Kós Zoltán 
A vásárcsarnok árusai a készpénzes vásárlást preferálják, ami sokakat bosszant.
„Postabontás
A készpénzt szeretik az árusok. Legalábbis a pécsi vásárcsarnokban a bankkártyának nem örülnek – számol be tapasztalatairól olvasónk.
Rendszeresen vásárolok a Pécsi Vásárcsarnokban, a minap is ez történt. Vettem zöldséget, gyümölcsöt. Egy helyről vásároltam, mert ott mindent találtam, amire szükségem volt. Nem volt nálam készpénz, de láttam a bankkártya leolvasót a pulton, és régebbi tapasztalatból is tudtam, hogy ezen a helyen lehet kártyával fizetni, ezért mondtam az eladónak, hogy kártyás fizetés lesz.
A vásárcsarnok árusai a készpénzt preferálják
Összesen 2500 forintot kellett fizetnem. Azt is tapasztaltam már korábban, hogy ha ezer forint körüli összeget fizetek, akkor szóvá teszik néhol, hogy szívesebben vennék a készpénzt. De, gondoltam 2500 forint az már nagyobb összeg, biztos nem lesz ebből probléma. De sajnos tévedtem. Az eladó ugyanis a következőt mondta, amikor vettem elő a bankkártyám:
Készpénzt szeretnék kérni! Ezen nagyon meglepődtem, és rögtön el is kezdtem azon morfondírozni, hogy ha csak készpénzzel tudok fizetni, akkor itt nem lesz vásárlás, nem tudok hazavinni semmit. Mivel azonban szerettem volna megvenni a kiválasztott portékát, visszakérdeztem. – Nem lehet kártyával fizetni? Erre az árus elővette a terminált. Mondtam neki, hogy én ezt most nem teljesen értem. Erre az eladónak semmi válasza nem volt. Nekem viszont igen. Elnézést kértem, hogy nem volt készpénz nálam, de elmondtam neki, hogy manapság ez nagyon sokszor, és sok mindenkivel előfordul, hiszen a kártyás fizetéshez vagyunk szokva, illetve szoktatva.
Ő erre nem mondott semmit, egyetlen szót se. Még csak annyit se, hogy oké, vagy hogy akkor elnézést. Vagy bármit, ami kicsit javította volna a helyzetét. Abban biztos vagyok, hogy a történtek után legközelebb másik eladót fogok választani.
Név és cím a szerkesztőségben
Ha érdekeset látott, hallott, mondja el nekünk! A 06 30/3511-111-es számon várjuk hívását minden hétköznap 8 és 16 óra között.”
Fotó: bama.hu
Eredeti írás: WALD KATA
About the Author
