Öröklés: kicsúszhat a kezedből a családi vagyon, ha nem vagy felkészült

Öröklésnél nemcsak az elhunyt vagyonát, de a tartozásait is megöröklik

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara korábban elmondta, hogy öröklés esetén nemcsak az elhunyt vagyonát, hanem a tartozásait is megörökli az örökös – függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy a magyar államról van szó. Fontos azonban, hogy az örökös – így az állam is – legfeljebb az örökség értékéig felel a fennmaradó adósságokért.

A tartozások kifizetésének sorrendje nem tetszőleges, hanem szigorú szabályok szerint történik: az adósságokat meghatározott csoportokba sorolják, és mindig az előrébb álló csoport követeléseit kell elsőként rendezni. Csak akkor kerülhet sor az alacsonyabb prioritású tartozások kifizetésére, ha az örökség értéke ezt is lehetővé teszi. Például a temetési költségek megelőzik a pénzintézeti hitelek kiegyenlítését.

Négy milliót buktak, mert nem volt hiteles a szerződés

Bátaszéki olvasónk példaként elmondta a saját történetét: A testvérével ketten örökölték édesapjuk hagyatékát. Találtak egy kézzel írott levelet is, melyből kiderült, a szomszédnak adott kölcsön négy millió forintot, még két évvel korábban. Sajnos nem volt tanukkal aláíratva, csak az édesapa és a szomszéd aláírása szerepelt rajta. Nem volt benne az sem, hogy meddig kell visszafizetnie a kölcsönt. A temetés után a szomszéd azt állította – bizonyítani nem tudta –, ő ezt a pénzt az elmúlt évben több részletben, de visszafizette. Ennek viszont nem volt nyoma. Az örökösök beszéltek ügyvéddel is, végül nem lett belőle per, mert nem látták értelmét, de úgy gondolták a tartozásra keresztet vethettek.

Az említett történet is azt igazolja, hogy érdemes szakszerűen rögzíteni az ehhez hasonló ügyeket, dátummal ellátni a pénzátadást, átvételt, és akkor nem lesz zavar a történetben.

Még mindig kevesen készítenek végrendeletet

A Medián és a Pénzcentrum közös felmérése szerint a válaszadóknak mindössze 25 százaléka rendelkezik valamilyen örökségi tervvel, de ebbe beletartozik az is, hogy szóban elmondja az információt. Végrendeletet a becslések szerint az emberek 10 százaléka készít, ennek egy része azonban olyan, ami nem kerül közjegyzői letétbe, azaz magánvégrendelet, amelyek jelentős része formailag érvénytelen.

Sokan azt sem tudják, hogy nem a közjegyző feladata az örökölt vagyontárgyak felkutatása. Ilyenkor jöhet jól, ha az elhunyt digitálisan vezette a vagyonát. Amennyiben valaki végrendelkezni szeretne, neki is az az első feladata, hogy összeírja, miről kíván végrendelkezni. Azt azonban jó tudni, hogy a vagyon változásakor újra és újra át kell írni a végrendeletet, ami költség.

A vagyonhoz ne csak ingatlant, bankszámlát és autót gondoljunk: ez a kategória nagyon tág, hiszen amíg egy örökösnek nem biztos, hogy érték egy régi komód, addig a marketplacen több tízezer forintért árulják ezeket. Régiségkereskedőknél sok történet van arról, mennyiféleképpen értékelhetik alul vagy túl az örökösök annak a tárgynak az értékét, amit hagyatékul kapnak. Sokszor a hagyatéki tárgyalás után jönnek rá, hogy az az antik könyv bizony ritkaság, 300 ezer forintot is adnak érte a gyűjtők. És ilyenkor indulnak el a póthagyatéki eljárások, amelyek lelkileg sem könnyűek, de még időt és pénzt is felemésztenek.”