A tudósok szerint nagyon szomorú jövőkép vár ránk, ha ez így megy majd tovább

Szomorú jövőkép: hosszútávon hazánk éghajlata teljesen megváltozhat

1. Az Észak-atlanti-áramlat jóval melegebbé teszi Nyugat-Európa éghajlatát, és különösen az észak-európai teleket, mint amilyenek nélküle lennének. Például januárban Norvégia tengerparti területei átlagban mintegy 30 °C-kal melegebbek, mint az azonos szélességi fokon fekvő észak-kanadai keleti partjainak területei. – írta a sonline.hu.

A Golf-áramlat nagyjából 100 kilométer széles, mélysége 800 és 1200 méter között változik, mozgási sebessége a felszínen a legnagyobb, ahol a víz nagyjából 2,5 m/s sebességű. Az áramlat erősen befolyásolja azoknak a tengerpartoknak az éghajlatát, ahol elhalad. 

2. Közép-Európába, így a Kárpát-medencébe is az Atlanti-óceán északi medencéjében Izland partjainál keletkező mérsékelt övezeti ciklonok szállítják a csapadékot, meleg és hideg frontokon keresztül. A gyengülő ciklon tevékenység hatására kevesebb csapadék jut át a hegységkereten (Alpok, Kárpátok) keresztül a Kárpát-medencébe, tehát Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a nyári aszályok, a hosszú hőhullámok.

Ez azt jelenti, hogy hosszútávon hazánk éghajlata teljesen megváltozhat, a mediterrán éghajlat észak felé tolódhat, az Alföld egyes területein akár félsivatagi éghajlathoz hasonló éghajlat alakulhat ki, amely katasztrofális hatással járna a mezőgazdaságra. Ennek jeleit pedig már most is tapasztalhatjuk.

Hiányoznak a telek, a hó és még a fagyos napok is

Tolna vármegyében utoljára 2012-ben, azaz tizenhárom éve volt utoljára igazi hideg, februárban. Akkor a hónap első két hetében még mínusz 19 fokot is mértek, volt hó és havazás is. Ha a minden idők leghidegebb tele jelzőt nem is érdemelte ki ez az év, a feljegyzésekben az utolsó hideg télként szerepel.

Ebben az időszakban hófúvást, jelentős havazást is feljegyeztek, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök.

Tolnában tavaly 77 hőségnap volt, ezzel országos csúcstartók lettünk. Utoljára 2007-ben volt hasonlóan meleg a nyár, akkor 67 hőségnapot regisztráltak. Az ideire eddig inkább a gyakori változás – hideg,- melegfrontok egymásután – a jellemző. Egy napon belül akár 20 fokot is esett a hőmérséklet.

Sáskák, poloskák, tigris szúnyogok, mind itt vannak már

Az élővilágra is hatással van a klímaváltozás. Ezt már most tapasztaljuk. Egyre több a poloska, a sáska, új fajta szúnyogok és olyan rovarok terjedése, melyek eddig csak a melegebb égövre volt jellemző.

Ugyanakkor a biológiai sokféleség csökkenése, a gyorsan változó éghajlati viszonyok miatt sok faj nem tud alkalmazkodni, és kipusztulhat. Ránk, emberekre is egyértelműen hatással van a felmelegedés: ilyen a hőstressz, amikor is a hőhullámok miatt a szív- és érrendszeri, légzőszervi problémák kockázata nő.  Sőt, növeli a fertőző betegségek terjedésének kockázatát.

A megváltozó csapadékeloszlás, az intenzívebb párolgás és a gleccserek olvadása pedig vízhiányhoz vezethet. Ezek a problémák újabb népesség mozgásokat, népvándorlást generálhatnak.”