az európai társadalmak körében lesz egyfajta háborús fáradtság, és az ukrán témák hátrébb sorolódnak. A magyar álláspont nem fog mainstreammé válni, Oroszország visszaszorításának stratégiai célja és Ukrajna támogatása várhatóan továbbra is dominálni fog.
Ugyanakkor Budapest kommunikációja a háború azonnali megállításáról már nem a marginalitás, nem valamiféle deviancia része, hanem egyre inkább több európai állam által is képviselt álláspont lesz, a diskurzus része, amivel az európai döntéshozóknak számolni kell. De a következő időszakban sok minden függ majd a háború alakulásától is.
– Ugyan még nem látjuk a háború befejezését, de már most is sok szó esik a későbbi újjáépítésről, ami hatalmas gazdasági lehetőségeket rejt az abban érintett országok számára. Magyarországnak milyen szerep juthat az ukrajnai újjáépítési folyamatokban?
– Magyarország komoly know-how-val rendelkezik az energetika, gépgyártás, mezőgazdaság, építőipar vagy a logisztika területén, és mindezek a szektorok a keleti nyitás politikája révén exportra kerültek az elmúlt években a kelet-európai, közép- és kelet-ázsiai partnerek felé, hazai cégek révén. Ha lezárul a háború, akkor Ukrajna helyreállítása rendkívüli lehetőséget jelent majd mindezzel a tudással rendelkező magyar vállalatok számára. Ezért a magyar nemzeti érdekek szempontjából is fontos a kétoldalú kapcsolatok normalizálása Magyarország és Ukrajna között, amire reményeim szerint még az idei évben sor kerülhet.”
Fotó: KISZó
Eredeti írás: KISZó/Dunda György
About the Author
Nagy István 
