
A világon egyedülálló új ásványfajt fedezett fel a siófoki gyűjtő.
„A világon egyedülálló új ásványfajt fedezett fel a siófoki gyűjtő. Kövecses-Varga Lajos 12 ezer darabos gyűjteményéből háromezret meg is mutat a siófoki Ásványmúzeumban. A tárlat negyvenedik alkalommal tárja ki kapuit a nyári szezonra. Olyan ritkaságokkal, amelyekről nem is gondolnánk, hogy egyedülállóak a világon.
Siófokon, a Kálmán Imre sétányon immár negyvenedik alkalommal nyitott meg a nyári szezonra a siófoki Ásványmúzeum. Kanyargó lépcsőkön jutunk le abba a pincehelyiségbe, amely otthont ad a nemzetközi szinten is egyedülálló gyűjteménynek. Filmekbe illő, hatalmas, lila ametiszt geoda fogadja a belépőket, mindjárt a bejárattal szemben. – 120 kiló, négyen hoztuk le a múzeumba. Uruguay és Brazília határában van egy hegység, melynek több kilométeres részében ezek tömegével előfordulnak. Nem olyan nagy ritkaság – mondja mosolyogva a neves gyűjtő. A különlegesség ugyanis nem ebben a színes ásványban rejlik, hanem egy másikban. Kövecses-Varga Lajos ugyanis világhírű felfedező.

Fotó: Németh Levente
Ásványmúzeum Siófokon – meghökkentő ritkaságokkal
– Olyan szerencsém van, hogy az első magyar ember vagyok, aki a jelenlegi Magyarországon egy új, eddig nem ismert ásványfajt talált a világon. Koch Sándorról, a Szegedi Tudományegyetem egykori professzorról kochsándoritnak neveztük el
– mesélte a rá jellemző szerénységgel Kövecses-Varga Lajos. A 2004-ben, a mányi eocén korú szénbánya meddőhányóján talált lelet tudományos szenzációnak számít, mert hazánkban addig 50 évig nem írtak le új ásványt. – Jelenleg 7000 ásványfaj ismert a világon, melyből 1050 található a Kárpát-medencében és 730 Magyarországon. 70-80 új ásványfajt fedeznek fel egy évben a világon, ebből nagyon sok csak mikroszkopikus. Ez viszont jól látható. A sárga foltok böhmitek. A mellette lévő fehér, víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát pedig a kochsándorit – mutatja a siófoki kutató. Amikor kérdezem, hogy miért nem magáról nevezte el az új ásványt, megjegyzi, talán a következőt majd valaki más ő róla fogja elkeresztelni.

Fotó: Németh Levente
Bámulatos erdélyi kincsek
Az egykori földrajz-biológia szakos tanár más érdekességeket is felsorol. A kiállítás egyik részlege csak az erdélyi Kapnikbánya és Felsőbánya kincseivel van tele. Ezek közül mutat rá egy rózsaszínű mangántartalmú kalcitra, amelyre zöldes fluorit kristályok települtek. UV-lámpa alatt gyakorlatilag élénk rózsaszínen, a zöld fluoritok pedig élénk kéken világítanak.
Aztán közelről is megnézhetjük azt a kvarc-sziderit-kalcit ásványtársulást, ami úgy néz ki, mint valami narancsos, vaníliás fagylaltköltemény.
A kvarcon található rozsdabarna dolomitnak fehérnek kéne lennie, de a sziderittől bronzbarnára színeződött. A rátelepült kalcit pedig olyan, mint a fagylaltgombóc.

Fotó: Németh Levente
A dinoszaurusz széklete
Aztán kezembe kapok egy őskövületet. Rögtön kiderül, hogy ez egy dinoszaurusz széklete. Jót nevetünk. Mint kiderül, Kövecses-Varga Lajos 14 éves korában ősmaradványos gyűjtésével kezdte pályafutását.
– Az első ősmaradványomat a nagyapámtól, az első ásványomat pedig a nagyanyámtól kaptam. Amikor először Szegedre kerülve megláttam a Koch Sándor gyűjteményt az ásványtani tanszéken, elhatároztam, hogy maradok az ásványoknál, és azokat gyűjtöm. 1986-ban már rendelkeztem egy államilag védett gyűjteménnyel, így ennek birtokában hivatalosan is létrehozhattam itt, az egykori szenespincében a múzeumot az akkori, siófoki tanács támogatásával – mesélte a siófoki gyűjtő.
Fotógaléria:
Eredeti írás: sonloine.hu