„Nyár óta napirenden van az egészségügy átalakítása, amelynek terveiről először a Mandinernek beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár még júliusban. Az erről szóló interjúnkat itt olvashatja el:
Sosem hálás feladat egészségügyi államtitkárnak lenni, különösen nem a covidjárványt követően, a háború okozta válság idején. Miért vállalta el? Nem értek egyet, ez nagyon szép feladat. Persze kell hozzá, hogy az ember végigjárja a szamárlétrát, ezt én megtettem.
A javaslatcsomagot kedden éjjel nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, azután, hogy a területért felelős Belügyminisztérium hetekkel ezelőtt eljuttatta a szakmai szervezetekhez véleményezésre. A múlt héten Takács Péter egyeztetett a javaslatról a Magyar Orvosi Kamara elnökségével, a Magyar Kórházszövetséggel, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával is. A MOK a héten tette közzé először az előterjesztésről, majd az államtitkárral való egyeztetésről szóló összefoglalóját.
Az eddig kiszivárgott hírek – főleg a Népszava információi – mentén alább összeszedtük a társadalmi vitára alkalmasnak talált tervezet legfontosabb pontjait.
Az orvosok mindennapi munkája, javadalmazása is ennek tárgya:
- a centrumkórházak mint munkáltatók szabadon vezényelhetnék az orvosokat, szakdolgozókat, emellett
-
teljesítménytől tennék függővé az orvosok és ápolók bérét: akár 40 százalékkal nőhet és legfeljebb 20 százalékkal csökkenhet a fizetésük
Új szerepkörök és működési elv lépne érvénybe a kórházszervezés terén, jelesül:
- koncentrálnák az ellátásokat: a megyei centrum kórházakba költöztetnék azokat a szakmákat, amelyek biztosításához sok szakemberre van szükség
- ellátások megyei átszervezését az Országos Kórházi Főigazgató koordinálná
- újraszabályoznák a városi és vármegyei kórházak szakmai tartalmát, azt, hogy az egyes kórházak milyen ellátásokat nyújthatnak, a belügyminiszter külön rendeletben határozná majd meg
A másik fontos változás, hogy
- Budapest kivételével az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná az orvosi ügyelet megszervezését
„A beteg csak tárcsázza a számot…” – így vizsgázott az új ügyeleti rendszer
Felszámolják a káoszt, legalábbis megpróbálták rendezni a sorokat, első körben Hajdú-Bihar megyében. Mint kiderült, értelmesen megszervezett ellátással máris nem rohan mindenki nyakra-főre a sürgősségire, sőt, a betegek 80 százalékát tovább sem kellett küldeni – Győrfi Pál beszélt lapunknak az első tapasztalatokról.
- Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) praxiskezelőként kapna felhatalmazást a háziorvosi körzethatárok kijelölésére, illetve a betöltetlen praxisok kezelésére
- 2028-ig megszüntetnék az 1200 főnél kisebb körzeteket
- önkormányzatok lemondhatnának arról, hogy maguk gondoskodjanak az alapellátásról a településükön, ekkor az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő köt szerződést az orvossal, s annak személyét csak véleményezheti az önkormányzat
- a tervezet továbbra is számol az önkormányzati szakrendelők államosításával
Érezhetően a megyei szintű szervezés került a középpontba:
- a jövőben egy megyében egy irányító egészségügyi intézmény működne
- a városi kórházak a megyei irányítók telephelyeiként, társkórházként fogadhatnák a betegeket
- utóbbiakban főként egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások maradnának egyéb társszakmák mellett
- a tartós ápolásra szorulók ellátását és az ahhoz tartozó infrastruktúrát átadnák a szociális szférának
- az úgynevezett szakápolási központok az állami fenntartású egészségügyi intézményekben a korábbi ápolási osztályokból jönnének létre, amelyekben az idős betegek gondozását a szociális ellátókra és az egyházakra bíznák
- az egészségbiztosító által most fizetett 6600 forintos napidíjat is a szociális szektor kapná meg
A korábban valamelyest rapszodikusan működő laborvizsgálatok rendszeréhez is alaposan hozzá akarnak nyúlni:
-
központosítanák a laborszolgáltatásokat
- egyetlen cégre, a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft.-re bízná a tervezet a laborvizsgálatokat
- az ország öt régiójában külön közbeszerzéssel biztosítanák ennek a logisztikáját
A tervezetben természetesen fontos helyen szerepel az egészségügyi szakdolgozók bérrendezése:
-
Az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékos, míg diplomásoknak átlagosan 55 százalékos emelést javasolnak
- az emelés forrásigénye 168 milliárd forint lenne az előterjesztő szerint
- a béremeléssel párhuzamosan több bérpótlékot megszüntetnének, illetve egy részük beépülne az alapbérbe
A MOK a javaslatcsomag kapcsán elsőként „üdvözli azt a tényt, hogy a kormányzat sokéves késlekedés után elkezdi az ellátórendszer érdemi átalakítását”. Ugyanakkor azt is leszögezik, hogy „az egészségügy átalakítása csak komplex folyamatként értelmezhető, ahol egyszerre és összehangoltan történik a kapacitások, az irányítás és a működés átalakítása, amelynek része a finanszírozás, azaz a forráselosztás és az érdekeltségi rendszer, illetve a szakmai szabályozás újraszabályozása”.
és nem foglalkozik olyan megkerülhetetlen kérdésekkel, mint a magán- és az állami egészségügy viszonyának rendezése, ami nélkül szerintük az egészségügy problémái nem oldhatók meg.
Mi lesz a kislétszámú praxisokkal?
Szerintük az egészségügy tervezett egylépcsős átalakítása a rendszer „jelen erőforráshiányos állapotában” „csak komoly ellátásbiztonsági kockázatok árán valósítható meg”. A legnagyobb kockázatot az alapellátási ügyeleti rendszer átalakításában látják. Úgy vélik, az 1200 fős minimális praxislétszámot mindenképpen újra kell gondolni, javasolják a mérethatárokat 800 fő alatti gyermek-, 1100 fő alatti vegyes- és 1400 fő alatti felnőttpraxisokban meghatározni. A későbbi, az egészségügyi államtitkárral való egyeztetés során a MOK szerint Takács Péter nyitott volt erre a felvetésükre. A MOK hiányosságnak tartja továbbá, hogy sem az ellátók, sem a lakosok számára nem tartalmaz a javaslat ösztönzést a szűrésre és a prevencióra.
Részletes megjegyzéseikre válaszolva az alapellátás kapcsán Takács Péter elmondta, az üres praxisok formális felszámolása az elsődleges cél, tehát praxisjogot nem fognak senkitől elvenni, ezért annak a kárpótlása sem merül fel.
hanem a praxishatárok egyenletesebb méretű elosztásával valóban betöltött körzetekké alakuljanak át”.
Az OMSZ viszi az ügyeleteket
A MOK beszámolójából kiderül, hogy érdemi vita alakult ki az ügyeletek kapcsán, Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, hogy a koncepció az, hogy kevesebb számú ügyeleti pont lesz az országban, és ezek 16.00-22.00 óráig adnak ügyeletet, és amennyiben ez idő alatt ki kell vonulni, abban az esetben az OMSZ koordinálja a kivonulást és biztosítja az orvos szállítását. Az ügyeleti ellátásra majd vállalkozói vagy megbízási szerződést köt a mentőszolgálat az orvosokkal. A munkáért 8500 forintot számlázhatnak óránként az érintettek. A MOK és az államtitkár egyetértett abban, hogy össze kell rendezni a körzethatárokat és az ügyeleti területek határait.
Bevezetik a teljesítménybért
A MOK alapvetően támogatja a teljesítmény értékelését, de mindezt szerintük fokozatosan, megfelelő előkészítéssel és megfelelő tesztidőszak után lehet alkalmazni. Szerintük
Azt is rögzítették, hogy ebben az időszakban a nettó jövedelemcsökkentést semmiképpen nem tudják elfogadni. Az egyeztetésen Takács Péter elmondta, nem kell annyira félni a teljesítményméréstől, az a közigazgatásban is létezik, és a dolgozók mindössze körülbelül öt százalékát – a szélsőségesen alul- vagy felülteljesítő kollégákat – érinti.”
Címlap fotó: commons.wikimedia.org
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
