szerkeszto 
„Sajtóhírek szerint politikai okokból halogatja egy, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök számára kényes jelentés nyilvánosságra hozását Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Mivel vezetőként pártatlannak kellene lennie, könnyen lehet, hogy ezzel lehetetleníti el újrázási esélyeit: ugyan lehet, Meloni emiatt végül beáll mögé, de az Európai Parlamentben már eleve csak egy gyenge többséget tud felmutatni. Ha egyáltalán még rendelkezik azzal.
Egyre nehezebb helyzetbe kormányozta magát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke. A volt német védelmi miniszter ugyanis újabb öt évre szeretne az uniós végrehajtó hatalom élére kerülni, ugyanakkor könnyen lehet, hogy machiavellista politikai manőverei miatt e terveiből végül nem lesz semmi.
Ugyanis azzal vádolják von der Leyent, hogy Giorgia Meloni támogatásáért cserébe halasztja egy Melonira nézve hátrányos jelentés közlését.
Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésében azt fogja megállapítani, hogy Olaszországban romlott a médiaszabadság helyzete, amióta 2022-ben Giorgia Meloni posztfasisztái a jobbközép Forza Italiával és a szintén szélsőjobboldali, Matteo Salvini fémjelezte Legával kormányra léptek.
Arról már korábban is cikkeztek, hogy Von der Leyen személyes közbenjárására csúszhat a jelentés közzététele. Először július 3-ra, azaz az EP-választások utáni első EU-csúcs utánra időzítették, amikor a tagállamok állam- és kormányfői minősített többséggel javasolnak majd az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság élére egy személyt, ugyanakkor a Politico azt szúrta ki, hogy ezt most július 24-re, azaz az új Európai Parlament alakuló ülése és első plenárisa utáni hétre helyezték át, amikorra elméletben az új EP akár már meg is szavazhatja a tagállamok vezetői által javasolt jelöltet.
Két pad közül a földre eshet
Az ügy már annak első nyilvánosságra kerülésekor nagy botrányt kavart, hiszen amennyiben valóban Von der Leyen kérésére – ráadásul politikai okokból – tolják az olasz jogállamiságról szóló jelentés közlését,
akkor von der Leyen feladta a pozíciójából adódóan elvárt pártatlanságát.
Mint azt korábban bemutattuk, von der Leyen eddig sem állt túl jól, ha támogatókról volt szó.
Az Európai Tanácsban vélhetően megugorja az ajánláshoz szükséges minősített többséget a német politikus – a 27 tagállamból eleve 11-ben von der Leyenhez hasonlóan az Európai Néppárt tagja vezeti az országot, a választás győzteseként pedig az EPP jogot formál arra, hogy az ő csúcsjelöltjüket ajánlják az Európai Tanácsban. Ráadásul ezenkívül honfitársa, az egyébként szociáldemokrata Olaf Scholz vagy a szocialista spanyol Pedro Sánchez is támogatja az Európai Bizottság elnökének újrázását, de a liberális Kaja Kallas észt miniszterelnök is.
Ugyanakkor von der Leyen problémái nem a tagállamok vezetőinél, hanem az Európai Parlamentben vannak.
Öt évvel ezelőtt is csak egy nagyon szűk, mindössze 9 szavazatos többséggel sikerült megválasztania őt az idén 720 tagúra bővített Európai Parlamentnek az Európai Bizottság élére, viszont az őt az előző öt évben támogató informális koalíció tagjainak, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppártnak, a szociáldemokrata S&D-nek, illetve a liberális Renew EU-nak a mandátumszáma összességében csökkent, ráadásul mindhárom képviselőcsoportban előre jelezte több delegáció is, hogy ők nem támogatják a német politikus újrázását.
A három képviselőcsoportnak együtt jelenleg 406 képviselője van, és ha a képviselőik csak tíz százaléka nem hajlandó megszavazni, már rögtön a 361-es többség határára kerül az Európai Bizottság jelenlegi elnöke.
Emiatt Von der Leyen a kampány során végig nyitottnak mutatkozott Giorgia Melonival és az általa vezetett jobboldali-konzervatív, azonban az európai integrációval szemben szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerekkel (ECR) való együttműködésre, ami viszont az S&D-nek és a Renewnak eleve nem tetszik.
A mostani botrány következtében pedig tovább nőhet azon – elméletileg Von der leyent támogató – EP-képviselőknek a száma, akik nem fogják megszavazni az újrázását, így az eleve szűk többsége még szűkebbé válhat.
A szocialista S&D-ben ülő, az olasz Demokrata Párt EP-képviselője, Brando Benifei például X-en arról értekezett, hogy ha von der Leyen valóban politikai okokból halogatja a jelentés közzétételét, akkor az egy olyan politikai döntés, ami összeegyeztethetetlen az Európai Unió értékeivel és magával a jogállamiság védelmével – az Elly Schlein vezette párt pedig az S&D egyik erősebb delegációja a maga 21 képviselőjével.
Így pedig már nem biztos, hogy pár ECR-szavazat kimentené Von der Leyent – főleg ha ebben az esetben az S&D valóban megvonná a támogatását tőle. Ráadásul a tagállamok vezetőinek június 17-i informális vacsorájára Giorgia Meloni láthatóan feszülten érkezett, miután az előre letárgyalt alkuját a néppártiak megfúrták, így elképzelhető, hogy most már jóval nagyobb árat kérne támogatásáért cserébe, mint amit von der Leyenék nyújtani tudnának.
A bizottság szerint nem politikai okokból tologatják a megjelenést
Az olasz jogállamiságról szóló jelentés körüli botrány természetesen nemcsak Rómában és az Európai Parlamentben, hanem alapvetően Brüsszelben is forró témává vált.
Az Európai Bizottság főszóvivője, Eric Mamer kedden újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy a végrehajtói dokumentum nem egy kőbe vésett dolog, az csupán tájékoztató jellegű, így abban, hogy változik egy-egy dokumentum megjelenési dátuma, szerinte nincs semmi meglepő. Ezenkívül hozzátette, a jogállamisági jelentéseket az Európai Bizottság eleve júliusban, de egy esetben előfordult, hogy csak szeptemberben közli, így szerinte még nem késtek le semmiről.
Ugyanakkor arról nem volt hajlandó beszélni, hogy az olasz médiaszabadság kapcsán mi lesz majd az Európai BIzottság álláspontja.
Mint arról korábban írtunk, a többek között jogállamiságért felelős biztos, a cseh Vera Jourová még ebben a hónapban arról beszélt, idén több országban is negatív trendeket figyeltek meg a jogállamisági kérdések kapcsán, példaként Szlovákiát és Olaszországot említve, utóbbinál kiemelve a média helyzetét is.”
Címlap fotó: Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen 2024. június 13-án. Fotó: Alessandra Benedetti – Corbis / Corbis / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
