szerkeszto 
„Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100 volt. A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A bruttó kereset mediánértéke 550 800, a nettó kereset mediánértéke 383 400 forintot ért el.
Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100 forint volt, 11,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkereset 613 700 forintra becsülhető, 11,9 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 609 500, a költségvetésben 613 000, a nonprofit szektorban 657 100 forintot tett ki, 11,3, 13,7, illetve 11,9 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 462 200, a kedvezményeket figyelembe véve 478 000 forintot ért el, 11,9, illetve 11,8 százalékkal magasabb volt, mint 2023 novemberében.
A reálkereset 7,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett. A bruttó mediánkereset pedig 550 800 forint volt, 12,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 383 400 forintot ért el, 13,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a friss adatokkal kapcsolatban kiemelte, „a családok életében már láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony. Közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.”
2025 a családok és a vállalkozások éve, a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok minél több pénzből tudjanak gazdálkodni. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterve is tovább támogatja.
Kiemelte azt is az államtitkár, hogy több mint egy éve folyamatosan nőnek a reálbérek, amelynek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom, a hazai turizmus pedig 2024-ben újabb rekordévet zárt. „Idén 290.800 forintra emelkedett, 2026-ban 328.600 forintra, 2027-re pedig 374.600 forintra nő a legkisebb keresetűek bére. Ezen túlmenően, a kormány az Akcióterv részeként további intézkedésekkel is hozzájárul a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez, többek között a munkáshitel elindításával és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával” – összegezte az államtitkár.
Ez még csak a kezdet?
Tavaly január és november között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 639 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 425 200, a kedvezményeket figyelembe véve 440 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,5, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Novemberben megszületett a hároméves bérmegállapodás. Így a minimálbér idén 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik. A garantált bérminimum, mértéke csak idén 7 százalékkal növekedett 348 800 forintra. A kormány többször kiemelte, céljuk, hogy az átlagbérek 50 százalékára emelkedjen a minimálbér, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig így éri el végül a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A tavalyi megállapodás azt is tartalmazza, hogy a munkáltatók 2025-ben a 2024. évi szociális hozzájárulási adó összegét fizetik meg azon munkavállalók után, akiknek legfeljebb 290 800 forint volt a bére egy meghatározott időszakban, és ez a csúsztatott számítás a következő három évben így lesz. „A történelmi megállapodás aláírására a miniszterelnök jelenlétében került sor” – árulta el közleményében akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Korábban pedig azt is kiemeltük, hogy ha csak nagyon leegyszerűsítve nézzük a bérek szerepét a gazdaságban, akkor azt mondhatjuk, hogy a bérek után a munkáltató járulékokat fizet, a munkavállaló személyi jövedelemadót fizet, rendelkezésre álló jövedelméből (bruttó bér az adók levonása után) pedig fogyaszt, tehát például jövedéki adót, áfát fizet. Ebből jól látható, hogy több csatornán keresztül folyik be adó abba a költségvetésbe, amely a GDP közel 50 százalékát osztja újra.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
