Öngyilkos lett a fiatal főhadnagy Gyöngyösön – vajon ő nyugszik a város temetőjében?
Kós Zoltán 
A gyöngyösi temető számos érdekes, de titokzatos történettel is szolgál Forrás: Czímer Tamás / Heol.hu
„Mesélnek a síremlékek
A gyöngyösi felsővárosi temető középső részében szervezett tiszteletsétát a Városszépítő és Védő Egyesület. A gyöngyösi temető megismerésével a város történetéről is többet megtudhatunk.
A gyöngyösi temető, mint minden sírkert, az emlékezés helye, de ha a város történetét meg szeretnénk ismerni, annak is nagyon jó forrása, mondta Báryné dr. Gál Edit történész, egyesületi elnök azon a tiszteletsétán, amelyet a napokban a gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület Értéktár Bizottsága szervezett a felsővárosi középső temetőben. A sírkert 1776-ban létesült.
– Ez a terület előtte az úgynevezett baromvásártér volt – ismertette Báryné dr. Gál Edit. – Városi rendelet született 1776-ban arról, hogy a baromvásártér fölső részét temetőnek kell használni. Ennek oka Mária Terézia azon rendelete volt, amelyben azt parancsolta, hogy egészségügyi okok miatt csak lakott területeken kívül lehet temetőket elhelyezni. Addig ugyanis a templomok körül voltak a temetők, de az évszázadok során a települések, így Gyöngyös is körbenőtte azokat, túlzsúfoltak lettek. A középső temető Gyöngyös legrégebbi nyugvóhelye. A XIX. század végéig a város legprominensebb sírkertje volt, még ma is rengeteg síremlék található itt az 1800-as évekből – mesélte a történész.
A gyöngyösi temető a város történetéről is mesél
Impozáns, majdnem kétszáz éves síremlék jelöli Rabl Károly építész és felesége nyughelyét.
– Rabl Károly 1780 körül költözött Gyöngyösre, amikor megürült egy építőmesteri állás. Az első munkája a városban az Almásy-ház építése volt 1784-ben, amit a gyöngyösiek Szent Korona-házként ismernek, mivel a napóleoni háborúk idején többször is itt őrizték a magyar királyi koronát. Jelenleg az épület ad otthont a Szent Bertalan templom plébániájának, illetve az egyedülálló egyházi értékeket őrző kincstárnak. Rabl Károly részt vett számos más Heves vármegyei templom építése mellett a gyöngyösi nagytemplom tornyának elkészítésében, de a nevéhez fűződik sok más mellett a debreceni nagytemplom építése is. Rengeteg híd elkészülte az ő munkája, így például a gyöngyösi Vachott Sándor utcai híd is. A síremléken éppen olyan oszlopok és díszítések láthatók, mint az Orczy-kastély kertből nyíló főbejáratán. Ezért sokáig azt gondolták, ez itt az Orczyak temetkezőhelye. Azt tudjuk, hogy nem ő tervezte a kastélyt, de arra még nincs adat, hogy esetleg nem ő volt-e annak építőmestere – sorolta Báryné dr. Gál Edit.
Az Orczyak 1847 óta ide temetkeztek
Rövid sétával elérhető innen az Orczyak valódi temetkezőhelye. A Gyöngyös történetében évszázadokon át jelentős gazdasági, kulturális és szociális szerepet játszott család új sírkövét Orczy Anna ükunokája, dr. Szapáry György kezdeményezésére állították és szentelték meg 2020-ban.
– Amikor báró Orczy Lőrinc költő fia, Orczy József 1804-ben meghalt, a fiai négy részre osztották a birtokot. Kialakult a négy Orczy-ág, a tarnaörsi, újszászi, az erdőkövesdi és a gyöngyösi ág. A Gyöngyös környéki birtokokat báró Orczy II. Lőrinc kapta. Ebben a sírkertben őt temették el először 1847-ben, ettől kezdve az ő családja nagyrészt ide temetkezett – mondta a történész.
„Bugát Jánosnak, feledhetetlen jó atyjoknak állíttatta Mária és Pál”
Nem messze tőlük nyugszanak a Gyöngyösön született Bugát Pál XIX. századi polihisztor, az 1848-49-es forradalom és szabadségharc főorvosának szülei és egyik testvére, József. Bugát Pált Budapesten helyezték örök nyugalomra.
– A Bugát-család valamennyi tagjnak születése az alsóvárosi templom anyakönyvébe van bejegyezve. Később azonban elköltöztek a városon belül, hiszen a halotti bejegyzések már a Szent Bertalan templom anyakönyvében vannak, ez pedig csak akkor lehet, ha a felsővárosi részen telepedtek le. Mindig is tudták és számon tartották a gyöngyösiek ezeket a sírokat. Az 1990-es években a kórház egy betonkerettel erősítette meg az erősen megdőlt sírköveket, mert félő volt, hogy kifordulnak a helyükből. Ezzel azonban a sírfeliratok egy része eltűnt. Az azonban jól olvasható a középső sírkövön, hogy „Bugát József 14 és fél évekig nádorhuszár és szabómester, életének 40. évében anyja gyönge karjaiban szendén elhunyt az Úrban pünkösd havának 20. napján 1829-ben.” Bugát János, az édesapa sírján az látható: „feledhetetlen jó atyjoknak Mária és Pál” állíttatta, azaz a Bugát Pál és testvére – idézte a történész.
Végrendeletében közel ezer kataszteri hold birtokát Gyöngyösre hagyta
Szépen felújított síremlék jelzi, hol nyugszik az 1844-ben született Hanisz Imre gyöngyösi mérnök, a város kulturális életének támogatója, szervezője. Hanisz a végrendeletében a városra hagyta közel ezer kataszteri hold területű gyöngyöshalászi birtokát a hozzá tartozó kastéllyal.
– Nincs Hanisz Imre aktív időszakában olyan intézmény Gyöngyösön, amely ne tapasztalta volna meg áldásos működését. Többek között a Kaszinó, a Tűzoltó Egyesület, a Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület, a Zenepártoló Egylet is sokat köszönhet neki. Azt írták róla: polgártársai hamar felismerték benne a leglelkesebb pártfogót, a legnemesebb barátot, és a kötelességtudás mintaképét. Mindenki tisztelte, becsülte és szerette. Ez azonban nem tette őt elbizakodottá. Minél jobban megnyilvánult mellette a polgártársai becsülése, annál inkább törekedett azt hasznos munkájával, áldozatkészségével meghálálni – fogalmazott Báryné dr. Gál Edit.
Vörösmarty és Kölcsey síremlékét is ez a mester készítette
Vannak olyan síremlékek is a temetőben, amelyek nem elsősorban az ott nyugvók miatt nevezetesek. Ezek inkább a készítőik miatt érdemelnek nagy figyelmet. Ilyen például Péró György és családja sírboltja, amely fölött egy szarkofág jellegű faragott kő őrzi a család nevét. Egykor a sírkert legelegánsabb síremléke volt, de még ma is magával ragadó, tette hozzá a történész.
– Igazából Péró Györgyről alig tudni valamit, feltételezzük, hogy egy dúsgazdag gyöngyösi család lehetett. Annyit sikerült kideríteni róla, hogy egy szappanos mester volt, 1772-1843 között élt. Az viszont ott áll a síremléken, hogy az Gerenday Antal, az akkori legismertebb sírkőkészítő munkája. A legnagyobb budapesti temetők mellett az ország számos pontján találkozhatunk az alkotásaival – többek között Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Lendvay Márton, Kisfaludy Sándor vagy éppen Blaha Lujza síremlékével – részletezte Báryné dr. Gál Edit.
Tiszteletsétát tartottak a Felsővárosi temetőben 
Az öngyilkos huszár főhadnagy rejtélye
A fiatalon elhunyt gróf Zichy György síremlékénél a történész Koller János, a ma a Fejér vármegyei Soponyához tartozó egykori Nagyláng község és egyben a Zichy-család volt plébánosa naplójából idézett: „Felette szép, 18 éves ifjú huszár főhadnagy, Gyöngyösön elhalván, míg bebalzsamozott teste Lángra hozatott a családi sírboltba, szíve Gyöngyösön, a temetőben tétetett le. Ezen maradványhoz egy pompás sírkő, egy 15 mázsás vásároltatott, és felállítására a gróf költségén én küldettem Gyöngyösre. Az emléket felállíttatám, nem tudom, meddig marad hirdetője a grófi család szeretetének.”
– Vay Sarolta, aki Vay Sándor néven volt újságíró a XIX-XX. század fordulóján, csakugyan írt egy fiatal, gazdag, gyöngyösi huszárról, aki szerelmes lett egy hölgybe. Választ kérve szerelmi vallomására azt írta szíve hölgyének, amennyiben estig nem kap feleletet, öngyilkos lesz. Válasz nem érkezett, a főhadnagy öngyilkos lett. Nem tudjuk, az itt nyugvó gróf Zichy Györgyről szól-e ez a romantikus és megrázó történet, de az biztos, hogy a főúri családok az elhunyt tagjaikat a családi sírban temették el, tehát ha valóban ő nyugszik itt, az igencsak eltér a korban szokásostól – mutatott rá Báryné dr. Gál Edit.
A temetőben nyugvó ismert gyöngyösiek teljes felsorolása egy szuszra lehetetlen vállalkozás lenne, mert ahogy a történész fogalmazott, ahhoz szinte minden második sírnál el kellene időzni. A közeljövőben újabb jelentős helybéliek emlékét is felidézzük.”
Eredeti írás: SZABÓ ISTVÁN
