szerkeszto 
Június 4-én arra emlékezünk, hogy 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely lezárta Magyarország részvételét az első világháborúban.
A következmény közismert, de az újabb és újabb nemzedékek számára nem árt felidézni. Magyarország 20,8 millió lakosából elvettek 13,2 milliót és más államokhoz csatoltak. 282 870 km² nagyságú Magyarországból kivágtak 189 918 km² -t és oda adták a szomszédos országoknak. Mit is gondolunk ezek ismeretében Trianonról?
Trianon nemzeti tragédia. Ezzel nagyjából mindenki egyetért, leszámítva a legelvetemültebb világpolgár liberálisokat. A szocializmus idején alig esett szó Trianonról, bár Lenin maga is „imperialista rablóbékének” nevezte. Az akkori vezetés abban bízott, hogy a szocializmus keretei között eltűnnek a történelmi sérelmek, s nem akarta provokálni Romániát. Nem így történt, a probléma megmaradt.
A Munkáspárt változtatott ezen az állásponton. Trianont nemzeti tragédiának tekintjük. Természetesnek tartjuk, hogy más politikai erők is így gondolják.
Trianonért a magyar uralkodó osztály a felelős. Ebben már nincs teljes egyetértés. A mai hivatalos szemlélet szerint mindenért az 1919-es Tanácsköztársaság a felelős, Trianon „büntetés” a szocialista forradalomért.
A nyugati hatalmak nem szerették a Tanácsköztársaságot, de Trianont az első világháborús részvételért kapta Magyarország. A hivatalos álláspontban a mai események fényében látható némi változás. Orbán Viktor az idén június 1-én már nem beszélt a szocializmusról, nem akarta tisztára mosni a háborús részvételeinket „a kommunizmus elleni harc” mítoszával, hanem elismerte, hogy mindkét háború, és annak következményei tragikusak voltak, és nem szabad megismételni.
Siratjuk Trianont, de nem változtatunk rajta. Az első világháború utáni békeszerződések minden vesztes országnak tragédiát jelentettek. De nem mindenki nyugodott bele. Törökországban Kemal Atatürk vezetésével nemzeti felszabadító háború indult, és visszaszerezték az elvett területek nagy részét. Szovjet-Oroszország 1918-ban elvesztette európai területe nagy részét, de 1920-ra jelentős részét visszaszerezte. A megmaradt részek 1939-ben kerültek vissza.
A magyar uralkodó osztály siratta Trianont, de nem szervezett nemzeti ellenállást. Horthy Nemzeti Hadserege nem a románok ellen harcolt, hanem a Tanácsköztársaság vezetőit üldözte. A Trianonban elvesztett területek egy részét 1938-ban és 1940-ben Hitler visszaadta Magyarországnak.
Ezért drága árat fizettünk. Magyarország 1941-ben csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz, annak ellenére, hogy a Szovjetunió ajánlotta: ha Magyarország nem száll be a támadásba, a háború után a szovjetek támogatni fogják Trianon felülvizsgálatát. Beszálltunk, így az 1947-es párizsi béke helyben hagyta Trianont.
Trianon ma. Az igazi kérdés, hogy megváltoztatható-e Trianon? A liberális kormányok elvetették ezt a lehetőséget. A Fidesz-kormány nem veti fel a területi kérdést, de magyar állampolgárságot adott a környező országokban élő magyaroknak, a nemzet részének nyilvánított minden magyart és széleskörű gazdasági és politikai eszközökkel igyekszik a délvidéki, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai magyarságot támogatni.
Kiderült, hogy a jelenlegi szövetségi rendszereink, az EU és a NATO nem segítenek Trianon megváltoztatásában, de még a magyar kisebbségek helyzetének javításában sem. Kárpátalján a nacionalista ukrán rezsim megkezdte a magyar kisebbség felszámolását. A NATO és az EU nem lépett fel ez ellen. A kisebbségi kérdés megoldásában ugyancsak érdekelt Oroszország ajánlotta az együttműködést Magyarországnak, de a magyar vezetés elutasította.
Trianon holnap. A Munkáspárt úgy véli: új helyzetben vagyunk. Kiderült, hogy Trianon megváltoztatásában nem számíthatunk a nyugati hatalmakra, amelyek 1920-ban ránk erőltették Trianont.
Világos az is, hogy egy USA által uralt világban nem csak a magyar kisebbségek tűnhetnek el, de a szuverén Magyarország léte is veszélybe kerül.
Tudni kell, hogy Trianon nem az egyetlen történelmi igazságtalanság. Oroszország nem mondott le a Krímről, a Donbaszról. Kína mindig is saját területének tekintette Tajvant. Bosznia-Hercegovina gyakorlatilag EU-gyarmat, Koszovó pedig NATO-gyarmat. A szerb nemzet nem nyugodott bele abba, hogy szét van darabolva.
Új világrendre van szükség. Az egyenjogúságra, az egymás érdekeinek tiszteletére épülő világrend megteremtése során lehetőség nyílhat a történelmi igazságtalanságok, köztük Trianon helyrehozatalára. Trianonba nem szabad belenyugodni, megváltoztatásáért pedig tenni kell, építve a világ új folyamataira!
About the Author
Kós Zoltán 
