szerkeszto 
„Éves, illetve havi szinten is némi drágulás ment végbe a fogyasztói árakban a KSH legfrissebb, októberre vonatkozó közlése szerint, a minimális havi bázisú árváltozás inkább stagnálásnak felel meg. Elemzők szerint a szolgáltatások havi mutatója okozta a fő meglepetést.
Átlagosan 3,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak 2024. októberben az egy évvel korábbiakat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
- A szolgáltatások 7,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,6, a lakbér 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 9,7, a testápolási szolgáltatások 9,1, a sport- és múzeumi belépők 8,9, a lakásjavítás és -karbantartás 8,8, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 5,8 százalékkal.
- A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 4,0 százalékkal.
- A háztartási energia 4,8, ezen belül a vezetékes gáz 9,5, az elektromos energia 0,7 százalékkal olcsóbb lett.
- A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 7,5 százalékkal csökkent, az ékszereké 11,4, az új személygépkocsiké 5,9, a szobabútoroké, valamint a konyha- és egyéb bútoroké 2,4–2,4 százalékkal nőtt. A gyógyszer, gyógyáruk 3,6 százalékkal drágábbak, a járműüzemanyagok 5,2 százalékkal olcsóbbak lettek.
Havi bázison
Ami a havi változást illeti a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal növekedtek októberben szeptemberhez képest.
Az élelmiszerek átlagosan 0,7 százalékkal drágultak, ezen belül a liszt, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,5–3,5, a vaj és vajkrém 3,4, a sajt 3,2, az étolaj 2,7, a tej 2,1, a tojás 1,6, a tejtermékek 1,4, a baromfihús 1,2 százalékkal többe, a szárasztészta 2,3, a párizsi, kolbász 1,2, a margarin 1,1, a cukor 0,5 százalékkal kevesebbe került.
A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,0 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal nőtt.
A háztartási energia ára átlagosan nem változott, ezen belül a palackos gáz 0,5, az elektromos energia 0,2 százalékkal drágább, a tűzifa 1,1, a vezetékes gáz 0,1 százalékkal olcsóbb lett (Tájékoztató).
A szolgáltatások ára átlagosan 0,9 százalékkal alacsonyabb lett, ezen belül a telefon-, internetszolgáltatásért 6,8, az üdülési szolgáltatásokért 1,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Több pozitív meglepetés
Októberben ugyan némileg erősödött az infláció Magyarországon, ám ez érdemben alulmúlta a várakozásokat. A friss adat a piaci konszenzushoz képest tehát lefelé mutató meglepetést okozott. Az éves bázisú fogyasztói árindex 3,0-ről 3,2 százalékra emelkedett. Az infláció csekély gyorsulása részben az átlagos árszint havi alapú alacsony, csupán 0,1 százalékos emelkedéséből és a tavalyi évi alacsony bázisból adódott – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
„Először is nézzük a meglepetés faktort. A leginkább szembetűnő és lényegében kiszámíthatatlan áralakulás a telekommunikációs szolgáltatásokat érintette. Itt havi alapon közel 7 százalékos volt a visszaesés, ami önmagában 0,2 százalékponttal húzta le az egyhavi inflációs rátát. Ez már nagyrészt meg is magyarázza a meglepést. Emellett folytatódott az árak esése az „utazás egyéb távolsági úti céllal” komponensben is, ami lényegében a repülőjegyeket tartalmazza. Némi meglepetésre az egészségügyi szolgáltatások esetében is érdemi árcsökkenés volt látható októberben. Mindezek együtt pedig hozzájárultak a 0,9 százalékos általános árcsökkenéshez a szolgáltatások esetében. Ilyen mértékű csökkenésre a statisztikai idősor 1992-es rendelkezésre állása óta nem volt példa! Sőt, az elmúlt három évben jellemzően 0,2–0,5 százalékos áremelkedést hozott a szolgáltatások esetében az októberi hónap” – mondta Virovácz Péter.
Egyébiránt havi alapon jelentősebben emelkedett a ruházkodási cikkek ára (ami szezonális hatás), de folytatódott az élelmiszerek drágulása is. Októberben havi alapon 0,7 százalékos volt az áremelkedés. Bár az érzékelt árfolyamatok fényében mondható meglepőnek, a rendelkezésre álló adatok alapján és a statisztikai módszertan ismeretében nem volt meglepő, hogy az üzemanyagok ára mindösszesen 0,8 százalékkal emelkedett az októberi KSH felmérésben.
Az éves bázisú indexekre visszatérve mindösszesen 0,2 százalékponttal gyorsult az inflációs ráta az előző hónaphoz képest. E mögött két inflációt felhajtó tényező áll.
- Az egyik az élelmiszerek áremelkedése, ahol éves bázison 4,5 százalékos, tehát messze átlag feletti a drágulás és ez az idei év eddigi legmagasabb élelmiszer-inflációja.
- Az alacsony bázis miatt az üzemanyagok esetében láthatunk még árfelhajtó hatást éves összevetésben. Ez a két tétel együtt önmagában 0,5 százalékponttal emelte volna az inflációs rátát (vagyis pont a piaci várakozásnak megfelelő 3,5 százalékos inflációt hozott volna), de közben a szolgáltatások esetében bekövetkező váratlanul nagy áresés ezt érdemben ellensúlyozta. A szolgáltatások éves bázisú árváltozása ezzel már „csak” 7,2 százalékos.
Nagyon leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, hogy az előző év azonos időszakához képest az inflációt két tényező generálja: a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása.
Kevésbé gyorsult fel az éves index
A várt jelentősebb havi átárazás ellenére mindössze 0,1 százalékkal nőttek havi szinten a fogyasztói árak. Ennek megfelelően az éves inflációs index is a vártnál jóval kevésbé gyorsult októberben, 3,2 százalékra az előző havi 3 százalékról. A tényadat érdemben alacsonyabb lett az Erste Bank által várt 3,7 százaléknál, illetve a 3,5 százalék körüli piaci konszenzusnál. Kedvező, hogy a maginfláció havi szinten nem változott, éves összehasonlításban pedig 4,5 százalékra lassult.
Ami a részleteket illeti: bár az élelmiszerárak nőttek havi szinten, 0,7 százalékkal, ez kissé visszafogottabb volt az általunk vártnál. A járműüzemanyagárak 0,8 százalékos havi drágulása lényegében a vártnak megfelelő volt, mint ahogyan a ruházati cikkek 3 százalékos szezonális áremelkedése is. A pozitív meglepetés így a szolgáltatások felől érkezett, az árak havi szinten 0,9 százalékkal csökkentek. Ezen belül a KSH kommentárja az telefon-, internetszolgáltatásért 6,8, százalékos, illetve az üdülési szolgáltatások 1,1 százalékos árcsökkenését emelte ki. Az éves szolgáltatás-infláció így 7,2 százalékra lassult a szeptemberi 8,4 százalékról – fejtette ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Az árvíz is segíthetett lehozni a szolgáltatások árindexét?
A szeptemberi 3,0 százalékos év/év alapú áremelkedést követően októberben 3,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak idehaza. A friss adat elmaradt várakozásunktól és a piaci konszenzustól (3,5 százalék volt mindkettő). Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőttek az árak, miközben mi 0,4 százalékos emelkedést vártunk – írja kommentárjában az MBH elemzési centrum.
Az éves maginfláció 4,8-ról 4,5 százalékra mérséklődött, ami valamivel kedvezőbb annál, mint amivel a bank kalkulált – írják.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30 százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a megelőző hónapban látott 1 százalékos bővülést követően. Mi kisebb mértékű drágulással számoltunk. Az üzemanyagárak 0,8 százalékkal emelkedtek októberben, ami nagyjából megfelelt a várakozásunknak; a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19 százalékos súlyú egyéb cikkek főcsoportnál a szeptemberi 1,1 százalékos csökkenést követően 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. A háztartási energiaárak nem változtak, mérsékelt (0,1 százalék) árcsökkenést közöltek a szeszesitalok és a dohánytermékek esetében. A ruházkodási cikkek ára 3 százalékkal drágult, a szezonális hatás miatt.
A legnagyobb meglepetést a szolgáltatások 0,9 százalékos havi alapú csökkenése jelentette – a bank elemzői itt nem vártak változást. A részletes adatok szerint a telefon- és internetszolgáltatások árcsökkenése (6,8 százalékos visszaesés egyetlen hónap alatt) okozott leginkább meglepetést, az árváltozás hatása közel 0,2 százalékponttal mérsékelte a teljes árindexet. A szolgáltatásoknak az előző év azonos időszakához képest mért drágulása jelentősen mérséklődött, 8,4ról 7,2 százalékra jött le.
Drágulást hozhat az év hátralévő része
Előretekintve a következő két hónapban az inflációs ráta további emelkedésére számíthatunk. Egyrészt az alacsony bázis miatt, másrészt vélhetően ismét erőteljesebbek lehetnek a havi átárazások. A következő hónapokban ugyanis aligha számíthatunk például a telekommunikációs vagy az egészségügyi szolgáltatások esetében egy újabb hasonló áresésre. Az üzemanyagok ráadásul a következő hónapokban felfelé mozdítják a mutatót, a forint gyengülése az importált inflációt élénkítheti (főként a tartós fogyasztási cikkeken keresztül) és az élelmiszerek esetében is folytatódhat a drágulás. Mivel az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása az érzékelt inflációt nagyban felerősíti, így hiába a kedvező statisztika, a háztartások óvatossági motívuma és inflációtól való félelme aligha enyhül majd az év vége felé. Ráadásul az inflációs várakozások is ismét felfelé vehetik az irányt, további fejtörést okozva a Magyar Nemzeti Bank számára – mutatott rá ING elemzője.
Az idei év egészében a fő inflációs mutató átlagosan 3,6 százalékos lehet, miközben jövőre ennél valamivel magasabb inflációval számol az ING Bank (az előzetes kalkulációk alapján 3,6–4,0 százalék körül alakulhat). „Hogy végül mennyivel erősödik az infláció, nagyban múlik a forint árfolyamán, a béremelkedésen és a vállalatok áthárítási képességén. Ez utóbbi a következő évet érintő adóemelések kapcsán is mindenképpen fontos momentum lesz” – mondta a szakértő.
Az infláció további alakulása szempontjából mindenképp pozitív hír a szolgáltatás-infláció további lassulása, ami növelheti a bizalmat a dezinflációs folyamatok fenntarthatósását illetően. Némileg árnyalja a képet, hogy a vártnál visszafogottabb árazás a gazdaság általánosan gyenge állapotát is jelezheti, az elkövetkező hónapok adatai ezzel kapcsolatban további információt adhatnak. Most úgy tűnik, hogy a magas szolgáltatásinfláció helyett inkább a forint gyengülésének fogyasztói árakba való esetleges átgyűrűzése jelent majd kockázatot az elkövetkező hónapokban – véli az Erste elemzője.
Az új adat hatására az MBH Elemzési Centrum inflációs várakozása idénre 3,7 százalékra mérséklődött. „Ugyanakkor a szolgáltatások havi alapon mért, ilyen mértékű árcsökkenése elgondolkodtató. Könnyen lehet, hogy a telefon-és internetszolgáltatásoknak a regisztrált, markáns árcsökkenése a szeptemberi árvíz idején biztosított ingyen adatcsomagok hatását tükrözi, amit októberben számolhatott el a KSH. Azonban, ha valóban ez az ok, akkor az várható, hogy az előttünk álló időszakban (vélhetően a novemberi hónap folyamán) jelentős emelkedést fog mérni a KSH ebben a körben, ami a havi indexet 0,2 százalékponttal dobhatja meg” – írják.
Az MBH Bank a fentieket is figyelembe véve idén decemberben – a bázishatások miatt – 4,4 százalékra várja az éves drágulási százalékütemet. Ugyanakkor a jövő évre várt átlagos inflációs várakozásukat kismértékben megemelték (3,6-ról 3,8 százalékra), leginkább a forint közelmúltban látott gyengülése miatt, ami után várhatóan nem fog már tartósan 400 alá visszabukni az forint–euró devizapár.
Mit lép a jegybank?
A magyar monetáris politika szempontjából összességében kedvező a KSH inflációs adatközlése, főként a maginfláció csökkenése miatt – jelezte Virovácz Péter. Ugyanakkor az érzékelt infláció és az inflációs várakozások várható emelkedése már önmagában is megkérdőjelezné a kamatvágások folytatását. Ám ilyen kérdéssel (lazítással) manapság aligha kell foglalkoznia a monetáris politikának, látva a forint szenvedését. „A nagy kérdés továbbra is az, hogy vajon novemberben a jegybank elkezd-e nyíltan kommunikálni a kamatemelés lehetőségéről, amennyiben a körülmények úgy kívánják. Bár logikusnak tűnne ezt belengetni a novemberi kamatdöntő ülésen, azonban könnyen lehet, hogy ezzel a jegybank magára húzza a befektetőket, felbátorítva őket arra, hogy teszteljék az MNB törés- és tűréspontját az árfolyam gyengülését illetően. Vagyis könnyen lehet, hogy ezzel a saját nyakába akasztana céltáblát a Monetáris Tanács. Nincs tehát könnyű helyzetben a monetáris politika, miközben várhatóan a forint gyengülése a következő napokban, hetekben is folytatódhat” – fogalmazott az ING elemzője.
Az Erste Bank várakozásai szerint a forint gyors gyengülése, emelkedett volatilitása, a kockázati étvágy romlása miatt továbbra is óvatos maradhat a jegybank. Várakozásunk szerint a novemberi kamatdöntő ülésen a 6,50 százalékos szinten marad a jegybanki alapkamat.
NGM: segítség a családoknak
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – közölte az adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca szerint az októberi adatok közül figyelemre méltó, hogy az élelmiszerek termékcsoportján belül a száraztészta ára 7,3 százalékkal, a cukoré 2,9 százalékkal, a margariné 2,7 százalékkal, míg a tojásé 2,1 százalékkal csökkent. A háztartási energia 4,8 százalékkal, ezen belül a vezetékes gáz 9,5 százalékkal, az elektromos energia pedig 0,7 százalékkal lett olcsóbb. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 7,5 százalékkal csökkent.
Az egyes alapvető élelmiszerek és a háztartási energia árában bekövetkezett jelentős csökkenés komoly segítséget jelent a magyar családok számára
– mutatott rá a tárca.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte: a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a megugrott inflációt, tavaly egy számjegyűre letörve, idén pedig „földbe döngölve” azt. Annak érdekében, hogy az infláció továbbra is alacsony szinten maradjon, a kormány fenntartja az online árfigyelő rendszert, amely az infláció kontrollálása mellett a kiskereskedelmi verseny élénkítését is érdemben segíti – tette hozzá a tárcavezető.
A kiskereskedelmi szektor tisztességes versenyének fenntartását és fokozását, az online árfigyelő mellett a kormány rendszeres fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel is támogatja – mondta.
Az alacsony infláció 2023 szeptembere óta dinamikus reálbér-növekedést hoz magával, illetve kiszámíthatósága okán érdemben hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, ezáltal pedig a kiskereskedelmi és turisztikai forgalom további növekedéséhez. A tartósan alacsony inflációnak és a közel 10 százalékos reálbér-növekedésnek köszönhetően növekvő fogyasztás nagymértékben hozzájárul, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék fölötti növekedést érjen el, amelyet a kormány 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterve is támogatni fog – írja a minisztérium.
Hozzáteszik: az akcióterv keretében, 2025-ben a kormány több mint 4 ezer milliárd forintot mozgat meg a családok és a vállalatok támogatása érdekében. Ebből 2632 milliárd forintnyi forrás állhat rendelkezésre a családok számára, míg az akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program mintegy 1410 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) érdekében.”
Címlap fotó: © Technológia: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
