Kós Zoltán 
A festőművész épp az egyik festményről tart előadást a közönség egyik tagjának Fotó: Molnár Lajos
„Egri örökség
Feszültséget sugárzó jelenetek, harsányan rikító színek, expresszív ecsetkezelés, mitológiai és bibliai témák átfogalmazása, s a realitás nyers prezentálása egy cinikus szemében. A 2025-ös Múzeumok Éjszakáján „Karczagi86 Az emberről az embereknek” c. tárlat a mosonmagyaróvári Cselley–házban bemutatja Karczagi Endre festőművészetének változékonyságát.
Karczagi Endre festőművész 1939-ben született Budapesten, majd 1952-ben költözött Egerbe, ahol 1958-ban érettségizett a Dobó István Gimnáziumban. Bár nem jutott be a Képzőművészeti Főiskolára, 1961-ben diplomát szerzett a Pedagógiai Főiskolán. Az 1950-es évek Egerének pezsgő művészeti életében realista stílusú alkotókkal találkozott, míg budapesti látogatásai során a modernizmussal is megismerkedett. 1962-től Mosonmagyaróváron tanított és rendszeresen kiállított, művei a helyi tárlatokon is sikert arattak. Az 1970-es években fordulat következett be művészetében: a neoexpresszionizmus hatására megtalálta saját hangját– ahogy Juhász Bálint, a Hansági Múzeum művészettörténész-muzeológusa fogalmaz – festményein keresztül adja át egyéni világképét.
A festőművész, aki nem ismer kompromisszumot
Mint ahogy Juhász Bálint fogalmaz, a mosonmagyaróvári kiállítás Karczagi Endre művészi pályájának főbb állomásait mutatja be, objektív képet adva a festő szakmai fejlődéséről. Az első terem afféle előprezentációként működik: az itt látható alkotások a művész munkásságának sokszínűségét érzékeltetik. Ilyen például az Este című festmény, amelyen a grafikusság háttérbe szorul, helyét egy önreflexív, absztrakt vizuális nyelvezet veszi át. Emellett érdemes kiemelni az 1982-ben készült Figurák című alkotást is, amely a magyar neoexpresszionizmus jegyeit hordozza.
—A második teremben látható művek ezzel szemben a műalkotó ars poetica-ját tükrözik minden egyes szegmenssel együtt. Nemcsak bibliai vagy történelmi, hanem társadalmi és közéleti problémákkal is szembesülünk, ugyanakkor e témák kidolgozottságát a harsány színek, a torz figurák, groteszk és az abszurd jelenetek gazdagítják. Karczagi a modern magyar művészet vérbeli standup komikusának számít. Művei egyszámos műsorok, melyek nem egy szűk, hanem egy nagyszabású közönségnek jönnek létre azzal a céllal, hogy megnevettessenek, vagy szembesítsenek hibáinkkal – tette hozzá a művészettörténész.
Múzeumok éjszakája 2025-ben Mosonmagyaróváron
Saját bevallása szerint mindig a maga útját járta. Nem bízik a műkereskedelemben, számára a festészet belső küzdelem: örök harc az „ego” és a „vászon” között. Művészete nem egysíkú – számos technikát és kifejezésmódot alkalmaz, hogy alkotásaival valódi hatást érjen el.
A kiállítás augusztus 24-ig tekinthető meg keddtől vasárnapig 10:00 és 18:00 óra között a mosonmagyaróvári Cselley-házban.
A kiállításról készült galéria itt tekinthető meg.
Karczagi Endre festőművész kiállítása a Múzeumok Éjszakáján, a Hansági Múzeumban 
Fotók: Molnár Lajos„
Eredeti írás: CSORBA KITTI
