Kós Zoltán 
"Összetartozásunk Tüze: láng, amely összeköt.."
„A Kárpátaljáról indult kezdeményezés mára összmagyar hagyománnyá vált. Idén már a meghirdetés után rövid idővel négy földrészről több mint kétszáz tűz helyét regisztrálták. Popovics Pált kérdeztük az idei év részleteiről és üzenetéről. Az ötletgazda és főszervező szerint fontos, hogy azt keressük, ami összeköt.
Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján idén is fellobban az Összetartozásunk Tüze. A Kárpátaljáról indult kezdeményezés hetedik éve hívja közös testi-lelki jelenlétre a magyarokat szerte a világon. A lángok az idén 20:26-kor gyulladnak meg. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) kezdeményezéséhez továbbra is a gyujtsukmeg.ma oldalon lehet csatlakozni.
Az esemény koordinálója és ötletgazdája szerint az Összetartozásunk Tüze az elmúlt években már túlnőtt önmagán.
– Ez nem egyszerűen egy évente meghirdetett program, hanem olyan hagyomány, amelyet a közösségek már sajátjuknak éreznek – magyarázza Popovics Pál, a KMCSSZ elnöke. – Már a meghirdetés előtt is sok üzenetet kaptam, hogy idén is lesz-e, mikor lehet regisztrálni? Mostanáig már négy földrészről érkeztek regisztrációk, és több mint kétszáz tűz helye szerepel a térképen. Ez azért is beszédes adat, mert a tapasztalatok szerint a csatlakozások száma rendszerint az utolsó napokban emelkedik meg igazán, ilyenkor, az esemény előtt még nem szokott ekkora érdeklődés lenni. Mindig az utolsó napokban pörög fel a regisztráció, ehhez képest már most nagyon szépen állunk.
Az elmúlt években az Összetartozásunk Tüze egyre több településen épült be a trianoni megemlékezések és a Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódó programok sorába.
Önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, gyülekezetek és kisebb közösségek is úgy tekintenek rá, mint az emlékezés egyik legfontosabb, leginkább átélhető pillanatára. Sok helyen saját koreográfiát, közös imát, éneklést, versmondást vagy csendes együttlétet kapcsolnak hozzá.
Popovics Pál szerint azonban a kezdeményezés ereje éppen abban van, hogy nem a rendezvény nagysága számít.
– Nincs jelentősége annak, hogy ez egy nagyvárosi, sokszereplős központi program része, vagy egy kis közösség, esetleg egy család tűzgyújtása. Nem versenyre megy. A lényeg az, hogy ugyanabban az időpontban, ugyanazzal a szándékkal kapcsolódjunk be a nemzet nagy családjába – hangsúlyozza.
A háború immár ötödik éve óvatosságra inti a szervezőket és a résztvevőket. Arra kérik az ukrajnai magyar közösségeket, hogy a tűzgyújtásokat körültekintően, lehetőség szerint zártabb, biztonságosabb, kevésbé feltűnő helyszíneken tartsák meg, és emlékezzenek arra, hogy a lángok most is a béke fényei is lesznek egyben.
Az idei év üzenete Popovics Pál szerint talán nem új, de a jelenlegi helyzetben különösen időszerű: legalább ezen az egy napon félre kellene tenni mindazt, ami megoszt.
– Ne azt nézzük, kinek milyen sérelme van a másikkal szemben, ki milyen pártszimpatizáns, milyen felekezethez vagy szervezethez tartozik. Legyen egy olyan napunk, amikor nem a sérelmeket, hanem azt keressük, ami közös bennünk. Ha szeretjük ezt a nemzetet, ha fontos nekünk, akkor legalább évente egyszer, egy időpontban próbáljunk valóban közösségként jelen lenni. És például, ha látjuk, hogy valahol, mondjuk a községünkben már szerveznek tüzet, akkor ne szervezzünk rá, hanem akár kapcsolódjunk be annak a közösségnek a tűzgyújtásába. Gyűljünk egy tűz köré, szeretettel, hittel, reménnyel – hangsúlyozta Popovics Pál.
Június 4-én este a világ számos pontján ismét fellobbannak a lángok. Lesznek köztük nagy, ünnepi tüzek, és lesznek apró mécsesek családi asztalokon. Lesznek, amelyeket regisztrálnak a térképen, és lesznek, amelyek csendben, névtelenül égnek majd. De a szándék ugyanaz: jelezni, hogy vannak magyar közösségek, amelyek a határok, távolságok és nehézségek ellenére is keresik egymást és összetartoznak.
Ez is érdekelheti:
Fotó forrása / Eredeti írás: KISZó Simon Rita
About the Author
szerkeszto 
