Van, amikor nem jó, ha nedves… – az olcsó fával így nagyon könnyű ráfázni

A hatékonyság kulcsa a nedvességtartalom. A frissen kivágott fa akár 40–60 százalékos nedvességet is tartalmazhat, míg a fűtés szempontjából ideális, úgynevezett légszáraz állapotban ez mindössze 18–20 százalék. Minden 10 százaléknyi plusz nedvesség körülbelül 9 százalékkal csökkenti a tűzifa fűtőértéket, így könnyen belátható, miért éri meg előre gondolkodni. A szárítás kültéren, szellős helyen általában egy–két évet igényel, de ha a fa hasított, kisebb darabokban, raklapon áll, és fedett, napos, jól szellőző helyen tároljuk, akár fél év alatt is elérheti a megfelelő állapotot. A száraz fa könnyebb, kérge elválik, összekoccanáskor csengő hangot ad, és gyújtáskor azonnal lángra kap, nem sistereg. 

Különböző fák fűtőértékei – tűzifa tippek Meiszterics Lászlótól és a SEFAG-tól

A Gemenc Zrt. és a Fakupac.hu információja szerint fafajok között jelentős különbségek vannak. A keményfák – például a kőris, a csertölgy, a bükk vagy a gyertyán – sűrű szerkezetüknek köszönhetően nagyobb hőt adnak le, lassabban és egyenletesebben égnek, így ezek kínálják a legjobb ár-érték arányt. A kőris fűtőértéke 16,9 MJ/kg, a csertölgyé 16,8, a gyertyáné 15,8, a bükké pedig 15,6. Az akác 14,9 MJ/kg értékével szintén népszerű választás, hiszen lassan parázslik, jól tartja a meleget, de valamivel kevesebb hőt ad, mint a fent említett keményfák. A puhafák – például a nyár vagy a fenyő – ennél jóval gyengébben teljesítenek, 13–14 MJ/kg körüli értékekkel, ezért hosszabb távon kevésbé gazdaságosak.

Meiszterics László a Meistro Lovastanya tulajdonosa, tűzifa-kereskedő azt mondja, hogy minden fajta fának megvan a maga előnye. Ők csak keményfát árulnak: akácot, bükköt, gyertyánt, valamint tölgyet. „Azt ajánlom, hogy vegyesen tüzeljenek, mert az akác viszonylag hamar lángra lobban és gyorsan le is ég, de ha keverve van például tölgyfával, az tovább tartja a parazsat.” – tette hozzá. Akik komolyan gondolja a vásárlást, az április-május-júniusban beszerzi a fát, így van ideje kiszáradni szakszerű tárolási mód mellett (huzatos, száraz helyen). Aki az elkövetkezendő egy-két hétben megvásárolja a fát, még tavasszal hasogatottat kap, viszont aki szeptember vége-október elejétől vásárol, az már csak olyat fog kapni, amit most vágnak ki. 

Kovácsné Kiss Zita, a SEFAG Zrt. Vadgazdálkodási és Turisztikai Osztályának kommunikációs referense elmondta, hogy az ő vásárlóik tapasztalataik alapján leginkább a tölgyet és az akácot keresik, ezek számítanak a legnépszerűbb tűzifának. A legjobb ár–érték arányú választás is jellemzően ezek közül kerül ki.

Hangsúlyozta, hogy a tűzifa beszerzését nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni. Mint mondta, a nedves fa hőleadása jóval alacsonyabb, mivel a begyújtáskor először a nedvesség elpárologtatására használódik el az energia.

A nedves fa rosszul ég, alig ad meleget, sok kormot és vízgőzt termel, ami káros lerakódásokat okoz a készülékben, az üvegajtón és a füstcsatornákban. „Ha valaki nedves fát használ, gyorsan észreveheti, hogy az üvegajtó jobban elszennyeződik, a kéményben több korom és lerakódás képződik, miközben a tűz gyenge marad és a hőtermelés is alacsonyabb” – tette hozzá a kommunikációs referens.

Erdei köbméter? Rakott köbméter? Tonna?

Érdemes figyelni arra is, hogy a kereskedők különböző mértékegységeket használnak: erdei köbméter, rakott köbméter vagy akár tonna alapján számolnak. Ezek könnyen félrevezethetik a vásárlót, ezért ajánlott ár-összehasonlító kalkulátort használni, amely egységesen erdei köbméterre vetíti át az árakat, figyelembe véve a nedvességtartalmat és a szállítási költséget is.

Az erdei köbméter a tűzifa vásárlásának legfontosabb, hivatalosan elfogadott mértékegysége. Egy erdei köbméter úgy értendő, hogy 1×1×1,7 méteres sarangban (rakásban) szorosan egymásra pakolva áll a tűzifa, tehát tartalmazza a hasábok közötti levegőt is. Ez kb. 1,7 m³ ömlesztett faanyagnak felel meg, illetve ha a fát felhasogatják és szorosan egymás mellé rakják, akkor körülbelül 1,0–1,1 m³ tiszta tömörfa van benne, a többi részt a levegő tölti ki.

Az erdei köbméter azért fontos, mert egységes, átlátható összehasonlítást tesz lehetővé: így nem lehet „trükközni” azzal, hogy valaki rakott köbméterben vagy mázsában kínálja a fát, ami félrevezető lehet a nedvességtartalom vagy a rakás módja miatt. Emiatt mindig célszerű erdei köbméterre átszámolva nézni az árakat, ha valóban objektíven szeretnénk összehasonlítani a különböző forrásokból származó tűzifát.

• A legjobb döntés, ha időben vásároljuk meg a tűzifát, hogy legyen ideje kiszáradni. Megbízható forrásból, kemény lombos fafajt választva nemcsak több meleget, hanem biztonságosabb fűtést is kapunk. Bár a kezdeti befektetés magasabb lehet, hosszú távon mindenképp megtérül, hiszen a légszáraz keményfa akár kétszer akkora fűtőértéket is adhat, mint a frissen vágott, nedves fa.”