A magyar elnökség arra törekszik, hogy a változás katalizátora legyen Európában
szerkeszto 
„A magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a változás katalizátora legyen és javaslatokat tegyen Európa békéje, biztonsága és jóléte érdekében – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) ülésén hétfőn, Budapesten.
A miniszter előadásában a 2011-es magyar EU-elnökség időszakának kihívásait és eredményeit felidézve azt mondta: ma sokkal nehezebb a feladat, mert az EU példátlan kihívásokkal néz szembe. Arra hivatkozott: Ukrajnában „tombol Oroszország agressziós háborúja” és súlyos konfliktusok dúlnak a Közel-Keleten és Afrikában is. Mindezek pedig az eszkaláció veszélyével fenyegetnek. Emellett az illegális migráció és a biztonsági kockázatok a schengeni térség összeomlását vonhatják maguk után, miközben Európa veszít gazdasági versenyképességéből – folytatta.
Hangsúlyozta: az elnökségnek az irányítási tevékenységeken túl politikai felelőssége is van, képesnek kell lennie felajánlani valamint a válságoktól sújtott Európa számára.
„A mi ajánlatunk Európának a változás: a magyar elnökség arra törekszik, hogy a változás katalizátora legyen. A magyar elnökség, mint becsületes közvetítő abban a helyzetben van, hogy felvessen kérdéseket és javaslatokat tegyen Európa békéje, biztonsága és jóléte érdekében” – mondta a miniszter. Hozzátette: a döntéseket azonban a tagállamoknak és az uniós intézményeknek kell meghozniuk.
Európa versenyképességéről szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben az EU gazdasági növekedése lemaradt az USA és Kína mögött. Megerősítette: a magyar elnökség célja, hogy egy új európai versenyképességi megállapodást fogadjanak el az Európai Tanács november 8-i budapesti informális ülésén.
Az európai gépjárműiparral kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy vannak olyanok, akik a kialakult helyzetet kereskedelmi háborúval akarják kezelni, és készen állnak akár ideológiai ürügyeket felhasználni ehhez.
Szintén aggasztónak értékelte a demográfiai tendenciákat, szerinte modern történelme során először Európa olyan időszakba fog lépni, amikor a GDP-növekedést nem támogatja meg egyre növekvő számú munkaerő.
Sürgető kihívásnak nevezte a migrációs válságot is, hangsúlyozva, hogy az illegális migráció és a biztonsági aggályok mára gyakorlatilag a belső határellenőrzések széleskörű visszaállításához vezettek. Emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök ezért rendszeres Schengen-csúcstalálkozókat javasolt. Jelezte: a magyar elnökség azon dolgozik, hogy még az év vége előtt konszenzus szülessen Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságáról.
Bóka János szorgalmazta a Nyugat-Balkán EU-s integrációjának felgyorsítását, és elengedhetetlennek nevezte, hogy az EU folytassa a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló munkát. Hangsúlyozta: az EU kohéziós politikája nem adomány a nettó befizető tagállamoktól, hanem az EU legnagyobb beruházási politikája.
Orbán Viktor miniszterelnököt idézve azt mondta: a magyar elnökség nem csak közös megoldásokat keres a közös kihívásokra, hanem az Európai Unióban az álmainkat is keressük.
„Nem azért vagyunk az Európai Unió tagjai, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. És amíg erre a legkisebb esés van, addig harcolni fogunk ezért az Európáért. Egy sikeres Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és az elnökségünk sikere az egész Európai Unió sikere lesz.”
– fogalmazott.
A miniszter előadását követő eszmecserében többek között német, svéd, lengyel, litván, lett és észt felszólalók élesen bírálták a magyar kormány orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját és Orbán Viktor miniszterelnöknek a soros EU-elnökség átvételét követő „békemisszióját” is.
Az is többektől kritikát kapott, hogy a magyar kormányfő hétfőn hivatalos látogatásra indult Georgiába, illetve, hogy már azelőtt gratulált a választási győzelemhez a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia pártnak, mielőtt még a végleges eredmények megszülettek volna.
Bóka János a felszólalásokra adott válaszában leszögezte: a magyar kormány nagyon sokszor elmondta, hogy a háborúban Oroszország az agresszor, és hogy kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Arra is felhívta a figyelmet: Magyarország azonnal és feltétel nélkül megnyitotta a határait az Ukrajna felől érkező menekültek előtt, és eddigi történelmének a legnagyobb humanitárius segítségnyújtó akcióját indította el, nemcsak Magyarország, hanem Ukrajna területén is.
„Nem verjük nagydobra, de mégis megteszünk mindent, hogy segítsünk Ukrajnának” – fogalmazott. Jelezte: Ukrajna villamosáram-hálózata azért nem omlott össze, mert Magyarországon keresztül kapja az importált elektromos áram több mint 40 százalékát, és az Ukrajna által használt dízel üzemanyag több mint 20 százalékát is magyar forrásból szerzik be.
Arra is kitért: a magyar elnökség vezetésével fogadták el a legutóbbi pénzügyi támogatást Ukrajna számára, és folytatódnak azok a megbeszélések is, hogy segítsenek Ukrajnának átvészelni a telet. A magyar elnökség készen áll előremozdítani az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos folyamatot is – tette hozzá.
Az Ukrajnával kapcsolatos győzelmi stratégiáról viszont azt mondta: ahhoz, hogy győzzünk, nem elegendő az, hogy többet teszünk, hanem valami mást kell tennünk. Szerinte erről nyílt politikai beszélgetésre van szükség, nem csak politikai kommunikációra.
Az Európai Unió és Kína kapcsolatáról szólva úgy vélte: van lehetőség egy kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági együttműködésre Kínával. A Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági ügyeket politikailag motiváltnak nevezte, leszögezve, hogy a kormány teljes mértékben elkötelezett az európai értékek mellett.”
Címlap fotó: Budapest, 2024. október 28. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak ülésén az Országház Felsőházi üléstermében 2024. október 28-án. MTI/Koszticsák Szilárd
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
