„Kijev katonai hírszerzésének vezetője, Kirilo Budanov olyan merész csapásokat tervezett mélyen az ellenséges vonalak mögött, amelyek felzaklatták a washingtoni tisztviselőket.
Februárban, napokkal az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulója előtt, a kijevi tisztviselők azzal voltak elfoglalva, hogy terveket készítsenek Moszkva megtámadására − írta meg a The Washington Post.
Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ország katonai hírszerzési igazgatóságának a vezetője utasította egyik tisztjét, hogy „készüljön fel a február 24-i tömeges csapásokra mindennel, amivel rendelkeznek” − olvasható az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egy titkos jelentésében. A tisztviselők még egy tengeren, TNT-vel használó csapáson is gondolkodtak a fekete-tengeri kikötővárosban, Novorosszijszkban, egy nagyrészt szimbolikus műveletről, amely demonstrálná Ukrajna képességét arra, hogy csapást mérjen mélyen az ellenséges területen belül.
Washingtonban a tisztviselők titokban figyelték az ukránok terveit. A Fehér Ház már régóta aggódott amiatt, hogy az Oroszországon belüli támadások agresszív választ válthatnak ki a Kremlből.
Február 22-én, két nappal az évforduló előtt a CIA egy titkos jelentést adott ki, miszerint az ukrán hírszerzés „Washington kérésére beleegyezett, hogy elhalasztják a Moszkva elleni csapásokat”. A dokumentumok, amelyek számos titkos dokumentum részét képezik, amiket állítólag a Nemzeti Gárda egy 21 éves tagja szivárogtatott ki egy játékosok által használt szerverre, nem írják le pontosan, hogy ki lépett közbe, és miért egyeztek bele az ukránok a tervek leállításába.
Azonban konkrét példát kínálnak arra a feszültségre, amely a háború nagy részét jellemzi: Az Egyesült Államok néha visszafogja Ukrajnát, mert igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus az amerikai és az orosz erők közötti közvetlen harccá eszkalálódjon. Egyes amerikai tisztviselők úgy látják, hogy az Oroszország elleni támadások, különösen, ha azokban az Egyesült Államok által szállított fegyverek is részt vesznek, rendkívül kockázatos műveletek, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök annyira fenyegetőnek találhat, hogy taktikai nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodik.
Ennek ellenére továbbra is történnek rejtélyes robbanások és dróncsapások Oroszország területén. Az ukrán tisztviselők gyakran tagadják az incidensekkel kapcsolatban, utalva arra, hogy ők a felelősek, anélkül, hogy közvetlenül vállalnák a felelősséget.
A Föld gömbölyű − ezt már Galilei megmondta. Ha valamit más országok légterébe lőnek át, az előbb-utóbb visszatér a kiindulási pontra
− írta Mihail Podoljak elnöki tanácsadó a Twitteren decemberben, miután támadás érte az Engels–2 légierőbázist mélyen Oroszország belsejében.
Az ukránok mindent tagadnak
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó „minden logikát nélkülöző összeesküvés-elméletnek” nevezi a The Washington Post cikkét.
Az ilyen publikációknak a névtelen forrásokra való hivatkozással egyetlen katasztrofális funkciójuk van: a nyugati fővárosokban úgy alakítani a közvéleményt, mintha Ukrajna egy ostoba, infantilis és impulzív ország lenne, amelyre veszélyes komoly, felnőtteknek való fegyvereket rábízni
– vélekedett. Hozzáteszi, nem tudja biztosan, hogy ezt tudatosan vagy öntudatlanul teszik-e, de ez egy másik kérdés. „Ez nem változtat a lényegen: Ukrajna másként látja a dolgokat” – fogalmazott.
Podoljak hangsúlyozta, hogy Kijev „a matematikára jellemző szigorú logikával” áll a háborúhoz: „Nagy hatótávolságú rakétákra van szükségünk, hogy megsemmisítsük az orosz logisztikát a megszállt területeken, és különböző típusú repülőgépekre, hogy megvédjük az eget és megsemmisítsük az orosz erődítményeket. Ezek a sikeres ellentámadó műveletek és a veszteségek minimalizálásának fő összetevői” – fogalmazott.
A külföldön végrehajtott műveletek a HUR hatáskörébe tartoznak. Budanov, egy ambiciózus 37 éves tábornok, az ukrán hadsereg feltörekvő csillaga nem ismeri el, hogy az ő ügynöksége áll a támadások mögött. Arra azonban figyelmeztetett, hogy ezek folytatódni fognak.
Ez lerombolta a biztonságuk illúzióját. Vannak emberek, akik robbanóanyagokat helyeznek el. Vannak drónok. Amíg Ukrajna területi integritása nem áll helyre, addig lesznek problémák Oroszországon belül
− mondta Budanov januárban a The Washington Postnak.
Budanov nem nyilatkozott a lap megkeresésére. Amerikai tisztviselők sem kommentálták az évfordulóra időzített csapásokról kiszivárgott dokumentumokat.
Négyszemközt amerikai és európai tisztviselők csodálatukat fejezték ki Budanov iránt. Azonban azt is megemlítik, hogy merészsége néha megrémíti őket.
Budanov ismert merész kijelentéseiről, amelyeket sok nyugati tisztviselő szkeptikusan szemlél. Korábban azt állította, hogy Putyin halálos beteg − ezt az állítást az amerikai hírszerzés tisztviselői cáfolták −, és hogy több testdublőrt használ. Budanov magabiztosan azt állítja, hogy Ukrajna győzni fog Oroszország felett − méghozzá hamarosan. Azt mondja, hogy az Oroszország által 2014-ben illegálisan annektált, erősen megerősített Krím félszigetet még ezen a nyáron Kijev vissza fogja szerezni. A kiszivárgott dokumentumok szerint az amerikai hírszerző közösség ezt a forgatókönyvet valószínűtlennek tartja.
A dokumentumokból az is világosan kiderül, hogy az amerikai hírszerzés figyeli Budanov kommunikációját, ami a tábornok számára nem tűnik újdonságnak. A The Washington Postnak adott korábbi interjúi alatt Budanov, talán tudatában annak, hogy kémkednek utána, zenét játszott le az ukrán hírszerzés főhadiszállásán lévő irodájában.
Budanov egy, az RBC-Ukrainán április 24-én megjelent interjújában a Krím visszafoglalásáról úgy nyilatkozott, hogy
idővel vissza fogjuk szerezni az egész területünket. Még van időnk. Ha a Krímet foglaljuk el utoljára, az lesz a vége a háborúnak. Ha a Donbászt, akkor az.
Ukrajna nem sokáig fogta vissza magát
Úgy tűnik, Washington közbenjárása a háború évfordulója előtt csak részben volt sikeres. „Nincs arra utaló jel”, hogy az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU „beleegyezett volna abba, hogy elhalassza saját, Moszkva elleni támadási terveit ezen időpont körül” − áll a CIA jelentésében. Az SZBU, amely az állambiztonságért felelős és közvetlenül az elnöknek tartozik beszámolási kötelezettséggel, különleges műveleteket is folytat.
Úgy tűnik, Ukrajna nem sokáig fogta vissza magát. Egy héttel az évforduló után Moszkva nyilvánosan azzal vádolta meg Kijevet, hogy dróncsapásokat kísérelt meg oroszországi infrastruktúra ellen, többek között a főváros közelében.
A titkos dokumentumokból kiderül, hogy Ukrajna továbbra is arra törekszik, hogy kiterjessze az akciókat a saját területén kívülre. Budanov ügynöksége terveket készített a hírhedt orosz magánhadsereg, a Wagner-csoport tagjainak megtámadására Maliban, ahol az biztonsági segítséget nyújt a helyi kormánynak és kiképzést biztosít a mali hadsereg számára − áll a dokumentumokban. A Wagner kulcsszerepet játszott Oroszország ukrajnai inváziójában, és alapvető frontális támogatást nyújt az orosz katonai erőknek.
Nem ismert, hogy a műveletek Maliban jelenleg milyen stádiumban vannak, és hogy a HUR kapott-e jóváhagyást a tervek végrehajtására
− áll az NSA dokumentumában.
Az ukrán titkosszolgálat terveket dolgozott ki arra is, hogy titkos támadásokat hajtson végre az orosz erők ellen Szíriában, kurd segítséggel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leállította az offenzívát, de az egyik hírszerzési dokumentum részletezi, hogy Budanov ügynöksége hogyan tudna tagadható támadásokat indítani, amelyekkel elkerülhető lenne, hogy maga az ukrán kormány is belekeveredjen az ügybe.
Washingtoni és európai tisztviselők elmarasztalták Ukrajnát a területén kívüli támadások miatt, amelyekkel szerintük túl messzire mentek. Miután augusztusban Moszkva közelében egy autóba rejtett bomba, amelyet a jelek szerint az apjának − egy orosz nacionalistának, akinek írásai hozzájárultak a Kreml Ukrajnáról szóló narratívájának kialakításához − szántak, megölte Daria Duginát, nyugati tisztviselők elmondták, hogy világossá tették Zelenszkij számára, hogy az esetért kormányának ügynökeit tartják felelősnek. A támadást provokatívnak tekintették, és az elkövetői súlyos orosz válaszlépéseket kockáztattak − mondták a tisztviselők.
Az amerikai tisztviselők attól is tartanak, hogy Peking valószínűleg úgy tekintene az Oroszországon belüli ukrajnai támadásokra, mint „egy lehetőségre, hogy a NATO-t agresszornak állítsák be”, és hogy Kína növelhetné az Oroszországnak nyújtott támogatását, ha úgy érezné, hogy a támadások „jelentősek” – olvasható más kiszivárogtatott titkos dokumentumokban.
Az Egyesült Államok visszafogja Ukrajnát
Az Egyesült Államok megtiltotta Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket használjon Oroszország területén. Egy névtelenséget kérő ukrán tisztviselő egy decemberi, ukrán gyártmányú drónokkal végrehajtott támadásról beszélt egy orosz stratégiai bombázóbázis ellen, amely azt hivatott igazolni, hogy Kijev betartja a Washington által előírt szabályokat.
Ukrán tisztségviselők bizalmasan már régóta azt mondják, hogy az Egyesült Államok de facto ellenőrzést gyakorol bizonyos katonai műveletek felett. Kijev például jellemzően nem süti el az Egyesült Államok által biztosított fejlett rakétarendszereit az amerikai katonai személyzet által egy európai bázisról megerősített vagy megadott koordináták nélkül, hogy biztosítsa a csapások pontosságát és kímélje a lőszertartalékokat.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint az, hogy Kijev hajlandó bizonyos célpontokra nem tüzelni és az amerikaiakkal egyeztetni, arra kellene, hogy ösztönözze az Egyesült Államokat, hogy modernebb és nagyobb hatótávolságú fegyvereket biztosítson, például a hadsereg taktikai rakétarendszerét, az ATACMS-t, amely akár 185 mérföldet is képes megtenni. A Biden-kormányzat tisztviselői elutasították a fegyver szállítását, amely korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, és amelyet Oroszország az Egyesült Államok részéről eszkalációnak tekinthet − mondták tisztviselők.
Az Oroszország ellen elkövetett csapások megerősítették az ukrán állampolgárok morálját, akik a rejtélyes robbanásokból felszálló füstöt „bavovna”-nak, azaz „gyapot”-nak nevezik. Az üzletek pólókat árulnak a Kreml falán lévő gyapotvirágokkal, és a gyapotcsokrok népszerű ajándékok.
A támadások talán még Putyint is megviselik. Biztonsági aggályokra hivatkozva nemrég úgy döntött, hogy lemond néhány regionális győzelem napi felvonulást, amelyeken a Szovjetunió náci Németország felett aratott győzelmének közelgő évfordulóját ünneplik. Május 9. Oroszország egyik legfontosabb ünnepének számít, és a Kremlnek alkalma nyílik arra, hogy Moszkva központjában harckocsik és más fegyverek bemutatójával demonstrálja katonai erejét.”
Címlap fotó: Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
a cikk meglehetősen pongyola munka… az újságíró megjegyzi, hogy rendszerváltás előtt vonult be az illető, de hogy a tényleges szolgálat mikor volt és mikor szerelt le, azt szemérmesen elhallgatja… nem ártana az igazsághoz ezt is tisztázni… másrészt, a konyhai beszerzéseket a honvédségben nem kőműves sorkatonákra bízták, különösen nem a szolnoki alakulatnál, ami preferált hely volt… hogy ki vallatták és miféle módon valami konyhai sikkasztás ügyében? szintén csak lebegtetés, mintha a szerzőnek nem is a hír lett volna a célja, hanem keverni a kulimászt, sárral dobálózni hátrafelé, úgyis majd eltalál valakit… ezt az újságírás eszmeiségével ellentétesnek tartom, inkább propaganda tevékenység… de miféle propaganda az, ami nem valamiért, hanem minden ellen való, aminek csak bomlasztás és bajkeverés a célja?
visszatérve a témára, ha valóban olyasmi történt 33 éve, amit fentebb megpróbált leírni a szerző, még ha csak firkálásra jutott is a tehetségéből, kérdezem, hogy az eltelt 33 évben miféle társadalom az, amelyik hagyja ilyen parttalanul folyni a történetet, ahelyett, hogy megnyugtató pontot tennének a végére?