„Alig egy hónappal azután, hogy áttörésként üdvözölték az Európai Unió javaslatát a Koszovó és Szerbia közötti feszült viszonyban, a jelek szerint bajba került az EU által közvetített megállapodás. A két ország közötti feszült viszony most visszatért eredeti állapotába.
Koszovó azzal vádolta Szerbiát, hogy megsértette a megállapodást, amikor az Európa Tanács-beli tagsága ellen szavazott. Közlésük szerint a március 18-án jóváhagyott megállapodásban és végrehajtási mechanizmusában az állt, hogy Szerbia nem fogja akadályozni Koszovó belépését a nemzetközi szervezetekbe.
Kreshnik Ahmeti, Koszovó külügyminiszter-helyettese kedden felszólította az EU-t, hogy ítélje el Szerbia lépéseit, mivel az uniónak kellene garantálnia a megállapodás betartását. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ugyancsak a „történelmi, jogilag kötelező érvényű normalizációs megállapodás gyors végrehajtását” sürgette a koszovói tisztviselőkkel New Yorkban tartott találkozóján.
Alekszandar Vucsics szerb elnök azonban kijelentette, hogy a megállapodás végrehajtása csak akkor kezdődik meg, amint Koszovó teljesíti kötelezettségeit.
Ezt nem lehet kijátszani. Ti teljesíteni fogjátok az egyezségben foglaltakat, és amint megteszitek, mi is teljesíteni fogjuk a mi oldalunkat
– mondta Vucsics egy múlt heti nyilatkozatában.
A megállapodás betartása érdekében Szerbia ragaszkodik ahhoz, hogy először a Szerbiai Önkormányzatok Szövetségét (ASM) hozzák létre. Az ASM egy olyan testület lenne, amely kizárólag a koszovói szerb lakosság szolgálatában állna.
Mik is a pontos feltételek?
A megállapodás egyik kulcsfontosságú rendelkezése kimondja, hogy „Szerbia nem ellenzi Koszovó tagságát semmilyen nemzetközi szervezetben”. Az a tény azonban, hogy egyik fél sem írta alá hivatalosan a megállapodást, homályba borítja a feltételeit és azt, hogy mennyire kötelező érvényű mindkét félre nézve.
A megállapodás tartalmáról hónapokig tartó tárgyalások után és a Koszovóban fokozódó etnikai és politikai feszültségek hátterében – amelyek az ország szerb többségű területein barikádokba, lövöldözésekbe és egyéb incidensekbe torkolltak – az EU felajánlotta, hogy a megállapodás garanciavállalójaként lép fel.
Mindkét fél szóbeli kötelezettségvállalásokat tett a megállapodásra vonatkozóan – de nem írta alá –, és a megállapodás bekerült a két országot érintő uniós tárgyalási csomagokba is.
Ennek ellenére nem meglepő, hogy Szerbia ellenezte Koszovó tagságát az Európa Tanácsban, hiszen Belgrád hajthatatlanul elutasítja Koszovó függetlenségének elismerését, és saját területének részeként tekint rá – írja az Euronews.
Az EU ehhez kevés?
Az EU feladata, hogy ellenőrizze, hogy mindkét fél betartja-e a megállapodást, de nem avatkozhat bele más szervezetek munkájába. Az Európa Tanács az uniós intézményektől teljesen független szervezet, és az emberi jogok őreként működik. Legismertebb szerve az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Peter Stano, a külügyi és biztonságpolitikai ügyekért felelős vezető szóvivő elmondta, hogy bár tudomásul veszi Szerbia szavazását, nem kényszerítheti az ET tagjait arra, hogy egy bizonyos módon szavazzanak.
Tudomásul vesszük ezt a szavazást, természetesen az Európa Tanács tagállamainak kell dönteniük arról, hogy látják jónak
– mondta Stano Brüsszelben.
Ez a patthelyzet rávilágít az EU gyenge pozíciójára a megállapodás védelmében. Az EU szabadon elmarasztalhatja Koszovót, illetve Szerbiát, de nem kényszeríthet bizonyos magatartást egy olyan szervezetre, amelyet nem ellenőriz.
Teljes mértékben tisztában vagyunk a végrehajtási folyamat politikai érzékenységével és bonyolultságával
– folytatta Stano. Kiemelte: az EU elvárja, hogy „a megállapodás minden cikkelyét gyorsan, jóhiszeműen és egymástól függetlenül hajtsák végre”.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
