Drámai a helyzet a balatoni szőlőültetvényeken, sorban vágják ki a tőkéket a pusztító betegség miatt

Lényegében szélmalomharcot vívnak a borászok az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazma baktériummal, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát okozza. Egyre jobban elharapódzik a fertőzés a Balatonboglári Borvidéken, főként az idősebb ültetvényeken vannak nagy gondok. 

Tóth Dániel, a  Viticoop Kft. tulajdonos- ügyvezetője szerint a fitoplazma olyan mértékben jelen van az ültetvényeken, hogy ez már komoly odafigyelést igényel. –  Az idén azt látjuk, hogy bizonyos fajtákban, mint a chardonnay és a pinot noir, nagyon gyorsan megnőtt a beteg tőkék száma a tavalyi évhez képest, mondta a vezető. Hozzátette: az idősebb ültetvényeken még ennél is rosszabb a helyzet. 

Tóth Dániel kiemelte, hogy a védekezés kulcsa az összefogás. – Közösen kell fellépnünk, mert ha valaki védekezik, de a szomszédja nem, akkor ez a repülő rovar az amerikai szőlőkabóca sajnos át tudja vinni a fitoplazmát tőkéről tőkére, figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a probléma valószínűleg csak tovább fog súlyosbodni, ha nem tartják kordában a rovart. 

A fitoplazma ellen nincs hatásos szer, ezért a hangsúly az amerikai szőlőkabóca gyérítésén van. Ehhez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ajánlása szerinti permetezés szükséges, amelyet ha nem végez el a szőlősgazda, akkor hiába várja a csodát. Márpedig vannak olyan ültetvények, amelyek elhagyatottan árválkodnak szabad prédaként a kabócának. Ez azért veszélyes, mert ha egyszer megfertőződik a növény, az tovább tudja fertőzni a többi ültetvényt is a közelben. Lévén a kabóca, vagyis a fitoplazma vektora viszi át a betegséget egyik területről a másikra. 
Tóth Dániel szerint a rendeletben is lefektetett módon kell eljárni, ami magában foglalja a lemosó permetezést a tojások elpusztítására, majd a lárvák kikelése utáni kétszeri rovarölő szeres kezelést. A helyzetet tovább rontja, hogy a betegség melegágyai az elhagyott szőlők, ahonnan a fertőzés könnyen továbbterjedhet.

– A fertőzött tőkék már nem hoznak termést, de a legrosszabb az, hogy ez a következő évben sem fog változni. Ez egy hosszú időre elhúzódó fertőzés, ami addig terjed, amíg el nem távolítják a beteg tőkéket, mondta el Tóth Dániel.

– Sokkal komolyabban kellene venni a problémát, hiszen ez már hónapok óta zajlik, vélekedett Légli Ottó, balatonboglári borász, a Hegyközségek Tanácsának korábbi elnöke. Úgy fogalmazott: nagyon kényes a helyzet. Van olyan termelő is, aki nem is ismeri fel a tüneteket, ráadásul nem is könnyű felismerni őket. Kétféle fitoplazma is jelen van: a fertőző leromlás vírusa, amely évtizedek óta itt van velünk Bogláron, valamint az aranyszínű sárgaság, amely néhány éve jelent meg. 0 Sok mindent meg lehetett volna tenni, de most az a fontos, hogy a jövőbe tekintsünk, és azon dolgozzunk. Sajnos nagyon sok az elhagyatott szőlő a borvidéken, amelyek melegágyai a betegségnek. A megbetegedés járványszerű, és ez nem riogatás vagy túlzás, mondta Légli Ottó.

Ki kell vágni a szőlőt, ahol felüti fejét a fitoplazma

• Zalában, ahol már visszafordíthatatlan a helyzet, ott a kormányhivatal zárlatot rendelt el 224 településre. 

– Ha egy-két tünet alapján úgy ítéljük meg, hogy fertőzött a tőke, akkor járunk jól, ha kivágjuk és elégetjük. Ezt a jó gazda folyamatosan végzi, de az elhagyott ültetvények miatt a hegybíró el sem tudja érni a tulajdonosokat. Ez egy sürgető, megoldásra váró probléma, sommázott a balatonboglári borász. Légli Ottó birtokán is vágtak ki szőlőket, a Pinot Noirt és valamivel intenzívebben a Chardonnayt is érintette a fitoplazma fertőzés. A Furminton és Ezerjón egyelőre nem mutatkozik, de ez nem jelenti azt, hogy nem fog megjelenni. A borász szerint félő, hogy az árutermelő ültetvények is bajba kerülnek. 

Drámai a helyzet Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti Szekciójának elnöke szerint is, aki a fitoplazma terjedését a filoxérához hasonlította egy interjúban. Szerinte a kedvezőtlen éghajlati körülmények is komoly szerepet játszanak abban, hogy nem csak hazánkban, de Európa más bortermelő országaiban is felütötte fejét az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség. Az enyhe telek miatt az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma vektora vígan áttelel hazánkban és a melegedő éghajlat általánosságban is kedvez a kabócának. Ráadásul a gazdálkodók egy része már nem alkalmazott rovarölős permetezést, ami ugyancsak a betegséget terjesztő rovar túlélési esélyeit javítja.”