Függőség: kontrollálható, de el nem tüntethető

A száraz november kapcsán jártunk utána Magyarország egyik legsúlyosabb problémájának, az alkoholizmusnak, a függőség megértéséhez és kialakulásához több út vezethet, ezekről és az elvonókúrák menetéről két baranyai intézettel beszélgettünk. A komlói Leo Amici 2002 Alapítvány intézetvezetője, Pataki Zoltán, valamint a pécsi Bázis Addiktológiai Szolgálat szakmai vezetője, Horváth Tibor segítségével igyekeztünk felgöngyölíteni ezt a bonyolult, de sokakat érintő témát.

Magyarországon az alkohol számít a legelterjedtebb legális drognak, az alkoholhoz való viszonyunk pedig sokkal másabb, mint az egyéb, szintén kábító hatású szerekhez. A szakértők szerint a rehabot igénybe vevők számában van előrelépés, egyre többen mernek szembenézni a gondjaikkal, de a szerhasználatot tekintve nem mutatható ki javuló tendencia.

Családokat tesz tönkre a függőség

A függőség, legyen az alkohol, vagy egyéb drog, kábítószer nem csupán a függőt teszi tönkre, hanem a környezetét is, így joggal mondhatjuk, Magyarországon szinte minden családnak van valamilyen köze az alkoholizmushoz. A WHO statisztikái szerint Magyarországon a felnőtt férfiak fele mértékletes alkoholfogyasztó, – ami kismértékű, évi 5-10 alkalommal, társaságban fogyasztott italfogyasztást jelent -. A felnőtt lakosság több mint 20 százaléka problémás ivó – különösen a 45-54 éves korosztály érintett. Ez a szám a nők esetében több, mint a nők egyötödét jelenti. A nagyivók közé sorolható minden 5. férfi, és minden 20. nő.

Baranyában más régiókhoz képest jobbak a lehetőségek

Baranya vármegye a rehabilitációs lehetőségeket tekintve egy kiemelkedő része Magyarországnak, Pécs 40 kilométeres körzetében 6-7 központ is van, ahol az addikcióval küzdő betegek ellátogathatnak. Ezek az intézetek jól működnek, és eredményesek, Pécs vonzáskörzetében egyébként is erős a józan kultúra, mivel a rehabilitáció után sokan itt telepednek le. Erős jelenléte van az önsegítő közösségeknek, amelyek nem csak az alkoholizmus, de egyéb függőséggel kapcsolatos betegeknek is segítséget és támogatást nyújtanak.

A baranyai intézetekbe még a határon túlról is érkeznek jelentkezők, évente több ezren kérnek telefonon segítséget, ám közülük személyes találkozóig nem mindenki jut el. Komlón az évente felvett pácienseknek körülbelül a 70%-a érintett az alkoholizmusban, de az utóbbi években megfigyelhető, hogy szinte mindenki használ mindent, tehát aki nem alkoholistaként, hanem drog- vagy gyógyszerfüggőként jelentkezik, az
is fogyaszt visszaélésszerűen alkoholt.

A száraz november segít a felismerésben

A száraz november kezdeményezést mindenképpen pozitívnak tekinthetjük, de kimondottan hatása nincs arra, hogy ilyenkor többen jelentkeznének elvonóra. A kihívás viszont segíthet a felismerésben, megnézhetjük, hogy mit vált ki belőlünk, ha egy hónapig nem fogyasztunk alkoholt, valamint magára a problémára is felhívja a figyelmet.

Az évszakok között viszont nagyon nagyok az eltérések, míg tavasszal és nyáron kevesebben szánják rá magukat a változtatásra, addig az őszi, téli depressziósabb időszakban, amikor kevesebb a napos órák száma, többen kérnek segítséget.

Örökölt dolog az addikció

A terápiák minden esetben egy állapotfelméréssel, profilozással kezdődnek, az első kérdések között pedig ott szerepel, hogy a családban érintett volt-e valaki az alkoholizmusban. Az esetek döntő többségében arra derül fény, hogy ez egy otthonról, nagyszülőktől, szülőktől hozott betegség, általában traumához köthetően. Az addikció kialakulásának esélye hetvenszer nagyobb, ha az illető családjában vagy közvetlen környezetében van függő. Sokszor ezek a függőségek nem ugyanazon a területeken nyilvánulnak meg, míg például egy szülő alkohol problémákkal küzd, addig lehet, hogy a gyereken ez játékfüggőségben jelenik meg.

A nyomás hatására jelentkeznek

A legritkább esetben fordul az elő, hogy valaki önszántából mondja azt, hogy eddig és netovább. A rehabilitációt igénybe vevőket mindig a kívülről érkező nyomás, egy kényszerítő élethelyzet juttatja el oda, hogy elvonóra menjenek. A nyomás természetesen teljesen mást jelent személyenként: egészségügyi ok (pl.: baleset az alkohol miatt), családi ok, sőt, manapság a munkahelyek is elindíthatják a dolgozóikat a gyógyulás útján. A munkaerőhiány miatt egyre kevésbé hátrálnak ki a munkáltatók a dolgozóik mögül, sőt jellemző, hogy egyre több cég támogatja alkalmazottait a rehabilitáció alatt.

Nincs olyan, hogy gyógyult függő

A rehabilitációval foglalkozó szakemberek véleménye egyöntetűen az a témában, hogy fizikai értelemben nem tudsz meggyógyulni az alkoholizmusból. Nagyon elenyésző a százaléka azoknak, akik képesek egy elvonó után szociális értelemben az alkohol fogyasztásra, a test nem felejti el azt a 15-20 évet, amit függőségben élt le az ember. A teljes önmegtartóztatás az egyetlen módja annak, hogy sikerüljön ezzel együtt élni a betegeknek. A tapasztalatok alapján egyre többen tudnak a rehabilitáció után teljesen józanul akár szórakozóhelyekre, közösségekbe járni, ahol körülöttük zajlik az alkoholfogyasztás, a terápiák kezdeti szakaszában azonban az ilyen helyeket nem javasolják a szakemberek.

Az absztinencia megtartása mellett pedig a lelkük folyamatosan gyógyul, így mentális értelemben van kiút az alkoholizmusból.

Honnan tudhatom meg, hogy függő vagyok?

A probléma tagadása mindenképp egy ilyen jel. Az a helyzet, amikor annak ellenére sem hagyja valaki abba az „iszogatást”, hogy már problémákat okoz magának és a környezetének. Figyelmeztető jel lehet a hozzánk közel
álló személyeknél, hozzátartozónál, barátnál, ha megváltozik a viselkedése, főként a titkolózás, rejtőzködés, a váratlan és eddig nem tapasztalt hangulatingadozások, vagy az, ha valaki elkezd hazudozni, ködösíteni maga körül. A függőség, így az alkoholizmus is egy folyamat, amelynek a kezdete nem feltétlenül a kontrollálatlan szerhasználat, hanem olyan, jóval korábban megjelenő függő viselkedésminták, mint például az intimitás zavarai vagy a magányosságra, elszigetelődésre való hajlam.

A rehabilitációs módszerek is eltérőek lehetnek

A pécsi Bázis Alapítvány Szolgálatnál járóbetegként, vagy tiszta házas lakóként is gyógyulhatunk. Horváth Tibor elmondása szerint minden páciens kezelése egy profilozással kezdődik, majd eldől, hogy mit tud vállalni a beteg. Sokaknál indokolt lenne egy bentlakásos terápia, de különböző okokból ezt nem tudják vállalni (háziállat, munka, család, vagy csak félnek, hogy a környezetük tudomást szerez a problémájukról), így járóbetegként kerülnek be az elvonóra. Az állapotfelmérést követően a függő kap egy mentort, konzultációs folyamaton megy végig, ezt követi az edukáció és az önéletrajz feldolgozás. A következő szakaszban pedig egy 12 lépéses terápia következik, amely minimum féléves, heti egy egyéni konzultációból, és heti két csoportos foglalkozásból áll, ez az ambulenter kezelés.

A tiszta házas megoldás is egy jól bevált módszer, a jelenleg működő 3 ingatlanon túl többet is megtöltenének a betegek. Ezekben a tiszta házakban a betegek bent laknak, de nincsenek elszigetelve a külvilágtól: használhatnak telefont, internetet, sőt még munkába is járhatnak, de ezt követően a tiszta házba térnek haza, és ott a terápiás közösség szabályai szerint élnek.

Akinek viszont valóban csak a zárt terápia tud segíteni a szakemberek szerint, azt bátran küldik a Mágocson található rehabilitációs központba, ahonnan pedig visszafelé is érkeznek betegek, akik a zárt terápia után készen állnak a társadalomba való vissza integrálásra, ők a tiszta házakat vehetik birtokba.

Ne féljünk tehát segítséget kérni, Baranyában kiváló szakemberek és intézetek segítségével gyógyulhatunk, és ezáltal nem csak a magunk, de a környezetünk életét is megmenthetjük.”