szerkeszto 
„A britek egy féléves programban több ezer munkavállalóval tesztelték le, hogy a gyakorlatban valóban működik-e az a négynapos munkahét, amely egyre népszerűbbé válik a munkaerőpiacon.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy nemcsak külföldön, hanem – kísérleti jelleggel – néhány hazai vállalkozásnál is bevezették már a négynapos munkahetet. Ennek eredményét illetően külföldön, valamint idehaza is arról számoltak be, hogy bevált a kezdeményezés.
A Financial Times most arról számolt be, hogy a briteknél hamarosan lezárul egy olyan féléves tesztprogram, amelyben 70 vállalat és mintegy 3300 munkavállaló vett részt.
A program még júniusban kezdődött, és hivatalosan december 6-án lesz vége. A tesztet egy, a négynapos munkahétért küzdő nonprofit szervezet, a 4 Day Week Global kezdeményezte.
A teszt eredményét részletesen három egyetem, az Oxfordi Egyetem, a Cambridge-i Egyetem és a Bostoni Főiskola kutatói fogják kiértékelni, akik azt vizsgálják meg, hogy a rövidített munkahétnek köszönhetően nőtt-e a munkavállalók produktivítása, és javult-e a közérzetük.
A Financial Times ezt megelőlegezve interjút készített négy vállalat alkalmazottaival és munkáltatóival. A négy vállalat tevékenységi köre jelentősen különbözött: volt köztük egy gyorsétterem, egy telekommunikációs cég, egy szoftverfejlesztő cég és egy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég is.
Nehézkes átállás
A pénzügyi cégnél a négynapos munkahétre való átállás a munkafolyamatban is jelentős változásokat hozott. Többek közt arra buzdították a munkavállalóikat, hogy tervezzék meg hatékonyabban a napirendjüket, és rövidítsék le a különféle meetingjeiket (erre a többi cégnél is volt példa: a fejlesztőcég egyik vezetője például 20-ról 10 órára csökkentette le a megbeszélésekkel töltött időt, és néha hangfelvételen hallgatta vissza a céges meetingen elhangzottakat).
A gyorsétteremnél szintén változtattak a munkarenden azért, hogy a legfontosabb teendőket mindenképp elvégezzék a rövidített munkaidőn belül. A dolgozókat arra is megkérték, hogy vezessenek naplót arról, hogy mennyivel nőtt a produktivitás a rövidített munkahét idején. Ennél a cégnél
volt olyan dolgozó is, aki nem bírt átállni az új, négynapos hétre optimalizált munkarendre, és inkább távozott a cégtől.
A fejlesztőcégnél azt emelték ki, hogy a vállalatnál sok időt vett igénybe, mire át tudtak térni az új rendszerre. Viccelődve úgy fogalmaztak, hogy az utóbbi hat hónapban egyesek hatnapos munkaheteket vállaltak ezért – de végül sikerült.
A telekommunikációs cég (amely egyébként egy kisebb, helyi érdekeltségekkel rendelkező vállalat) kis híján csavart egyet a történeten. Ők ugyanis fontolgattak egy olyan szabályt, miszerint aki nem tud ugyanolyan teljesítményt elérni a négy napon belül, annak a jövő hónapban vissza kell állnia az ötnapos munkarendre.
Végül csak azért nem léptették életbe ezt a feltételt, mert rájöttek, hogy nem tudják megfelelően mérni a teljesítményt a vállalat több szakterületén (például a marketingeseknél).
Nem csak a szabadnap számít
Jon Boys, a CIPD nevű szervezet munkapiaci szakértője azt mondta minderről: a négynapos munkahét sikere vagy sikertelensége azon múlik,
hogy a dolgozók tudják-e 25 százalékkal növelni a produktivitásukat.
A szakértő elismerte, hogy ezt sok esetben nehéz lehet megvalósítani. Ami a vállalkozásokat illeti, köztük volt, amelyik elismerte, hogy szintén sokat figyelgették a mutatókat, de azt is hozzátették, hogy más téren is hozott változásokat a négynapos munkahét.
A gyorsétteremnél például a tekintetben, hogy a dolgozók a korábbiaknál nagyobb arányban voltak hajlandóak részt venni önkéntes, nem kötelező munkahelyi tréningeken. Ezenkívül a vásárlói visszajelzések is jelentős mértékben pozitívabbá váltak, az igazolatlan „hiányzások” pedig megritkultak a dolgozók részéről a négynapos munkahét következtében. Közben viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a négynapos munkahét nem működik a turistaszezon közepén, ezért akkor visszaálltak az eredeti rendszerre (cserébe viszont a téli szezon kezdetével heti 24 órás munkahetekre váltottak).
A pénzügyi vállalatnál többé-kevésbé arra a következtetésre jutottak, hogy a négynapos munkahét alatt nagyjából ugyanazt az eredményt tudták produkálni kevesebb idő alatt, mint korábban. Igaz, hogy az ott dolgozók közül néhányan arról is beszámoltak, hogy még a szabadnapjukon is telefonhívásokat vagy Zoom-meetingeket bonyolítottak le. Ugyanez volt jellemző a fejlesztőcégnél is, ahol a dolgozók 43 százaléka a 32 óránál többet dolgozott hetente (bár a nagyobb többségük maximum 2 órával lépte túl a munkaidőkeretet).
A tesztprogramnak a korábban említett szakértői értékelését egy jövő februárban megjelenő riportban lehet majd olvasni. Ami a Financial Times által megkérdezett vállalatokat illeti:
a négyből három közölte, hogy ők maradnak a négynapos munkarendben a program után is.
A vállalatok általánosságban úgy értékeltek, hogy a megváltozott munkarend előnyöket és hátrányokat is hozott megával, de az előbbiekből több van, mint az utóbbiakból. „
Címlap fotó: Richard Pohle/WPA Pool/Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
