Fogamzásgátlót találtak a vidrákban – vizsgálják a Balaton rejtőzködő ragadozóit

Bár elsőre meglepő lehet, hogy a kutatás egyik kulcsa az ürülékminta, valójában ez az egyik legbiztosabb útja annak, hogy a kutatók megtudják, mennyi vidra élhet a Balatonnál. – Az elmúlt két tél során 450 helyszínt jártam be, hogy részletes molekuláris-genetikai képet kapjunk a vidraállományról. Ehhez friss ürülék- és jelölő váladékmintákat gyűjtünk, amelyeket a vidrák a vízparton, kiemelkedő pontokon – például köveken vagy fűcsomókon – hagynak hátra területjelölés céljából. Ezekből a mintákból egyedi azonosítást tudunk végezni – mondta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója.

A vidra ürülékét a helyszínen lefagyasztja

A kutató munkamódszere meglepően gyakorlatias. A friss kakimintákat kis Eppendorf-csövekbe gyűjti, majd a vidra bélhámsejtekben található örökítőanyag lebomlásának megakadályozása érdekében egy hordozható fagyasztó segítségével a helyszínen lefagyasztja. Az ürülékek genetikai elemzésével a kutatók képesek egyedileg azonosítani az állatokat. Nyomon követni az állományok mozgásának fő irányait (a génáramlást), valamint a populáció egészének genetikai változatosságáról is képet kapnak. A nyomjelek felismeréséhez persze nemcsak jó szem, hanem némi tapasztalat is kell. 

Vidraboncolás – 23 éve gyűjti a tetemeket

Lanszki József már több mint két évtizede vizsgálja az elpusztult vidrákat az ország minden részéről. A nemzeti park igazgatóságainak őrszolgálata adja át neki azokat a vidratetemeket, amelyeket boncolásra alapozva részletesen elemez. Az egyik legfontosabb szerv a vidra mája. Itt ugyanis felhalmozódnak azok a környezetben megtalálható szennyező anyagok, amelyek a vízből és a táplálkozás során kerülnek az állatok szervezetébe.

Ezek alacsony koncentrációban ugyan, de jelen vannak a vizekben. Ezek a szerek a tápláléklánc csúcsán álló ragadozókban halmozódnak fel, rontva az állomány életképességét – mutatott rá Lanszki József. A vizsgálatok már zajlanak.

A vidra egy „őrszemindikátor” faj

– A Balaton egy turisztikailag kiemelt terület, jó vízminőséggel, ahol szigorúbb korlátozások érvényesülnek a mezőgazdasági termelésre, és a Kis-Balaton természetes szűrőhatása is érvényesül. A Balaton vize fürdésre is alkalmas, és ebből a szempontból kedvező a helyzet. De a Tisza környékén végzett vizsgálat alkalmával például 50 éve betiltott DDT-t (hírhedt, nagy hatású rovarölőszert) találtunk az elhullott állatok májában – emelte ki a kutató. Vagyis, a környezetbe, például szántóföldekre és emberi környezetbe kibocsájtott szerek maradványai nem bomlanak le, hanem bekerülnek a körforgásba, és káros hatásaik generációkkal később is jelentkeznek.

Mint elmondta, 

• a vidra egy viszonylag hosszú életű indikátorfaj, amelynek szervezetében felhalmozódnak a környezetből származó, az élővilágra káros anyagok.
• Jól tükrözi a természeti környezet állapotát. 
• Ne legyen kétségünk afelől, ezek az egészségre káros anyagok a táplálékláncon keresztül nemcsak a vidráig, hanem az emberig is eljutnak.”