Ingyen van, mégis életre szóló élményt kínál: ez a hely Nógrád egyik legkülönlegesebb csodája – fotók
Kós Zoltán 
A Karancs a palóc vidék jelképeként magasodik a táj fölé Fotó: Vendel Lajos / Forrás: Nool.hu
„A térség egyik legkülönlegesebb természeti értékeként magasodik Salgótarján fölé a palóc vidék jelképe. A Karancs nemcsak a város egyik szimbóluma, a 729 méter magas Palóc Olümposz különleges természeti szépségével a kirándulók közkedvelt úti célja. Íme néhány érdekesség a térséggel kapcsolatban!
Egy húzós munkahetet követően a legjobb módja a kikapcsolódásnak, ha magunk mögött hagyjuk a várost és a természetben keresünk felfrissülést. Az egyik legnépszerűbb úti cél Salgótarján környékén a Karancs, ahová egy forint nélkül is elindulhatunk mégis felejthetetlen élményekben lesz részünk.
A térség egyik legkülönlegesebb természeti értéke a Karancs
A Palóc Olümposz nemcsak Salgótarján jelképe, hanem a térség egyik legkülönlegesebb természeti értéke is. A 729 méter magas Karancs, bár nem tartozik Magyarország legmagasabb hegyei közé, a környék fölé magasodva rendkívül látványos, ezért a palóc vidék egyik szimbólumává vált.
Összegyűjtöttünk néhány érdekességet, amit érdemes elolvasni mielőtt túracipőt húzunk és útnak indulunk. Az információk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján olvashatók.
- A legmagasabb hegy Salgótarján közelében.
A Karancs Salgótarján közelében emelkedik, és a város környékének legmagasabb csúcsa. A város a Karancs, a Medves és a Cserhát találkozásánál fekszik, így különleges természeti környezetet kínál a túrázóknak.
- Lélegzetelállító panoráma tárul elénk.
A csúcson álló kilátóból tiszta időben nemcsak a Karancs–Medves vidéke látható, hanem a Mátra, a Bükk, a Cserhát, sőt kedvező időjárási viszonyok között a Tátra vonulatai is feltűnhetnek a távolban.
- Különleges földtani múlttal rendelkezik.
A Karancs nem vulkáni kúp, hanem egy úgynevezett lakkolit: a mélyben megszilárdult magma felboltozta a fölötte lévő kőzetrétegeket. Emiatt geológiai szempontból egészen más eredetű, mint a mellette fekvő bazaltos Medves-fennsík.
- Gazdag élővilágot fedezhetnek fel a kirándulók.
A Karancs a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet része. A bükkösök és tölgyesek számos védett növény- és állatfajnak adnak otthont, ezért a természetjárók egyik kedvenc célpontja.
- Források hegye
A hegy környékén több ismert forrás fakad, köztük a Tarász-forrás, amely a túrázók egyik kedvelt pihenőhelye. A térség egyébként is bővelkedik természetes vízforrásokban.
- Több irányból megmászható a hegy.
A Karancs több irányból is megközelíthető – például Karancsalja vagy Salgótarján felől. A különböző nehézségű turistaútvonalak miatt kezdőknek és gyakorlott túrázóknak egyaránt népszerű úti cél.
- Itt válik ketté a lehulló csapadék.
A Karancs környéke vízrajzi szempontból is különleges: itt húzódik a Duna és a Tisza vízrendszere közötti vízválasztó, így a lehulló csapadék egy része az Ipoly, más része a Zagyva felé indul.
- Minden évszakban más arcát mutatja.
Tavasszal virágzó erdők, nyáron árnyas bükkösök, ősszel színpompás lombkorona, télen pedig gyakran zúzmarás fák és havas panoráma várja a kirándulókat. Emiatt a Karancs egész évben kedvelt fotós és természetjáró célpont.
A Karancs és a Medves együtt olyan karakteres tájat alkotnak Salgótarján körül, amely Magyarországon szinte egyedülálló: néhány kilométeren belül találkozik az andezites eredetű Karancs és a bazaltvulkanizmus formálta Medves-fennsík. Ez a földtani sokszínűség a táj különleges szépségének egyik fő oka.
Kivételes ember emlékét őrzi a Karancs csúcsán álló acéltorony
Kevesen tudják, hogy a Karancs csúcsán magasodó, impozáns acéltorony nem csupán a palóc Olümposz gyönyörű körpanorámájáról híres, hanem arról is, hogy egy kivételes ember emlékét őrzi. Mint arról beszámoltunk, a Karancson magasodó Ruzsik-kilátó dr. Ruzsik Mihály nevét viseli. A mai 25,6 méter magas acéltorony 1966-ban készült el. Az algyői olajmezőkről származó fúrótornyot lelkes salgótarjáni sportolók, turisták és önkéntesek közreműködésének köszönhetően állították fel.”
Eredeti írás: Gulyás Edina
Fotó forrása: nool.hu
About the Author
szerkeszto 
