A nevem Hua Zhutong, elméleti fizika szakos hallgató vagyok, alap- és mesterdiplomámat a University of Chinese Academy of Sciences (UCAS) egyetemen szereztem, idén ősszel pedig Portugáliában kezdem meg doktori tanulmányaimat.
A pandémia idején testközelből láttam városunk párttagjainak helytállását, ami megerősítette bennem az elhatározást, hogy csatlakozzak a Kínai Kommunista Párthoz. 2020-ban, alapszakos hallgatóként nyújtottam be jelentkezésemet. Kínában a teljes jogú párttagság megszerzése általában három évig tartó folyamat. A jelentkezés benyújtását követően a jelölt motivációját és ideológiai meggyőződését beszélgetések és értékelések során vizsgálják. Sikeres elbírálás esetén aktív jelöltté válik, majd egy év elteltével tagjelöltté. Újabb egyéves értékelés után próbaidős párttaggá válhat, végül a harmadik év lezárultával teljes jogú párttaggá. Amennyiben a jelentkező valamelyik szakaszban nem felel meg az elvárásoknak, az eljárás elhúzódhat, vagy megtagadhatják a felvételét.

Egyetemünkön sajátos a helyzet, mivel évfolyamonként általában mindössze kb. 400 hallgató tanul, ezért az alapképzésben összesen egyetlen hallgatói pártszervezet működik. Ekkor még csak a jelentkezőtől a próbaidős párttagságig jutottam el, ezért elsősorban az alapszakos hallgatói pártszervezet havi rendezvényein vettem részt. Viszonylag kevés teljes jogú hallgatói párttag volt a szervezetben, ezért a párttitkári feladatokat egy oktató látta el. Feladata nemcsak a gyűlések megszervezése volt, hanem az is, hogy segítsen eligazodni a pártügyekben. Próbaidős párttagként még nem rendelkeztem szavazati joggal a párt demokratikus döntéshozatalában, ugyanakkor részt vehettem az üléseken, meghallgathattam a beszámolókat és véleményt is nyilváníthattam. Bár ekkor még nem kapcsolódtam be közvetlenül a szervezeti munkába, sokat tanultam arról, hogyan működnek a párt alapszintű szervezetei.
2023-ban kezdtem meg mesterképzésemet, és ugyanazon év decemberében teljes jogú párttaggá váltam. Ettől kezdve már kötelező volt részt vennem a pártrendezvényeken, valamint szavazati joggal vettem részt az alapszervezeti választásokon. Ha valaki előre nem látható okok miatt nem tud jelen lenni a szavazáson, írásban kell nyilatkoznia az általa támogatott jelöltekről. Ezeket a véleményeket a szervezőbizottság ismerteti, miközben a fegyelmi ellenőrző bizottság felügyeli az eljárás szabályszerűségét. Ez a folyamat hozzájárul az alapszintű demokratikus működés biztosításához.
Emellett rendszeresen sor került olyan gyűlésekre, amelyeken az egyetem vezetői személyesen hallgatták meg a hallgatói véleményeket. Az egyetem egyik rektorhelyettese – aki egyben az egyetemi pártbizottság tagja is – két alkalommal is ellátogatott szervezetünkhöz, hogy összegyűjtse javaslatainkat. Ezek a kollégiumi körülményektől a hallgatók mindennapjait érintő ügyekig számos területre kiterjedhettek.
A mesterképzés második évében a kampuszunk 1. számú pártcsoportjának vezetőjévé választottak. A pártcsoport a három kampuszt összefogó, felsőbb évfolyamos hallgatók 1. számú pártalapszervezetének alárendelt szervezeti egysége volt. Minden kampuszon két-három pártcsoport működik, egy-egy pártcsoport pedig általában 6–7 főből áll. Csoportvezetőként feladataim közé tartozott a heti foglalkozások vezetése, a rendezvények dokumentálása, valamint a felsőbb pártszervek iránymutatásainak továbbítása. Két tematikus előadást tartottam: az egyik Jugoszlávia történetéről, a másik pedig Kína oktatáspolitikájáról szólt. A pártalapszervezet következő titkárának jelöltek, ezt a tisztséget azonban közelgő külföldi tanulmányaim miatt végül nem tudtam elvállalni. A pártszervezet minden hónapban ülést tartott, amelyen megismertük a KKP Központi Bizottságának legfrissebb iránymutatásait, majd közösen megvitattuk azok tartalmát a pártszellem folyamatos erősítése érdekében.
Hat évnyi pártszervezeti tapasztalat után arra a meggyőződésre jutottam, hogy a párt hatékony irányítása csak a szervezet minden szintjét összekapcsoló, jól működő rendszer révén valósítható meg. Ezért fontosnak tartom a pártépítés következetes erősítését, mert meggyőződésem, hogy csak így lehet előmozdítani a társadalmi fejlődést és példát mutatni a világnak.
