Fogamzásgátlót találtak a vidrákban – vizsgálják a Balaton rejtőzködő ragadozóit
Kós Zoltán 
Fotó: Lanszki Péter
„A Balaton vízgyűjtő területén és a Kis-Balatonnál kutatnak a szakemberek. A kutatás célja a vidraállomány helyzetének feltérképezése és a hosszú távú megfigyelés megalapozása. A vidra rejtőzködő életmódot folytató ragadozó, ezért az egyedek azonosítása nem egyszerű feladat. Lanszki József kutató például maga gyűjti be az ürülékmintákat, amelyekből az egyedek genetikai módszerrel azonosíthatók.
Bár elsőre meglepő lehet, hogy a kutatás egyik kulcsa az ürülékminta, valójában ez az egyik legbiztosabb útja annak, hogy a kutatók megtudják, mennyi vidra élhet a Balatonnál. – Az elmúlt két tél során 450 helyszínt jártam be, hogy részletes molekuláris-genetikai képet kapjunk a vidraállományról. Ehhez friss ürülék- és jelölő váladékmintákat gyűjtünk, amelyeket a vidrák a vízparton, kiemelkedő pontokon – például köveken vagy fűcsomókon – hagynak hátra területjelölés céljából. Ezekből a mintákból egyedi azonosítást tudunk végezni – mondta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója.
Fotó: Lanszki Péter
A vidra ürülékét a helyszínen lefagyasztja
A kutató munkamódszere meglepően gyakorlatias. A friss kakimintákat kis Eppendorf-csövekbe gyűjti, majd a vidra bélhámsejtekben található örökítőanyag lebomlásának megakadályozása érdekében egy hordozható fagyasztó segítségével a helyszínen lefagyasztja. Az ürülékek genetikai elemzésével a kutatók képesek egyedileg azonosítani az állatokat. Nyomon követni az állományok mozgásának fő irányait (a génáramlást), valamint a populáció egészének genetikai változatosságáról is képet kapnak. A nyomjelek felismeréséhez persze nemcsak jó szem, hanem némi tapasztalat is kell.
A vidraürülékben halcsontok, pikkelyek, kétéltűek maradványai vannak, és jellegzetes halszagot árasztanak. A jelenlegi adatok szerint több száz vidra élhet a Balaton környékén.
Vidraboncolás – 23 éve gyűjti a tetemeket
Lanszki József már több mint két évtizede vizsgálja az elpusztult vidrákat az ország minden részéről. A nemzeti park igazgatóságainak őrszolgálata adja át neki azokat a vidratetemeket, amelyeket boncolásra alapozva részletesen elemez. Az egyik legfontosabb szerv a vidra mája. Itt ugyanis felhalmozódnak azok a környezetben megtalálható szennyező anyagok, amelyek a vízből és a táplálkozás során kerülnek az állatok szervezetébe.
– Az elpusztult vidrák májában különböző rágcsálóirtószerek, illetve humángyógyászatban alkalmazott gyógyszerek – például antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók – maradványait is vizsgáljuk.
Ezek alacsony koncentrációban ugyan, de jelen vannak a vizekben. Ezek a szerek a tápláléklánc csúcsán álló ragadozókban halmozódnak fel, rontva az állomány életképességét – mutatott rá Lanszki József. A vizsgálatok már zajlanak.
A vidra egy „őrszemindikátor” faj
– A Balaton egy turisztikailag kiemelt terület, jó vízminőséggel, ahol szigorúbb korlátozások érvényesülnek a mezőgazdasági termelésre, és a Kis-Balaton természetes szűrőhatása is érvényesül. A Balaton vize fürdésre is alkalmas, és ebből a szempontból kedvező a helyzet. De a Tisza környékén végzett vizsgálat alkalmával például 50 éve betiltott DDT-t (hírhedt, nagy hatású rovarölőszert) találtunk az elhullott állatok májában – emelte ki a kutató. Vagyis, a környezetbe, például szántóföldekre és emberi környezetbe kibocsájtott szerek maradványai nem bomlanak le, hanem bekerülnek a körforgásba, és káros hatásaik generációkkal később is jelentkeznek.
Mint elmondta,
- a vidra egy viszonylag hosszú életű indikátorfaj, amelynek szervezetében felhalmozódnak a környezetből származó, az élővilágra káros anyagok.
- Jól tükrözi a természeti környezet állapotát.
- Ne legyen kétségünk afelől, ezek az egészségre káros anyagok a táplálékláncon keresztül nemcsak a vidráig, hanem az emberig is eljutnak.”
Videó az eredeti cikk alatt.
Szerző: KRAUSZ ANDREA
