Németország merész – nem vonja ki békefenntartóit Maliból, pedig ultimátumot kapott a juntától
szerkeszto 
A franciák már távoztak az extrém veszélyes körzetből
Mali „ideiglenes” katonai kormányzata pénteken jelezte igényét, hogy a francia haderőt követően a német alakulatok haladéktalanuk hagyják el az országot, amire a berlini kormány vasárnap elutasító választ adott.
A német érvelés mögött az áll, hogy a katonai rezsim egyre szorosabb kapcsolatokat épít Oroszországgal, akitől fokozott katonai támogatást kért, ami tovább rombolja a szubszaharai régió biztonságát.
A Wagner zsoldoscsapat alakulatai már jelen is vannak az országban, és segítenek a rezsim túlélésében a tuareg felkelők csapásai alatt. Az alakulat helyi vezetője, Ivan Maszlov (Prigozsin Wagner-parancsnok jobbkezeinek egyike) már egy éve amerikai szankciók alatt áll, mert az Egyesült Államok szerint a zsoldoscsoport katonai felszerelést próbál szerezni az Ukrajna elleni háborúhoz Maliban, és ehhez több afrikai országban is végez hasonló műveleteket.
A Wagner alkalmazottai azokat a kézifegyvereket, ágyúkat, aknavetőket és aknákat szedik össze, amelyek Moammer Kadhafi líbiai vezető halála után nagy tömegben áramlottak a környező afrikai országokba, így Mali mellett Nigerbe, Mauritániába és Burkina Fasoba.
Több jelentés is szól arról, hogy a Wagner eközben súlyos bűncselekményeket is elkövetett a polgári lakosság ellen, például egy Moure nevű településen mintegy 500 civilt gyilkoltak meg.
Berlin megvárja az ENSZ mandátum lejártát
A Maliban maradó német egységek helyzete rendkívül nehéz és veszélyes. Repülési engedélyeiket a katonai rezsim bevonta, ezért gyakran nincsenek teljesen tisztában a körülöttük zajló eseményekkel.
Számolniuk kell a térségben gyökeret vert al-Kaida és ISIS maradvány erőkkel, amelyek szintén fosztogatják a vidéki lakosságot és elrabolják az állatállományt.
Ezekre a veszélyekre Ursula von der Leyen már 2016-ban felhívta az ENSZ figyelmét, amikor még védelmi miniszterként tett látogatást a német kontengensnél a Gao Castor táborban.
Kik a békefenntartók?
Az ENSZ BT 2013-ban döntött úgy, hogy MINUSMA néven nemzetközi kontingenst delegál Maliba a tuareg lázadás okozta káosz felügyeletére. Libanon után ezt a helyszínt tartják a legveszélyesebb terepnek a békefenntartók számára, mert megbízásukat egyik harcoló fél sem tartja tiszteletben.
Az expedícióhoz 12 600 katonából álló nemzetközi erőt biztosítottak, amelynek soraiban – többek között – kínai, egyiptomi, brit, svéd, amerikai, mexikói és iráni katonák is felvonultak.
A kontingens belga parancsnok vezetésével működött, ezer fős német alakulattal. Az induló egység létszáma azóta vészesen lecsökkent és mozgástere is beszűkült.
A berlini kormány most ragaszkodik ahhoz, hogy kitöltse a MINUSMA megbízatását, ami jövő májusban jár le. Ez meglehetős merészséget mutat, mert az ultimátum átadása után a német kontingens elleni támadások veszélye nőni fog.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy tegnap népszavazást rendeztek az országban a polgári kormányzás visszaállításáró és a politikai pártok engedélyezésérőll, aminek végeredménye még nem ismert.
Amennyiben a referendum a katonai kormányzás befejezéséről dönt, akkor az országban szabad választásokat kell tartani, ami megerősíti a junta azon érvelését, hogy a békefenntartókra nincs tovább szükség.”
Címlap fotó: Dzsihádisták egy lopott tehenet hurcolnak magukkal a Niger folyón keresztül Jerome Delay/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
