Nőkbe bolondult, férfiakat szidott – így sokkolt egy brit a Balatonnál

A korszakban a vidék jellegzetességeit egy angol utazó, John Paget (1808-1892) leírásai örökítették meg leghitelesebben. Paget felesége, Wesselényi Polixéna hatására kívánta megismerni hazánkat. A szerző 1839-ben jelentette meg angol nyelvű útikönyvét, Hungary and Transylvania címmel. A kötetnek számos hazai, tavi vonatkozása van. Útirajzát azzal a céllal írta meg, hogy bemutassa a reformok útjára lépett Magyarországot és Erdélyt, de egyben rávilágítson a problémákra, és felhívja a figyelmet a hiányosságokra is. Külön fejezetet szentelt művében Fürednek és a Balatonnak. A neves Horváth-házban sajnos nem kapott szállást, de végül a vendégszerető magyarok találtak neki éjjeli menedéket. A fürdőhely felbuzdult az angol utazó érkezésén, mindenki Pagetet és két kísérőjét kívánta szórakoztatni. Elsőként a színházba kísérték el, másnap a Szentgyörgyi Horváth családnál tett látogatást. 

Paget megdöbbenéssel tapasztalta, hogy nincs hajójárat a Balatonon

Balatoni tartózkodása során a legnagyobb megdöbbenéssel tapasztalta, hogy nincsen hajójárat a tavon és vitorlás is csak kevés akad. Lelkesedéssel írt a balatoni halakról, különösen a fogasról. A balatoni fejezetben nemcsak a vidék szépségéről szólt, hanem hosszan taglalta a fürdőhelyet látogató szebbik nem megnyerő küllemét, báját is, amely különösen elbűvölte. A férfiakra viszont panaszkodott: kritizálta ruhájuk és elítélte kártya-szenvedélyük. Értékes része leírásának a füredi Anna bál bemutatása is, de betekintést nyerhetünk a korabeli tavi fürdőéletbe és a különféle szórakozási módokba (estélyek, vacsorák, cigányzene, fogathajtás). Az angol utazó művéből mindemellett a Tihanyi-félszigetet és a kecskeköröm legendáját is megismerhették a korabeli olvasók. 

Paget még arra is vállalkozott, hogy átkeljen az akkor még gőz- és komphajójárattal nem rendelkező tavon: 

John Paget emléktáblája a füredi Panteonban áll, 1964-ben avatták fel. Útikönyvének egy részlete 1987-ben magyarul is megjelenhetett. John Paget sírja a kolozsvári házsongárdi temetőben található, Aranyosgéresen is őrzik emlékét a mai napig, de szülőfalujában, Thorpe Satchwille-ben, az unitárius templom falán található – 1969 óta – az a kétnyelvű (angol-magyar tábla), amelynek szövegezése igazán megható: 

• Paget alakját Jókai Mór is megörökítette Egy az Isten című regényében. Bármilyen meglepő, de Richard Bright-nak és Paget-nek köszönhetjük a korszak részletes Balaton leírásait, amelyek angol nyelven először külföldön jelentek meg, és vitték hírül kis tavunk jellegzetességeit.”