Kós Zoltán 
"2025 januárja és októbere között csaknem ötezer panasz érkezett Dmitro Lubinec ombudsman hivatalához a mozgósítás során történt jogsértések miatt."
„Ukrajnában férfiak tízezrei élnek kényszerű elszigeteltségben – évek óta nem hagyták el lakásukat, sőt, sokan az udvarukra sem mernek kilépni. Nem túlzás azt állítani, hogy Kárpátalján nincs olyan ember, akinek ne lenne olyan rokona, ismerőse, szomszédja, aki hosszú ideje így él. De hallani olyan történeteket is, hogy a kisebb településeken a kertek alatt közlekednek ezek az emberek. Különböző üzenetküldő applikációkon riadóláncokba csoportosulnak, ha ismeretlen, gyanús jármű érkezik a faluba, jeleznek egymásnak. Nem tudni pontosan, hány hadköteles férfi próbál kibújni a katonai mozgósítás alól. A napokban a Szárazföldi Erők Parancsnoksága az Ukrajinszka Pravda hírportál megkeresésére azt közölte: az ilyen statisztikai adatok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné Ukrajna nemzetbiztonságát. Legutóbb a sajtóban olyan becslések jelentek meg, amelyek szerint mintegy másfél millióan nem frissítették katonai nyilvántartási adataikat. Egy, a mozgósítási jelentéseket ismerő tiszt szerint ez a szám a valóságot erősen alábecsüli, de pontos adatokat ő sem közölt.
Láthatatlannak maradni
A kérdést eddig csupán egyetlen hivatalos kormányzati dokumentum érintette: a 2025 áprilisában életbe lépett törvény indoklása, amely 50 százalékos engedményt biztosít a toborzóközpontok által kiszabott bírságokra. A dokumentum szerint 2024 során több mint hatmillió hadköteles nem frissítette adatait sem a toborzóközpontban, sem a közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó központokban (CNAP), sem a Rezerv+ mobilalkalmazásban. Mindeközben az Ukrajinszka Pravdának egy dandárparancsnok arról beszélt, hogy a toborzóközpontok gyakran beteg vagy legyengült embereket mozgósítanak, mert havonta teljesíteniük kell a mozgósítási terveket.
„Sokan közülük soha nem lesznek képesek hatékonyan teljesíteni a harci feladatokat. Közben pedig egészséges, erős férfiak ezrei kerülik el a szolgálatot”
– fogalmazott.
Ukrajnában jelenleg háromféle katonai behívó létezik: a katonai nyilvántartási adatok frissítésére szolgáló, az egészségügyi alkalmassági vizsgálatra (VLK) szóló, valamint az úgynevezett „harci” behívó. A toborzóközpontok munkatársai ezeket személyesen, valamint postai úton, ajánlott levél formájában is kézbesíthetik a hadköteleseknek. A dokumentum akkor is kézbesítettnek minősül, ha a címzett ténylegesen nem kapta meg – például azért, mert már nem él a levélben megjelölt címen. Ennek oka, hogy a TCK az Oberih nevű központi adatbázisban szereplő lakcímre küldi a behívót. Ez az adatbázis több állami nyilvántartás adataihoz is hozzáfér, mint például az adóhatóság, a határőrség, vagy épp az anyakönyvi hivatalok. A hatályos törvények értelmében 17 éves kortól katonai nyilvántartásba vesznek minden férfit. A teljes körű háború kitörése előtt voltak, akik ezt az eljárást egyszerűen figyelmen kívül hagyták. 2025 szeptemberében azonban a kormány úgy döntött, hogy automatikusan nyilvántartásba veszi azokat a 25 és 60 év közötti férfiakat, akik eddig nem tettek eleget ennek a kötelezettségnek – az állami adatbázisokban szereplő információk alapján. Az Ukrajinszka Pravda megkereste a védelmi minisztériumot, hogy megtudja, hány embert sikerült ily módon nyilvántartásba venni. A tárca azonban nem közölt adatokat, arra hivatkozva, hogy az ilyen információk szolgálati titoknak minősülnek, és nyilvánosságra hozataluk „árthatna az ország védelmi képességének”.
Irina Friz, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja a lapnak elmondta, hogy a katonai nyilvántartási kötelezettséget megszegő személyek egy ideig „szürke zónában” maradhatnak – vagyis a toborzóközpontok számára gyakorlatilag láthatatlanok. Ez akkor lehetséges, ha az illető nem vesz igénybe semmilyen állami vagy banki szolgáltatást, és igyekszik elkerülni a rendőrökkel vagy a toborzókkal való találkozást.
A rendőrséget is bevonják
Volodimir Romancsuk katonai ügyekben jártas jogász szerint a „szabálysértők felkutatására” a toborzóközpontok munkatársai jegyzőkönyvet vesznek fel a közigazgatási jogsértésről, és 17 ezertől 25,5 ezer hrivnyáig terjedő bírságot szabnak ki. Ez vonatkozik mind az adatok frissítésének, mind az orvosi vizsgálatnak az elmulasztására. Ezután a TCK a szabálysértők névsorát továbbítja a rendőrségnek, amely akár őrizetbe is veheti az érintettet. Ha a hadköteles nem fizeti be a bírságot, és továbbra sem frissíti adatait, újabb szankciókat is alkalmazhatnak ellene – például bankszámláinak zárolását vagy a jogosítványa bevonását.
Az Opendatabot adatai szerint a toborzóközpontok 2025 januárja és októbere között több mint 47 ezer bírságot szabtak ki a katonai nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt. Ugyanez a szám 2024 azonos időszakában 21 ezer volt. A legtöbb idén megbírságolt személy 25 és 45 év közötti. A régiós „feketelistát” Kijev vezeti. A hatalmas számú szabálysértőkhöz képest azonban ez a több tízezer bírság csupán „csepp a tengerben”. Egy nyugat-ukrajnai toborzóközpont egyik munkatársa név nélkül úgy nyilatkozott:
„Rengetegen vannak, akik megszegik a szabályokat, mi viszont nagyon kevesen vagyunk. Lehetetlen mindenkit megbírságolni, aki nem frissíti adatait vagy nem megy el az orvosi vizsgálatra. Más kérdés, ha valaki figyelmen kívül hagyja a „harci behívót” – az ilyen esetek fölött igyekszünk nem átsiklani.” Aki nem jelenik meg a toborzóközpontban aznap, amikor be kellene vonulnia a kiképzőközpontba, az 3–5 év börtönbüntetéssel is számolhat, mivel ez már nem közigazgatási, hanem bűncselekménynek minősül. Az ügyészség adatai szerint 2022 januárja és 2025 szeptembere között több mint 19 ezer büntetőeljárás indult mozgósítás alóli kibúvás miatt – de az elítéltek száma ennek csak töredéke. Kárpátalján 1663 ilyen eljárást kezdeményeztek.
A katonai szolgálat elkerülése mögött összetett társadalmi okok húzódnak. Az egyik legbeszédesebb jelenség, hogy míg a vagyonosabb, befolyásosabb embereknek, a politikusok családtagjainak többnyire sikerül kikerülniük a mozgósítást, addig a közép- és szociálisan rászoruló rétegekhez tartozó férfiakat sorozzák be. Az elrettentő példák is hatással vannak a társadalomra: sokan látták, ahogy a frontról megcsonkítva vagy rokkantan térnek vissza a katonák, a temetőkben pedig egyre nőnek a katonai parcellák. A bizalomhiányt csak fokozza, hogy az ígéretek ellenére továbbra sincs pontosan meghatározva a szolgálati idő hossza.
Így hálózza be a mozgósítást a korrupció
A legálisnak minősülő kiskapuk, mint például az egyetemi képzés, az idős szülők felügyelete, vagy a kritikus infrastruktúrának minősített vállalatnál létesített munkaviszony halasztást jelenthetnek a mozgósítás alól. Bár az utóbbi időszakban célkeresztbe kerültek a 30-40 éves egyetemisták. Nem titok, hogy hatalmas mértékű korrupció övezi Ukrajnában a katonai mozgósítást. Sokat hallani különböző tarifákról, attól függően, hol tart az adott személy ügye. A szabadság árát dollár ezrekben, sőt tízezrekben mérik. Ha valaki bekerül a toborzóközpontba, annak már több ezer dollárt jelenthet a kijutás, és nincs semmi garancia arra, hogy másnap ne kerüljön be újra. A hatóságok próbálnak küzdeni ez ellen, időről időre napvilágot látnak ügyek, amelyek során toborzók buknak le jelentős összegű kenőpénzekkel. A jéghegy csúcsa az volt, amikor 2023-ban kiderült, hogy az odesszai hadkiegészítő parancsnok nemcsak egy 3 millió eurós villát vásárolt magának a spanyol tengerparton, de luxusautókra, illetve üzlethelyiségre is szert tett ugyanott. Az utóbbi hónapokban is voltak nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyek. Júliusban például a hatóságok őrizetbe vették a kijevi városi toborzóközpont gyűjtőpontjának vezetőjét, amikor épp 3500 dollár kenőpénzt vett át. Az összegért azt ígérte, segít eltüntetni a szabálysértőt az egyik kerületi TCK nyilvántartásából. Szeptember közepén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a rendőrség az egyik nyugat-ukrajnai területi toborzóközpont vezetője ellen indított eljárást. A férfit az SZBU és a nemzeti rendőrség azután tartóztatta le, hogy ezer dollárt vett át egy olyan férfitól, akit a katonai igazolvány hiánya és elavult adatai miatt köröztek. Az összeg fejében a férfi rokkantsági alapon kapott volna halasztást a mozgósítás alól.
Nő a társadalmi feszültség
2025 januárja és októbere között csaknem ötezer panasz érkezett Dmitro Lubinec ombudsman hivatalához a mozgósítás során történt jogsértések miatt. Összehasonlításképp: 2024 során alig több mint 3400 ilyen bejelentést tettek. A közösségi médiában és a sajtóban „buszifikációnak” nevezett jelenség – amikor a toborzóközpontok katonái erőszakkal próbálnak férfiakat besorozni, gyakran mikrobuszokba tuszkolva őket – villámgyorsan terjed. A napokban az emberi jogi biztos arra szólította fel a toborzóközpontok munkatársait és az állampolgárokat, hogy tartsák be a törvényeket, és tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. Az ombudsman megszólalását az váltotta ki, hogy egyetlen nap alatt Odesszában és Kremencsukban is nagy visszhangot kiváltó incidensek történtek. Lubinec elismerte, hogy egyre több panasz érkezik hivatalához a jogtalan fogvatartásról, fizikai kényszerről és a buszifikációról. Mint közölte, ezek az esetek elfogadhatatlanok. Hozzátette: minden bejelentést kivizsgálnak, szükség esetén megteszik a szükséges jogi lépéseket. Az ombudsman ugyanakkor a lakosság egyre szélsőségesebb reakcióira is figyelmeztetett, miután az elmúlt hetekben több alkalommal előfordult, hogy civilek fizikailag megtámadták a toborzóközpontok munkatársait. Emlékeztetett arra, hogy október 30-án Odesszában egy csoport rátámadt a toborzók szolgálati járművére, míg Kremencsukban egy férfi igazoltatás közben lőfegyverrel sebesített meg két alkalmazottat.
„Az ilyen cselekmények nemcsak törvénysértők és bűncselekmények, hanem gyengítik az államot is a háborús körülmények között. Az ellenség érdekeit szolgálják, hiszen bizalmatlanságot és megosztottságot szítanak az ukrán társadalomban” – hangsúlyozta Lubinec. Hozzátette: mindenkinek kötelessége, hogy a törvény keretein belül, egymás jogait tiszteletben tartva cselekedjen.
Van-e kiút a kialakult helyzetből?
Az önkéntesek már régen elfogytak, hosszú ideje azokat próbálják mozgósítani, akik minden áron el akarják kerülni a szolgálatot. Ennek következtében jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik dezertálnak. Az ügyészség legfrissebb jelentése szerint októberben több mint 21 ezer katona hagyta el önkényesen a hadsereget. Korábban az ügyészség azt közölte, hogy 2022 januárja és 2025 szeptembere között közel 290 ezer büntetőeljárást indítottak önkényes távozás vagy dezertálás miatt. Ezek csak a hivatalos adatok, katonák egybehangzó véleménye szerint valójában a dezertálások jelentős többsége nincs nyilvántartva.
A kormány különböző intézkedésekkel próbálja motiválni azokat, akik még nem vonultak be. A parlament védelmi bizottságának tagja, Irina Friz szerint ki kell dolgozni egy „motivációs csomagot” az újoncok számára. Ennek része lehetne például a kedvezményes lakáshitel, a vállalkozásindításhoz nyújtott hitelprogram, bónuszok a harci sikerekért, valamint egyszeri támogatás a szerződéses katonák részére. Egy ilyen törvényjavaslat már több mint két éve az ukrán parlament előtt hever, de a kabinet mindeddig nem tudott rá fedezetet biztosítani. Friz szerint a legfontosabb előrelépés az lenne, ha a háborús időszakban is világos szolgálati határidőket határoznának meg – ez nemcsak a most szolgáló katonáknak, hanem a leendő újoncoknak is biztonságérzetet adna.
Denisz Smihal védelmi miniszter az elmúlt héten bejelentette, hogy a szaktárcánál kidolgozás alatt áll egy új típusú katonai szerződés. Azt ígérik, hogy ebben rögzítve lesz a szolgálat időtartama. Az eddig ismert részletek alapján, akik két-öt évre szerződnek, azoknak egyéves mozgósítási haladékot biztosítanának a leszerelést követően. „A törvény elfogadása után a szerződéseket bárki aláírhatja – azok is, akik már szolgálnak, és azok is, akik csak most csatlakoznának a haderőhöz” – tette hozzá Smihal.
A védelmi tárca már 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is ígért hasonló reformot, de a katonai vezetés mindannyiszor ellenezte a lépést. A vezérkar álláspontja szerint a tapasztalt katonák tömeges leszerelése rotáció nélkül a frontvonal gyengüléséhez vezetne.
Fotó / Eredeti írás: KISZó – Szabó Sándor
About the Author
