szerkeszto 
„Hosszú ideje nem volt ekkora a feszültség India és Pakisztán között, szakértők és diplomaták egy forró konfliktus kialakulását sem tartják elképzelhetetlennek. Egy apró lépés is komoly eszkalációt indíthat be.
Újra kiéleződött a feszültség India és Pakisztán között, miután április végén egy terrortámadásban 26 ember életét vesztette az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. India a támadásért Pakisztánt tette felelőssé, az iszlám ország azonban azonban tagadja a vádakat, India pedig eddig nem mutatott be bizonyítékokat.
A két, atomfegyverrel is rendelkező ország diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatai ismét a minimumra csökkentek. A határ mentén kézifegyveres összetűzések zajlanak. India katonai válaszlépést fontolgat, Pakisztán pedig már bejelentette, hogy készen áll a válaszcsapásra.
A mostani helyzet különösen veszélyesnek tűnik – talán még a 2019-es válságnál is súlyosabbnak, amikor Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter személyes beavatkozása segített elkerülni egy nukleáris konfliktust – írta meg a The Economist.
Narendra Modi indiai miniszterelnök számára a belpolitikai tét is magas. A hindu nacionalista vezető 2019-ben eltörölte Kasmír félautonóm státuszát, azt ígérve, hogy ezzel békét és fejlődést hoz a régió számára. Az áprilisi támadás azonban ezt az állítást megkérdőjelezi, és felerősítette az ellenzék kritikáit a térségben elkövetett biztonsági kudarcokról.
Modi korábban sem riadt vissza a katonai válaszlépésektől: 2016-ban és 2019-ben is indiai csapatok hajtottak végre csapásokat pakisztáni területen. Most viszont még nagyobb lehet a nyomás, hogy egyértelmű és erőteljes választ adjon.
Indiában lehetséges opcióként merült fel légi, rakéta- vagy dróntámadás végrehajtása a támadást először felvállaló, majd e kijelentését visszavonó Laskar-e-Taiba nevű militáns csoport főhadiszállása ellen, ami mindössze 30 kilométerre van Lahorétól. Katonai elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen támadás civil áldozatokat is követelhet, és az ország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet.
Pakisztán válasza előre borítékolható: a „quid pro quo plus” doktrína alapján arányos, de azért valamivel nagyobb méretű támadás jöhet, elsősorban katonai célpontok ellen. Mindez gyorsan eszkalálódhat egy kiterjedt háborúvá – írja a lap. „
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
