Kós Zoltán 
Az öröklés után általában öröklési illetéket kell fizetnünk. Illusztráció: Shutterstock AI
„Adózás
Sajnos mindenki életében előbb-utóbb előállhat egy olyan élethelyzet, amikor szomorú kötelességüknek kell eleget tennünk. Ha elhunyt hozzátartozónk után öröklünk, a hagyaték után öröklési illetéket kell fizetnünk. Mutatjuk, mit, hogyan és mikor.
– Elhunyt hozzátartozónk hagyatéka lehet egyrészt ingatlan, vagy egy ingó vagyontárgy, például egy nagy értékű festmény, egy autó tulajdonjoga, vagy úgynevezett vagyoni értékű joga, ilyen például annak haszonélvezeti joga, agy üzembentartói joga – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján. Mint írják, külföldön levő ingóság vagy vagyoni értékű jog után Magyarországon csak akkor kell öröklési illetéket fizetni, ha abban az államban, ahol a vagyontárgy található, nem kell az öröklési illetéknek megfelelő adót vagy illetéket fizetni.
Mikor nem kell öröklési illetéket fizetni?
Persze előfordulnak olyan esetek is, amikor nem kell öröklési illetéket fizetnünk.
- Az öröklés illetékmentes az egyenes ági rokon – beleértve az örökbefogadást is –, testvér vagy házastárs, bejegyzett élettárs után.
- Akkor sem kell illetéket fizetni, ha valaki az örökségről ingyenesen – tehát nem ellenérték fejében – lemond. Ám ha az öröklésről ellenérték fejében mondott le, akkor a lemondó fél az ellenérték alapulvételével ajándékozási illetéket fizet.
- Szintén nem kell öröklési illetéket fizetni, ha az örökös az örökséget visszautasítja.
- Az átengedett rész után nem kell öröklési illetéket fizetnie annak, aki a hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét más örökösnek ingyen átengedi.
Ahogy az a NAV honlapján olvasható, nem lehet öröklési illetéket kiszabni, ha a hagyatékot vagy annak egy részét – az azt terhelő adósság fejében – az örökhagyó hitelezője veszi át. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet.
Mennyi illetéket kell fizetni az öröklés után?
Az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke, vagyis a megszerzett vagyon forgalmi értéke adja az öröklési illeték alapját, csökkentve a hagyatékot terhelő tartozás értékével. Az illeték általános mértéke: az örökség tiszta értékének 18 százaléka; lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor pedig az öröklési illeték mértéke 9 százalék. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
A NAV felhívja a figyelmet arra, hogy a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell fizetni az illetéket.
A hagyatéki eljárás menete
- A haláleset után az önkormányzat meghallgatja az örököst és hagyatéki leltárt készít.
- Ha közjegyző is részt vesz a hagyatéki eljárásban – ha a hagyatékban ingatlan is van –, a közjegyző a hagyatékátadó végzését megküldi a NAV-nak.
- A NAV a hagyatékátadó végzés alapján számítja ki az öröklési illetéket, és arról fizetési meghagyást küld az örökösnek, aminek a kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.
- Ha a vagyonszerző az örökhagyó egyenes ági rokona, testvére vagy túlélő házastársa, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást, a mentesség tényét az ügyiratra jegyzi fel.
Ahogy az a NAV honlapján olvasható, ha nem indul hagyatéki eljárás, akkor minden örökös külön-külön köteles bejelentést tenni az örökölt ingóságokról a HK jelű, Hagyatéki kimutatás elnevezésű adatlapon, amit a NAV-hoz kell benyújtani. Ha ezt nem teszik meg, az örökösök kötelesek a közjegyzőnél a hagyatéki eljárás lefolytatását kérni
Egy apróság is elég lehet, hogy elszálljon az örökség
Bizonyára sokan láttunk már olyan filmeket, ahol a családfő haragjában kitagadja valamelyik gyermekét. A valóságban azonban a helyzet sokkal bonyolultabb: egy apróság is elég lehet ahhoz, hogy elszálljon a teljes örökség.”
Fotó / Eredeti írás: beol.hu
About the Author
