Ezért engedte meg Joe Biden, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel támadjon orosz területeket
szerkeszto 
„Az amerikai elnök sokáig nem engedélyezte, hogy az általuk átadott fegyverekkel az ukránok orosz területeket támadjanak. Ennek az volt az eredménye, hogy például azokat a kilövőállásokat, amik orosz területről indították a rakétákat Harkiv, az ország második legnagyobb városa ellen, az amerikai eszközökkel nem lehetett elpusztítani. A szövetségesek nyomása azonban, úgy tűnik, megtörte az Egyesült Államok ellenállását.
Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikaiak által szállított fegyverekkel csapást mérjen oroszországi célpontokra, de csak Harkiv régió közelében – közölték amerikai tisztviselők. Egyikük a BBC Newsnak elmondta, hogy csapatát arra utasították, biztosítsa, hogy Ukrajna képes legyen amerikai fegyvereket használni csapások megelőzésére, hogy „megsemmisíthesse az őket támadó vagy támadni készülő orosz erőket”.
Az oroszok az elmúlt hetekben előnyre tettek szert a harkivi régióban, miután meglepetésszerű offenzívát indítottak az Oroszországgal közös határhoz közeli területen. A CBS kérdésére, hogy az új politika magában foglalja-e az orosz repülőgépek megtámadásának engedélyezését, egy tisztviselő úgy fogalmazott:
soha nem mondtuk Ukrajnának, hogy nem lőhetnek le egy orosz repülőgépet orosz föld felett, amely azért jön, hogy megtámadja őket.
Ukrajna mostantól az amerikaiak által biztosított fegyverekkel, például rakétákkal és rakétavetőkkel lelőheti a Harkiv felé tartó orosz rakétákat, és támadhatja a város közelében, az orosz határon túl állomásozó csapatokat vagy az ukrán terület felé támadásra induló orosz bombázókat. Egy, a Politicónak nyilatkozó tisztviselő szerint azonban Ukrajna nem használhatja ezeket a fegyvereket polgári infrastruktúra támadására, illetve nem használhat nagy hatótávolságú rakétákat, így nem támadhat katonai célpontokat mélyen Oroszország belsejében.
Ez megdöbbentő váltás az amerikai politikában.
Ráadásul május 31-én Németország is csatlakozott az Egyesült Államokhoz, és engedélyezte Ukrajnának, hogy az általuk szállított nagy hatótávolságú fegyverekkel támadjon egyes célpontokat orosz földön – írta meg az AP hírügynökség.
Németország és az Egyesült Államok is engedélyezte az általuk szállított fegyverek használatát a Harkivi terület védelmére, amelynek azonos nevű fővárosa – Ukrajna második legnagyobb városa – mindössze 20 kilométerre fekszik Oroszországtól.
Az engedély abban korlátozza az ukrán felet, hogy
csupán a harkivi régióval határos orosz területet támadhatja
– írta meg a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál alapján az MTI.
Mi zajlott a háttérben?
Bár a Fehér Ház a döntés szerint csak azt teszi lehetővé az ukránok számára, hogy megelőző csapást mérjenek, ha bizonyítékot látnak egy támadás előkészületeire, vagy válaszul egy Harkiv környékét érő orosz tüzérségi támadásra, a következmények egyértelműen sokkal szélesebb körűek. Eddig Joe Biden határozottan elutasította, hogy Ukrajna amerikai gyártmányú fegyvereket használjon Ukrajna határain kívül, bármilyen provokációról legyen is szó, mondván, hogy minden, orosz területre irányuló támadás a „harmadik világháború elkerülésére” szóló megbízatásának megsértését kockáztatja.
A döntés az ukránokkal a színfalak mögött hetekig tartó intenzív megbeszéléseket követően született meg, amelyek még gyorsabbá váltak, miután Oroszország május 10-e körül jelentős támadást indított Harkiv ellen – írta meg riportjában a The New York Times.
Három nappal később, május 13-án Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, Lloyd Austin védelmi miniszter és a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Charles Q. Brown Jr. tábornok megtartották a rendszeres fedett videókonferenciáik egyikét ukrán kollégáikkal. Az ukránok ismét arra kérték Bident, hogy oldja fel az orosz területre való átlövésekre vonatkozó amerikai korlátozásokat, azzal érvelve, hogy az elnöknek az eszkalációval kapcsolatos aggodalmai túlzóak. De most, mondták, a kérdés még sürgetőbbé vált, mert az oroszok a határon belülről lőtték a Harkiv környéki civil területeket – tudván, hogy az ukránok így nem tudnak válaszolni.
A megbeszélés után a The New York Times által megszólaltatott források szerint Sullivan, Austin és Brown úgy döntöttek, hogy azt javasolják az elnöknek, hogy változtassa meg álláspontját. Két nappal később, május 15-én Sullivan továbbította az ajánlást Bidennek, aki – most először – azt mondta, hogy hajlik arra, hogy kivételt tegyen, ami lehetővé tenné az ukránok számára a visszavágást, még akkor is, ha az orosz támadások néhány mérfölddel az orosz határ mögöttről érkeznek. Ekkor Blinken már Kijevben tartózkodott, és közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnöktől hallotta a fordulat mellett szóló érveket.
Ugyanazon a napon, amikor Sullivannel négyszemközti megbeszélést folytatott, Zelenszkij találkozott Christopher G. Cavoli tábornokkal, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának és az európai szövetségesek legfőbb parancsnokával. Ő Washingtonban tartózkodott az összes harcoló parancsnok éves találkozóján, és elmondta Bidennek, hogy ő is egyetért azzal, hogy az Oroszországba irányuló tüzelési tilalom veszélyt jelent Ukrajnára – bár egy tisztviselő szerint ő is aggódott a lehetséges orosz reakciók miatt.
Blinken Kijevből visszatérve május 17-én este az Ovális Irodában találkozott Bidennel és Sullivannel, és elmondta, hogy meggyőződése szerint az Egyesült Államoknak meg kell változtatnia álláspontját. Ekkor már egyértelmű volt, hogy Biden egyetért az állásponttal, mondták a források, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy mielőtt hivatalos döntést hozna, találkozni akar a nemzetbiztonsági vezetőkkel, hogy mérlegeljék a kockázatokat. Ezt a megbeszélést csak a múlt héten hozták össze, miután a Blinken véleményének megváltozásáról szóló hírek kiszivárogtak.
Joe Biden soha nem nyilatkozott nyilvánosan arról a belső vitáról, amely arra késztette, hogy változtasson a megközelítésén. Így nem világos, hogy jelenleg úgy véli-e, az eszkaláció – beleértve a nukleáris eszkalációt is – kockázata csökkent, vagy az a kilátás változtatta meg a véleményét, hogy Ukrajna további területeket veszíthet.
Nagy szükségük volt az ukránoknak erre a döntésre
Az amerikai elnök régóta ellenezte, hogy Ukrajna számára az ország engedélyezze az általuk átadott fegyverek használatát Oroszország területén belül, mert attól tart, hogy ez közvetlen konfrontációba torkollhat nukleáris fegyverekkel rendelkező ellenfelével – írja a The New York Times.
Miután az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hónapokig panaszkodott a korlátozásokra, a Fehér Ház a kockázatok hivatalos – és a jelek szerint gyors – átértékelésébe kezdett. Az amerikai fegyverek szélesebb körű felhasználásának jóváhagyása módot adna Kijevnek arra, hogy ellentámadásokat hajtson végre azon őket támadó tüzérségi és rakétaállások ellen, amelyek most egyfajta biztonságos menedéket élveznek Oroszországon belül, ugyanis számukra meg van tiltva, hogy ezeket támadják – az orosz fél pedig ezt keményen kihasználja.
Nemrég Moldovában Antony Blinken külügyminiszter volt az első kormányzati tisztviselő, aki nyilvánosan nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a Biden-kormányzat a változó harctéri körülmények alapján kiigazíthatja álláspontját az amerikai fegyverek orosz határon túlnyúló használatáról.
A bejelentés előtt Bidenre hatalmas nyomás nehezedett szövetségesei részéről. A NATO általában óvatosan fogalmazó leköszönő vezetője, Jens Stoltenberg a múlt hét végén megjelent interjújában azt mondta a The Economistnak, hogy Ukrajna Harkiv környéki területveszteségeit csak akkor lehet ellensúlyozni, ha a védekező fél engedélyt kap arra, hogy megsemmisítse a határ orosz oldalán lévő tüzérségi és rakétavetőket és vezetési pontokat.
Ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy a megkapott fegyvereket orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést
– mondta Stoltenberg. Kedden Franciaország és Németország vezetői is csatlakoztak a kórushoz. Nagy-Britannia már jelenleg is engedélyezi, hogy fegyvereit Oroszországon belüli katonai célpontok ellen használják.
Stoltenbergnek a The Economistnak adott nyilatkozata után a Kreml vezető szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy „a NATO katonai extázisba esik”, és hogy az orosz hadsereg tudja, hogyan kell válaszolni. Arra a kérdésre, hogy a nyugati szövetség közeledik-e a közvetlen konfrontációhoz Oroszországgal, azt mondta: „Nem közelednek, hanem már a részei annak”.
Nem jelent semmit, hogy Putyin egyfolytában az atommal fenyegetőzik
Amerikai tisztviselők egyre üresebbnek tekintik az ilyen kijelentéseket. Oroszország soha nem vállalta a kockázatot, hogy megtámadja az Ukrajna felé haladó, Lengyelországban vagy máshol a NATO területén lévő fegyverszállítmányokat. Vlagyimir Putyin elnök mindent megtett, hogy elkerülje a közvetlen konfliktust a nyugati szövetséggel, még akkor is, amikor nukleáris képességeire hivatkozott, vagy arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat azt kockáztatja, hogy a regionális konfliktusból harmadik világháború fog kibontakozni.
Putyin azért hadonászik a nukleáris szablyával, hogy Biden ne engedje, hogy az amerikai fegyvereket ellentámadásra használják
– mondta Joseph S. Nye volt amerikai katonai tisztviselő, a Nemzeti Hírszerzési Tanács vezetője. A Harvard professor emeritusa megjegyezte, hogy „amit láthatunk, az nukleáris retorikával zajló alkudozás”.
Ez a háború első napjai óta így van, amikor is Putyin elrendelte a nukleáris erők riadókészültségbe helyezését, hogy megakadályozza, hogy a NATO az invázió alatt segítsen Ukrajnának. Miután azonban Putyin ismételten a nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik, a szövetségeseket egyre kevésbé hatják meg az orosz elnök nyilatkozatai.
Seth G. Jones, egy volt amerikai katonatiszt, aki a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának nemzetközi biztonsági programját vezeti, azt mondta, hogy egy nemrégiben tett kijevi útja után arra a következtetésre jutott, hogy
az aggodalmak, hogy Ukrajna amerikai fegyvereket használna háborús célpontok elleni csapásra orosz területen, alaptalanok.
„Ukrajnának jogos katonai igénye van arra, hogy gyengítse Oroszország háborús képességét” – mondta, beleértve az olajkitermelő létesítményeinek és erőműveinek támadását. „Az Egyesült Államok ugyanezt tette Németországban és Japánban a II. világháború alatt.”
Jones megerősítette, hogy az eszkalációval kapcsolatos félelmek túlzóak.”
Címlap fotó: © Technológia: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
