Kós Zoltán 
Forrás: KISZó
„A háború kitörése óta most először hallgattak el a fegyverek, még ha csak rövid időre is. S ugyan a hirtelen jött húsvéti tűzszünet megsértéséről csak úgy záporoztak a hírek, de mégiscsak légiriadó és bombázások nélkül telt az ünnepi hétvége. A stratégiai jelentőségű energetikai létesítményeket már hetek óta nem támadják a felek. A háború negyedik évébe lépve bizony minden ilyen apróságnak nagyon tudunk örülni. De lesz-e hosszú távú, igazi tűzszünet?
A héten valamelyest tisztulhat a kép. A háttérben zajló orosz–amerikai tárgyalások és a múlt heti párizsi megbeszélések után a mai, szerdai újabb londoni forduló sok mindenre választ adhat. Meghatározó lehet, mivel zárult a londoni amerikai–brit–francia–német–ukrán egyeztetés. Előzetesen a tétet nagyban növeli Donald Trump üzenete, miszerint ha nem történik érdemi előrelépés, az új washingtoni adminisztráció kihátrálhat a béketeremtési folyamatokból, s Ukrajna sorsát Európára bízza.
Az amerikai sajtóban az elmúlt napokban arról lehetett olvasni, hogy az Egyesült Államok kész lehet a Krím orosz fennhatóságú elismerésére. Ukrajnától azt várják el, hogy de facto törődjön bele a megszállt területeinek elvesztésébe és tegyen le NATO-csatlakozási szándékairól. Az Európai Uniónak engedményeket kellene tennie az Oroszországra kivetett szankciók tekintetében. Az itt a fő kérdés, hogy belemegy-e ezekbe az ultimátumokba Kijev és az EU? Amennyiben nem, könnyen elképzelhető, hogy Amerika mossa kezeit és azt mondja, mindent megtettek a tűzszünet és a tartós béke érdekében, de a továbbiakban már nem kívánnak részesei lenni az orosz–ukrán háborúnak? A háború folytatása mellett érvelő európai országok belátható időn belül bizonyosan nem lesznek képesek kompenzálni a kieső amerikai támogatást. Egy ilyen forgatókönyv esetén azzal a veszéllyel is számolni kell, hogy a szabadabb kezet kapó orosz erők is fokozzák légitámadásaikat az ukrán célpontok ellen. Az energetikai csapásokra vonatkozó moratórium és a húsvéti tűzszünet ellenére az eszkaláció lehetősége sajnos nagyon is benne van a levegőben…
Az ukrán államfő legutóbbi megszólalásaiból akár arra is következtethetünk, hogy Kijev hajlandó lesz engedni korábbi követeléseiből. Itt Ukrajnában sokáig még azért is oroszbarátsággal vádolták az emberfiát, ha valaki a mielőbbi tűzszünet fontosságát hangsúlyozta. Tabunak, sőt egyenesen bűnnek számított erről beszélni. Hosszú időn át azt harsogta a központi média és a kijevi politikai elit, hogy semmilyen szín alatt nem szabad elfogadni a tűzszüneti javaslatokat, mert az kizárólag az oroszoknak kedvezne. Rendeznék soraikat, mozgósítanák tartalékjaikat, s újult erővel támadnának Ukrajnára. Az elmúlt hónapokban már egyáltalán nem hallani Zelenszkij győzelmi tervéről. Holott abban az áll, hogy az 1991-es határok visszaállításáig, az utolsó orosz katona kiűzéséig, a valós biztonsági garanciák eléréséig szó sem lehet semmilyen diplomáciai rendezésről. Most maga a győzelmi terv szerzője támogatja a feltétel nélküli tűzszünetet és elismeri, nincs katonai megoldása ennek a konfliktusnak.
Annak, hogy miközben ezzel szögesen ellentmond az elmúlt három év hivatalos narratívájának, s eközben mégsem támadja emiatt őt senki, egyetlen nyomós oka van. Éspedig az, hogy az Ukrajnában élők, az itt ragadtak túlnyomó többsége egy dolgot mindennél jobban akar: végre valahára békében élni!
