
Az elveszett pécsi Atlantisz nyomában
„Titok
Tudtad, hogy belváros mellett valaha létezett egy városrész, amit csak úgy hívtak: Benga? Vagy hogy pécsi Havihegy régi neve a török eredetű Bajraktár volt?
Eltűnt utcanevek, elfeledett városrészek, rejtélyes elnevezések és török kori emlékek bukkannak fel Pécs szövevényes évszázadaiból. Barangolunk Barátur, Zidina és Piricsizma dűlők világában, hogy az is kiderüljön, hogy a Tettye mégsem török derviskolostorról, hanem egyszerűen csak a „hegy tetejéről” kaphatta a nevét? Pécs múltjában ott van egy elveszett, képzeletbeli Atlantisz.

Egy elfeledett pécsi városrész
Pécs egyik legérdekesebb városrészneve volt a Benga, amely egykor utcanévként is szolgált. Nagyjából a mai Ady Endre utca és a Felsővámház utca közötti terület, a mai Vöröskereszt utcától nyugatra eső rész tartozott ide.
Az itteni Orsolya és Erzsébet utcanevek már az 1800-as években léteztek, ahogyan a Katalin utca is. Igaz, az Erzsébet utca azóta teljesen máshová került. Az Orsolya utca alsó szakaszát egy ideig Gasse nach Benga néven is említették, de ez az elnevezés nem maradt fenn sokáig.
A környéken rácok és szerbek is éltek, ezt korabeli telekjegyzékek is megerősítik.
Városrésznevek a budai külvárosban
Madas József Pécs telkei, házai és utcái című könyvében leírja, hogy Pécsen több olyan név is volt, amely nem egy konkrét utcát, hanem egy egész környéket jelölt.
A városfalaktól keletre fekvő, ma már belvárosi övezethez közelinek számító budai külvárosban ilyen területek voltak például: Barátur, Benga, Füzfás, Gáspár vagy Zidina.

Ezek a nevek a külváros sajátos terjeszkedési módjának köszönhetően jöttek létre. A város nem csak a fontosabb utak mentén fejlődött, hanem olcsóbb, meredek, sokszor nehezen hasznosítható telkeken is – például árkok, legelők, szőlők peremén – ahol szegényebb családok építkeztek.
- Barátur: Az egykori vízlevezető árok mentén (a mai Barátúr utca), dél felé terjeszkedett a Havihegy nyugati lejtőjén.
- Füzfás: A Vince és Felsőhavi utcák közötti részt így nevezték. Szláv neve: Verbák.
- Poturluk: A mai Majtényi Ferenc utca déli része, eltörökösödött horvátok, bosnyákok éltek itt.
- Gáspár: Az üres, bozótos területből alakult ki.
- Zidina: Ma utcanév, de eredetileg egy török időkben elpusztult középkori apácazárda helye volt. A „zidina” szó nagy falakat, romokat jelent. A környék utcái annyira rendezetlenek voltak, hogy 1926-ban utcákra bontották, de még akkor is „valóságos labirintust alkottak”.
Rejtélyes nevek eredete
A nyelvész Pesti János 2022-es tanulmányában több pécsi városrésznév rejtélyes eredetére is kitér.
Tettye
Sokan úgy gondolták, hogy a név a török tecce („kolostor”) szóból ered, mivel a törökök derviskolostorként használták Szathmáry György püspök palotáját. A hangalak azonban nem stimmel. Inkább a magyar „teteje” szóból eredhet, amit egy 1783-as térkép is alátámaszt: Hegy Tettyei Földek néven szerepel egy terület Kisharsányban.
Misina
A név eredhet a Miska gyep, illetve Misa-hegy elnevezésekből is, amelyeket mintegy 150 éve még legelőként ismertek.
Piricsizma
A városrész neve két forrásból is származhat: egyrészt az oszmán csesme (kút, forrás) szóból (a közelben található a Szamár-kút is) és a „Peri” vagy „Beri” basa nevéből (talán pécsi eredetű).
Bajraktár
Ez a régi elnevezése volt a Havihegynek. A szó török eredetű, jelentése: „zászlótartó” vagy „zászlós”. Érdekesség, hogy ilyen nevű személyek is éltek Pécsen még fél évszázaddal a török kiűzése után is.”
Fotó: bama.hu
Eredeti írás: BÓKA MÁTÉ CIPRIÁN