„James E. Risch idahói szenátor, a külügyi bizottság befolyásosabb republikánus vezetője leállított egy 735 millió dolláros amerikai fegyvereladást Magyarországnak, nyomásgyakorlás céljából, amiért az ország nem hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását.
A döntés, ahogy azt Risch a Washington Postnak elmondta, annak érdekében született, hogy Magyarország térjen észhez a jövő hónapban esedékes NATO-csúcs előtt, és egyezzen bele a csatlakozásba. A fegyvercsomag 24 HIMARS rakétaindító üteget, több mint 100 rakétát és hozzá tartozó kapszulát tartalmaz, több elengedhetetlen alkatrészekkel együtt.
A Post cikke megjegyzi, hogy nagyon ritka az ilyen döntés a külügyi bizottságban. A lépés pontosan mutatja, mennyire nem nézi jó szemmel Washington a magyar külpolitikát – és nem csak a kormány, de a republikánusok sem. Risch elmondta a lapnak azt is, hogy közvetlenül is kifejezte már aggodalmait a magyar kormány felé.
Minden jelentős fegyvereladáshoz engedélyt kell adnia a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságainak elnökeinek és rangidős tagjainak. Enélkül a külügyminisztérium azt nem jelenti be, és nem kezdődik meg az értékesítési folyamat.
A magyar kormány szóvivője nem válaszolt a Post megkeresésére.
Risch bejelentésére azt követően került sor, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden a Fehér Házba látogatott összehangoni a stratégiákat a nyáron Litvániában esedékes NATO-csúcstalálkozóra.
Joe Biden elnök és Stoltenberg együttesen reméli: a találkozón előrelépést jelenthetnek be Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmével kapcsolatban.
Amerikai tisztviselők szerint Vlagyimir Putyin nem számított arra, hogy a nyugati országok ilyen egységesen összefognak Ukrajna támogatására, ezért is kulcsjelentőségű, hogy a svédek is csatlakozhassanak a NATO-hoz.
Nagy az aggodalom amiatt, hogy Magyarország és Törökország késlelteti a pályázat ratifikálását, ahhoz ugyanis a szövetség összes jelenlegi tagjának támogatása szükséges.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete így nyilatkozott: „Az Egyesült Államok továbbra is fáradhatatlanul dolgozik a szövetségesünkkel való szorosabb együttműködésért. Ugyanakkor valódi aggodalmaink vannak a Magyarország által hozott stratégiai döntésekkel kapcsolatban – és ezeket az aggodalmakat széles körben osztjuk.”
A cikk felsorolja, milyen NATO-kezdeményezéseket blokkolt a nem túl távoli múltban Magyarország, és hogy mennyire fagyossá vált a viszony az ország és az Egyesült Államok között az elmúlt években.
Áprilisban Washington egyszer már odapörkölt, amikor az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vetett ki a magyarországi székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank tisztviselőivel szemben. Akkor a kormány engedett, a bank kezét elengedték, Orbán pedig amerikai barátokról és szövetségekről beszélt.
A mostani döntés annyiban fájdalmasabb, hogy a kormánypártokhoz sokkal közelebb álló republikánusok oldaláról kezdeményezték. A Post is megemlíti, mennyire szereti pedig Orbán reklámozni ezeket a kötelékeket: tavaly Texasba utazott, hogy beszéljen a republikánusok legfontosabb találkozóján, a CPAC konferencián, sőt, Magyarország immáron vendéglátója ezeknek konzervatív-jobboldali politikai összejöveteleknek.
A magyar kormány egyébként nyilvánosan nem jelentette be a HIMARS megvásárlására vonatkozó igényét, de januárban a Szabad Európa egy védelmi minisztérium tisztviselőjére hivatkozva megírta, hogy komolyan fontolgatják a vásárlást. Lengyelországnak épp a múlt hónapban szállították le első M142 HIMARS-okat, amiből további mintegy 500 darabot kívánnak vásárolni. (Washington Post)”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
