szerkeszto 
Beszélgetés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei elnökével
Erőtraktor-bemutatót és tesztvezetést tartottak Sombereken. Itt készült interjú Rittlinger Józseffel,,a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei elnökével a mezőgazdaság pillanatnyi helyzetéről.
Elnök úr, Ön mint a NAK megyei vezetője, hogyan értékeli a mezőgazdaság helyzetét? Mire számíthat az ország?
Elég fogós, nehéz ez a kérdés, és sok mindenre nem tudom a választ. Sajnos azt tudom, ami az elmúlt időszakban van, meg volt. Nincsenek egyszerű helyzetben a gazdálkodók. Az aratásnak a vége felé tartunk, egy-két kisebb darab vár még betakarításra. Szalmabetakarítás folyik, a tarlóhántások egy kicsit megálltak a száraz időjárás miatt. Szalmabetakarítás is inkább a hajnali órákban, meg az éjszakai órákban történik, mert nagyon-nagyon meleg van. Azt lehet érzékelni, és sajnos nagyon sok géptüzünk volt: bálázótűz, kombájntűztől kezdve minden.
Milyenek a betakarítási eredmények Baranyában? Árpából 6,7 tonna hektáronként, búzából 6,6 tonna, repcéből 3,5 tonna, magborsóból 3,2, és akkor vannak még a tavasziak, ami igen változó: 4,5-től egészen az 5,5-ig vannak. Úgy gondolom, hogy ez erős közepes eredménynek számít.
Még hálásak lehetünk ilyen eredményekért, mert tőlünk keletre sokkal-sokkal másabb számokat mondanak. Minél inkább keletre érünk az országban, annál rosszabbak az eredmények. Csongrádban és Békés környékén egy tonna alá is besüllyedtek a vágási eredmények, legyen szó akár árpáról, akár búzáról, akár másról. Sajnálom is ottani gazdatársaimat. Ők is megtettek mindent, de eredmény mégsincs.
Sajnos az éghajlatváltozással és a klímaváltozással kell megküzdenünk, nap mint nap ezzel szembesülünk. Ha a következő egy hétben még lesz számottevő csapadék, amit a növények tudnak értékelni, vagyis legalább 8 mm fölött, a kukorica, a napraforgó, a szója és a tavaszi vetések is elfogadható eredményt tudnak produkálni. Természetesen nem mindenhol: vannak olyan táblák amelyek már-már kisültek, de vannak még nagyon jó helyzetben lévő táblák is.
Azt tudni kell a megyéről, hogy a megye nyugati részén megfelelő csapadék volt egész évben, tavalyi évben is. A nyugati résztől visszafelé jövünk a Mecsekig bezárólag – mert általában még a Mecsek és környéke le szokta húzni a csapadékokat –, és onnantól, ahogy jövünk egyre a Duna irányába, egyre hektikusabb, egyre kevesebb a csapadék. Ha megnézzük a mostani környezetet: itt vagyunk Sombereken, itt hat hete nem esett még 2 mm-es eső se. A növények nagyon szomjaznak utána, a föld is nagyon szomjazik.
Megszakítottuk a betakarítási munka után a tarlóhántásokat is, nem szeretnénk a földet bolygatni. A tarlót úgy hagyjuk, a szalmával borítva, és már áttértünk arra, hogy egy kicsit magasabb tarlót hagyunk, hogy egy kicsit árnyékolja be a talajt. Úgyhogy szemléletváltásra van szükség. Mindenki, úgy gondolom, a saját gazdaságában ezt át tudja értékelni: más műveletekre van szükségünk. A megszokottat, hogy „így szoktuk”, azt el kell felejteni.
– Öntözés?
Öntözési lehetőség van Baranyában. Feltéve, hogy lesz elég víz. Mára a Duna is kritikus szintre süllyedt. A hajózás teljesen megszűnik, a kompközlekedést leállították, tizenkét tonnánál nagyobb tehergépjárművekkel nem tudnak ráhajtani a kompra. Én azt látom, hogy a víznek nagyon nagy jelentősége van. Sajnos a mélyebb kutak is elkezdtek kiszáradni. Alatta van pont egy 85 hektáros halastó, abból 2,5 méter víz hiányzik. Ki lehet számolni, hogy ez hány százmillió liter víz. És az a baj, hogy ezekből a tavakból, az árkokból hiányzik a víz, és ezáltal a körforgás is sajnos megszakadt. A párolgással nem tud az a nagy mennyiségű víz fölmenni és utána újra visszahullani. És az a legnagyobb baj: 2017 óta folyamatos a csapadékhiány. És ha azt vesszük, 2017-től számolva a mai napig összesen több mint 1000 mm hiányzik a baranyai földekből.
A gazdák valamilyen társulási formában tudnak-e esetleg hatékonyabban tenni ezekkel a problémákkal szemben?
Igen, vannak ilyen öntözési közösségek, vannak ilyen lehetőségek. Egy kis szemléletváltásra lesz szükség a gazdálkodóknak, meg úgy gondolom nekem is, meg nekünk is, minden gazdatársnak: egy picit össze kell fogni. Régen úgymond magányos harcosként vívtuk a csatáinkat a földekért, meg a terményekért, meg az eladásokért… Tehát itt azért össze kell fogni az inputanyagok vásárlásánál, össze kell fogni az öntözésben, össze kell fogni esetleg akár egy gépvásárlásnál, egy új technológia bevezetésénél, újfajta növényeknél. Tehát én úgy gondolom, hogy van lehetőség, ez semmi másról nem szól, mint a gazdálkodónak a szemléletváltásáról.
Ha a szemléletváltás meg tud történni, akkor jó irányt vehetnek a dolgok. Sajnos tudjuk, hogy van egy régi, beidegződött kép a gazdálkodókban. Tudjuk, hogy volt egy rendszer, amit a gazdálkodók nem annyira szíveltek, és – úgymond – „közösödnek”. De én úgy gondolom, hogy ezt át kell tudni törni, és ha ezt áttörtük, akkor utána egy kicsit jobb lesz.
Kós Zoltán
About the Author
Nagy István 
