Pontosan megmondják, milyen lehet a tetőcserép színe – ilyen lett az építési és városképi szabályzat!

Szigorú kerítéstilalmak és az áttört kialakítás

A városban utcafronton tilos látszó betonfelületű, nyers szürke zsalukőből épített vagy előregyártott nagytáblás betonkerítést, illetve zárt fémlemezes kerítést emelni. A kerítéseknek esztétikus, finomabb anyagú, például vakolt, tégla, terméskő vagy fém felülettel kell rendelkezniük. A történelmi, a mecseki és a hagyományos családi házas övezetekben az utcafronton a zárt, tömör betonfalak helyett az áttört kerítések építése a kötelező, hogy a zöldfelületek és az utcakép szellős jellege megmaradjon. Az áttört kerítés felülete a kapuval együtt legfeljebb 75 százalékban lehet tömör, ami azt jelenti, hogy a felület legalább egynegyedén szabad átlátást kell biztosítani, a tömör alsó lábazat magassága pedig a csatlakozó terepszint felett az egy métert nem haladhatja meg. 

Hivatalos zöldút és könnyítés a napelemeknek

A korábbi szigorú tetőszabályzatot a megújuló energia támogatása érdekében új kivételekkel egészítették ki. Mostantól hivatalosan is megengedett eltérni a kötelező hagyományos cserépszíntől, amennyiben a háztulajdonos lakóegységenként legalább kétszáz darab beépített, napelemes tetőcserepet alkalmaz. Emellett engedélyezetté vált a sötétszürke, vagyis antracit színű korcolt fémlemez fedés is, de kizárólag azzal a feltétellel, ha a tetőzetbe, a fedésképbe teljesen integráltan síktáblás napelemeket helyeznek el.

A lapostetők és alacsony hajlásszögű tetők szigorítása

A rendeletbe bekerült a lapostető és az alacsony hajlásszögű tető pontos jogi fogalma, és ezzel együtt szigorodtak a lakóövezetekre vonatkozó előírások. A hagyományos családiházas, kertvárosias és mecseki lakóövezetekben a főépületeken tilos lapostetőt és alacsony hajlásszögű tetőt kialakítani. Ilyen technológia a lakóterületeken kizárólag a kisméretű, legfeljebb húsz négyzetméteres vízszintes vetületű, lábon álló kerti tetők vagy melléképületek, például szerszámosok vagy kerti tárolók esetén létesíthető.

A főépületekre vonatkozó tilalom alól a rendelet csak néhány kivételt enged. Lapostetős főépület bizonyos karakterövezetekben, például a kisvárosias vagy társasházas részeken csak akkor helyezhető el, ha a szűkebb szomszédság utcaképe és a kialakult környezet adottságai ezt építészetileg egyértelműen indokolják. Szintén kivételt jelent, ha a zártsorú beépítéseknél az épületek közötti egyszintes összekötő részeken lapostető épül, de ezeken kötelező tetőkertet, vagyis élő zöldtetőt kialakítani. Ezzel szemben a modern, nagyvárosias karakterű részeken, valamint a Déli városközpont bővítési területén a szabályzat eleve szabad utat enged a lapostetőknek a főépületeken is.

Mikor kötelező szakmai konzultációt kérni?

A rendelet értelmében a tervezési fázisban, még a kivitelezés vagy a bejelentés megkezdése előtt a kérelmezőnek vagy tervezőjének kötelező szakmai konzultációt lefolytatnia a Városi Főépítészeti Csoporttal.

Ez az egyeztetés kötelező minden olyan építési tevékenységnél, amely egy helyi egyedi védelem alatt álló épület, azaz helyi emlék külső megjelenésének változásával jár. Ugyancsak kötelező a konzultáció az egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépületek tervezésekor, valamint a meglévő lakóépületek olyan bővítése esetén, ahol a bővítmény mérete eléri vagy meghaladja a tizenöt négyzetméteres nettó alapterületet. Végül akkor sem lehet eltekinteni a főépítészi egyeztetéstől, ha lakóépületet kiszolgáló új melléképületet, például különálló garázst vagy tárolót építünk vagy bővítünk.”