szerkeszto 
„Az utóbbi években kifejezetten szívélyessé váló viszony elkezdett beérni a gazdasági adatokban is, Magyarország világszinten a kínai befektetések egyik legfontosabb fogadója lett – világított rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Eközben 12 kínai egyetem kínál magyar szakot a hallgatóinak.
Mint megírtuk, szerdán Magyarországra érkezik a kínai elnök. Hszi Csin-ping látogatása történelmi jelentőségű.
„A két ország viszonya évszázadokon át meghatározó volt, azonban a közelmúltig alig lehetett intenzív kapcsolatról beszélni, így annak újradefiniálására volt szükség” – jelezte elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ennek meg is lett az eredménye:
2023-ban a Magyarországra érkező működőtőke-beruházások rekordösszegű, 13 milliárd eurós értékéből Kína 7,6 milliárddal ismét a legnagyobb befektetővé vált hazánkban.
„Második helyen Dél-Korea állt 2 milliárd eurónyi FDI-jal. Versengés kezd kialakulni a magyarországi pozíciókért, ráadásul sokszor azonos szektorokban” – mutatott rá a gazdaságkutató alapítvány. Kifejtették, hogy „míg Európa nyugati fele a dezindusztrializációt választja, addig az utóbbi időszakban egymás után nyílnak Magyarországon a kínai gyárak, amelyek a bezárkózó nyugati világ peremére telepítik az értéklánc szükséges részét”.
Mindkét fél számára előnyös
„A hazánkban megtelepedő kínai vállalatok és bankok regionális központok is egyben. Az együttműködés mindkét fél számára előnyös, és a két ország közötti kulturális és gazdasági csere tovább erősítheti a kapcsolatokat. Az elmúlt két évben csak három európai ország áll előttünk a kínai befektetések volumenét illetően” – állapított meg az Oeconomus.
Korábban hasonlóról beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is. Május 3-án a tárcavezető interjút is adott a kínai vezető hírügynökségnek, amiben kiemelte a Bank of China magyarországi jelenlétét.
Magyarország és Kína mindig is kölcsönös tisztelettel és egyenlőséggel kezelte egymást, többek között jó hagyományos barátságot, kölcsönös politikai bizalmat, gyümölcsöző gazdasági, kereskedelmi és humán együttműködéseket alakított ki és ápolt, és a magyar fél kész aktívan előmozdítani a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget, hogy új szintre emelje a fejlődést
– mondta Nagy Márton a Xinhua tudósítása szerint. A miniszter emellett kitért Kína elektromos átállás terén elért eredményeire is: példaértékűnek tartja, ahogy az ország egyszerre fejleszti a vállalatokat, az infrastruktúrát, és ösztönzi az embereket elektromos autók vásárlására.
A számokban is látszik a keleti nyitás
Egy évtizeddel korábban az FDI-állományunknak 26 százaléka még Németországból áramlott, ma ez 17 százalékra zsugorodott.
Ha tágabbra húzzuk a horizontot, akkor a kép még inkább változóban van. 2023-ban Kína, Dél-Korea és Japán összesen az új FDI 82 százalékát adta, ami egyértelmű elmozdulást jelez a nyugati értékláncokban jelen lévő döntő súlyról a keleti értékláncokba is történő beágyazottság irányába – jelezte az Oeconomus.
Az Övezet és út kezdeményezés európai zászlóshajója a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése, mely már előrehaladott állapotban van. A 2012-ben meghirdetett keleti nyitás politikája pedig számos kulcsfontosságú kínai beruházást vonzott az országba – jelezte az Oeconomus.
„Befektetési értékben kiemelkednek ezek közül a zöldátállást elősegítő elektromos járműgyártás és kapcsolódó szektorai, mint például az akkumulátorgyártás, tehát tulajdonképpen kiépülőben van a teljes ökoszisztéma.” A legfontosabb projektek közt említendőek:
- a CATL akkumulátorgyártó 3000 milliárd forintos debreceni,
- a BYD járműgyártó hozzávetőlegesen 2000 milliárd forintos szegedi,
- a Sunwoda 580 milliárd forintos nyíregyházi,
- a Huayou Cobalt akkumulátorgyártó 520 milliárd forintos ácsi,
- az EVE Power akkumulátorgyártó 400 milliárd forintos debreceni
- vagy éppen a SEMCORP 130 milliárd forintosra emelt debreceni beruházása.
„A BYD tulajdonképpen egy konglomerátum, mert lítiumbányákat tart fenn, illetve saját maga dolgozza fel a gyártási alapanyagokat, szereli össze járműveibe az akkumulátorokat, és állítja elő a szükséges chipeket” – mutattak rá az elemzésben.
A BYD éppen a világ legnagyobb járműgyártójának címéért verseng a Teslával, és már évek óta gyárt Komáromban elektromos buszokat. A világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Yanfeng magyarországi gyártóüzeme Pápán található, nemsokára pedig Jászfényszarun fog a Zhejiang Shuanghuan Driveline elektromos autókba való alkatrészeket gyártani.
Miután Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként csatlakozott az Övezet és út kezdeményezéshez, a kínai elitegyetemeken néhány év leforgása alatt egymás után alakultak a magyar tanszékek, jelenleg már egy tucatnyi kínai egyetemen lehet magyar szakot végezni
– jelezte az Oeconomus.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán, a Magyar Nemzet oldalán szerdán megjelent véleménycikkében úgy fogalmazott: „A két nép immár hetvenöt éve kitartó jóbarát, kölcsönösen tanulunk egymástól.” A kínai–magyar barátság pedig olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós.”
Címlap fotó: index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
