Kós Zoltán 
„Bízunk egy békésebb jövőben”
„„Az orosz-ukrán háború hadművészeti tapasztalatai” címmel tartottak konferenciát az MTA Hadtudományi Bizottsága és a Magyar Hadtudományi Társaság közös szervezésében a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus dísztermében, november 3-án. A rendezvényen – mások mellett – részt vett Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese és dr. Lippai Péter dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar megbízott dékánja.
Prof. dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: november harmadika 2003 óta a magyar tudomány ünnepe. Ebből az alkalomból a Magyar Tudományos Akadémia minden évben ajánl egy témát a tudományos világnak. Ez idén a „válaszok a globális kihívásokra” hívómondat volt, amelybe illeszkedik a szomszédunkban zajló háború tapasztalatait körüljáró előadássorozat.
Dr. Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, biztonságpolitikai szakértő a konferencia első előadójaként egy átfogó képet nyújtott a háború globális és regionális összefüggéseiről. Mint fogalmazott: egy fordulópont következett be a történelemben, hiszen egy hosszú háborúmentes időszak ért véget tavaly februárban, ezzel együtt a bizonytalanság kora kezdődött el.
Dr. Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója az Orosz Föderáció stratégiai céljait ismertette a háború különböző fázisaiban. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy kezdetben csupán egy párnapos villámháborúval számolt a nagyhatalom. Kifejtette: a jelenlegi állapotokra kihat a már sikertelennek könyvelhető ukrán ellentámadás, amely katonai szempontból egyre inkább egy patthelyzet kialakulását helyezi kilátásba, amelyben az Orosz Föderáció egyetlen célja, hogy – az eddigi eredmények stabilizálása mellett – tovább kitartson, mint Ukrajna.
A szárazföldi műveletek kapcsán prof. dr. Resperger István ezredes, a Szent István Biztonságkutató Központ vezetője nyomatékosította a politika, a hadsereg és a nép kapcsolatán alapuló clausewitzi háromszög jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a háborút hosszútávon a lakosság fogja eldönteni: egyészt a két ország mozgósítható katonaállományának létszáma, másrészt a nyugati lakosság finanszírozási hajlandóságának időtartama.
Tóth András alezredes, az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság Elemzési és Tervezési Igazgatóságának vezetője kifejezetten a páncélos tapasztalatokra tért ki. Kiemelte annak a jelentőségét, hogy az ukránok csak kilenc darab Leopard 2A6 harckocsit veszítettek, amelyből valójában csak három semmisült meg teljesen, viszont a kezelő személyzete egyiknek sem sérült meg, amely jól mutatja a haditechnikai eszköz magas védelmi képességét.
Dr. Krajnc Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos dékánhelyettese és dr. Kaiser Ferenc, az egyetem docense előadásából kiderült: a légi műveleti, illetve haditengerészeti tapasztalatok hasonlóságot mutatnak abban az értelemben, hogy bár a háború kirobbanásakor az Orosz Föderáció látszólag egyértelmű fölényt birtokolt mindkét területen, az ukránok – többek között – kezdeményezőképességüknek, a magas morálnak, illetve a támogatásoknak köszönhetően ellensúlyozni tudták ezt.
A multidomain, azaz a többdimenziós háborúnak fontos részét képezi a kiberhadviselés is. Ennek jelentőségéről prof. dr. Kovács László dandártábornok, az MTA Hadtudományi Bizottság alelnöke számolt be a háború vonatkozásában. Mint fogalmazott, nem csak a kiberműveletek szerepe értékelődött fel, hanem az információs műveleteké is, amely különösen tetten érhető a stratégiai kommunikációban. Hangsúlyozta a Magyar Honvédség felkészültségét ezen a területen, hiszen az MH Kiberműveleti Parancsnokság állománya képes napi 24 órán keresztül monitorozni az eseményeket, és biztosítani a kellő védelmet.
A rendezvény záró témáját jelentő, a NATO keleti szárnyának védelméről prof. dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes számolt be. Emlékeztetett, hogy a háború hatására meglehetősen nagy stratégiaváltásnak lehetünk szemtanúi a Szövetségen belül, amely többek között az elrettentés előtérbe kerülésében nyilvánul meg. Felhívta rá a figyelmet, hogy a 2022-es madridi csúcson amellett, hogy a kollektív védelem megerősítését tűzték ki célul a szövetségesek, fontos újítás, hogy a Washingtoni Szerződés 5. cikkét kiterjesztették a hibrid támadásokra is. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke szót ejtett az Európa-szerte jellemző védelmi költségvetés növelésének jelenségére is, kiemelve, hogy hazánk jelenleg a nyolcadik helyen áll a GDP-arányos ráfordításon alapuló rangsorban.
A konferencia összegző, záró gondolatait prof. dr. Kovács László dandártábornok fogalmazta meg. „Ez a háború egy tragédia, nem csak Európa, hanem az egész világ számára. Ugyanakkor a levont tanulságok a jövőben mindenképpen megfontolandóak, hiszen az itt összegyűltek jelentős létszáma is azt bizonyítja, hogy vannak elhivatott emberek, akik Magyarország biztonsága érdekében készek tenni” – hangsúlyozta, hozzátéve: „bízunk egy békésebb jövőben, ugyanakkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy legyen egy katonai erő, amely fegyverrel képes megvédeni a biztonságunkat.” – ”
Fotó: Fülöp Dóra
Eredeti írás: Bányász Eszter
About the Author
