„Szombaton újabb két évre a Fidesz elnökének választják Orbán Viktort a párt tisztújító kongresszusán. A miniszterelnök kis megszakítással összesen 27 évet húzott már le a párt élén, az elmúlt harminc évben mindössze egyszer volt kihívója. Az igazán nagy dolgok szerinte még csak most jönnek, és továbbra is szeretne elől menni. Legutóbb azt ígérte, addig csinálja, ameddig bírja. Azt már most elmondhatja magáról, hogy hosszabb ideig vezette a pártját, mint Angela Merkel vagy Margaret Thatcher. Öt év múlva Kádár Jánost is utolérheti, ám van egy magyar pártelnök, aki a rendszerváltás óta minden tisztújítást megnyert.
„Az a legbiztosabb, ha elöl megy az ember. Igaz, hogy itt a legsűrűbb a golyózápor, de cserében innen látsz a legjobban” – ezzel indokolta Orbán Viktor 2021-ben, a Fidesz legutóbbi tisztújító kongresszusán, hogy miért vállalta újabb két évre a pártelnökséget.
Az akkor 58 éves miniszterelnök úgy érezte, hogy a legjobb korban van. „Bár az egy kicsit nekem is gyanús, hogy eddig mindig így éreztem” – jegyezte meg. Arról is beszélt a tisztújítás után, hogy szerinte a Fidesz első 33 éve „csak felkészülés volt az igazán nagy dolgokra, amelyek még várnak ránk”. Ebből pedig – tette hozzá – ő sem szeretne kimaradni.
Március végén tortával, lufikkal, pezsgős koccintással és kiélezett csocsómeccsel ünnepelték a Fidesz 35. születésnapját.
Ebből 27 évet Orbán Viktor vezette egy személyben a pártot, 2003 óta megszakítás nélkül ő tölti be a tisztséget.
Szombaton minden bizonnyal újabb két évre megválasztják pártelnöknek, még csak kihívója se lesz a Fidesz kongresszusán.
A tisztújításon a pártelnök mellett döntenek az alelnökökről és a párt bizottságainak vezetőiről, tagjairól is. A Mandiner szerint a négy alelnöki poszton sem várható változás, így nagy valószínűséggel a következő két évben is Kubatov Gábor, Kósa Lajos, Németh Szilárd és Gál Kinga alkotják a vezetői testületet, míg Kövér László maradhat az országos választmány élén.
Orbán már óvatosan közlekedik a fiatalok között
Harminc évvel ezelőtt, 1993 áprilisában választották először a Fidesz elnökének az akkor 29 éves Orbánt. Ő lett a párt első elnöke, az alapítás utáni első öt évben egy hattagú testület vezette a Fideszt. Az 1993-as kongresszuson eltörölték a párttagság korábbi feltételeként szabott 35 éves korhatárt is, és a pártelnök erős jogköröket kapott a vezetéshez.
Az 1994-es parlamenti választáson azonban pocsékul szerepelt a Fidesz az új elnök vezényletével, a 7 százalékos eredménnyel éppenhogy bejutottak az Országgyűlésbe. Az elnökség lemondott az eredmény miatt, majd a júniusi tisztújításon kihívót kapott az elnöki székért ismét ringbe szálló Orbán. „Nem történelmi tett volt az, hanem naivitás” – emlékezett vissza az indulására Wachsler Tamás pár éve a 24.hu-nak. Azt tapasztalta, hogy a Fidesz vezetése nem nézett szembe a vereség okaival.
„Sokakkal együtt azt gondoltam, valaki kell viselje a felelősséget a történtekért”
– fogalmazott Wachsler, akit állítása szerint sokan biztattak, hogy induljon el a tisztújításon. Aztán egyszer csak azt vette észre, hogy a mögötte állók sorra elnémulnak, Orbán pedig nagyon simán, kétharmaddal megnyerte a pártelnöki választást. Az elmúlt harminc évben senki más nem mert elindulni ellene a párt tisztújításain.
Hat évvel később azonban maga Orbán mondott le, miután a párt kongresszusa arról döntött, hogy nem lehet valaki egyszerre miniszterelnök és pártelnök. Orbán az előbbit választotta, és a párt élén régi bizalmasa, kollégiumi szobatársa, Kövér László váltotta. Alig több mint egy évvel később azonban ő is lemondott, és az új elnök 2001-ben Pokorni Zoltán oktatási miniszter lett. A csere oka a Political Capital akkori elemzése szerint az lehetett, hogy Pokorni a 2002-es választási kampányban hatékonyabban tudta megjeleníteni a párt céljait, és jóval elfogadottabb politikus volt, mint a már akkor is radikálisan nyilatkozó Kövér.
Pokorni sem sokáig maradt a Fidesz elnöke, 13 hónappal később lemondott a posztról, miután édesapjáról kiderült: a rendszerváltás előtt ügynök volt. Ezután Áder János szűk egy évig ügyvezető elnökként vezette a pártot, majd 2003 májusában visszatért a 2002-es vereség óta polgári köröket építő Orbán Viktor. Az elmúlt húsz évben egyedül a 2006-os vereség után ingott meg a széke a párton belül, de az őszödi beszéd és a Gyurcsány-kormány összeomlása óta már senki nem próbálta kiszorítani a párt éléről, mára pedig már elképzelhetetlen a Fidesz Orbán nélkül.
„Csak ilyeneket látok szinte. Nagyon óvatosan kell ott közlekedni”
– válaszolta a miniszterelnök két éve a Telexnek, amikor arról kérdeztük, lát-e olyat a Fideszben, akit alkalmasnak tartana az utódjának. „Ez nem olyan, mint a futball, hogy egy bizonyos életkor után az embernek már gondolkodnia kell arról, hogy mi lesz vele. A Jóisten majd ezt eldönti, nem kell nekünk itt túl okosnak lenni” – mondta a jövőjéről.
Orbán a legutóbbi tisztújításon arról beszélt, az elmúlt tíz évben „felnőtt, beérett, kipróbáltatott és bevált a Fidesz következő nemzedéke”, akik képesek lennének az alapító generáció helyére lépni, de még marad a párt élén. A Fidesz ugyanis szerinte hűséget, hitet és bizalmat jelent. „Ez kötelez, és amíg bírom, és amíg ti bírjátok, csinálni kell, és csinálni is fogom.”
Hogy meddig csinálja, azt nem árulta el, a múlt szeptemberi kötcsei pikniken azonban információink szerint azt mondta zárt körben, hogy 2034-ig szeretne miniszterelnök lenni.
Thürmerben még van erő, Gyurcsány ellen senki nem intéz kihívást
Ha Orbán 2034-ig maradna a Fidesz élén is, azaz a szombatival együtt még hat tisztújító kongresszuson bizalmat kap a tagságtól, akkor beelőzheti Kádár Jánost. Kádár 32 évig volt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első számú vezetője, 1988 májusában mondott le. Orbán már 2028-ra, 65 évesen utolérheti a volt szocialista főtitkárt.
Van azonban egy politikus Magyarországon, aki Orbánnál is régebb óta pártelnök: Thürmer Gyula 1989 óta vezeti a Magyar Munkáspártot, amely az MSZMP egyik szellemi örököseként, utódjaként jött létre a rendszerváltás után. A 70 éves politikus négy éve azt mondta a régi Indexnek adott interjúban, hogy még van benne erő a folytatáshoz.
„Azt mondják, a legjobb a 60-70 év közötti időszak a politikusoknál. Már nem követnek el éretlen dolgokat, de még eszüknél vannak. Komolyan dolgozunk azon, hogy a pártvezetés minden szintjén legyenek fiatalok, utódok”
– fogalmazott Thürmer, habár azt ő is elismerte, hogy nehéz lesz megtalálni az utódját a kommunista pártban, ahol igen magas a tagság átlagéletkora. A Munkáspárt a legutóbbi parlamenti választáson már el sem indult, a 2019-es EP-választáson pedig mindössze 14 ezer szavazatot kapott. A párt legjobb eredményét az 1998-as választáson érte el, de a 4 százalékos eredmény akkor már nem volt elég a parlamentbe jutáshoz.
Orbán miniszterelnök-helyettese és parlamenti padtársa, Semjén Zsolt is zsinórban 20 éve vezeti a kisebbik kormánypártot, a KDNP-t. Legutóbb 2020-ban tartottak tisztújítást a KDNP-ben, ahol a párt közleménye szerint „az ország minden részéből érkezett küldöttek elsöprő többséggel választották meg további 5 évre” Semjént. A KDNP elnöke arra a politikai bravúrra képes immár 13 éve, hogy egy mérhetetlen támogatottságú párttal kormányon legyen, és minisztereket, államtitkárokat adjon. Orbán szerint a kereszténydemokrata párt „a kormány szellemi-ideológiai magja”.
Van még egy olyan párt Magyarországon, ahol borítékolható a tisztújítások végeredménye: a 2011-es alapítása óta Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke.
„Mert nincs, aki kihívást intézne velem szemben”
– válaszolta Gyurcsány a Partizán tavaly szeptemberi műsorában, amikor arról kérdezték, hogy az ellenzék újabb kétharmados veresége után miért nem mondott le a párt éléről. A volt miniszterelnök arról beszélt, hogy a DK megalapítása óta ők minden egyes választáson egyre jobban szerepeltek, és szerinte 2022-ben is Márki-Zay Péter szenvedett történelmi vereséget, nem a DK.
Abban igaza van Gyurcsánynak, hogy az elnökcsere nem mindig sül el jól, erre a legjobb példa a Jobbik esete. „A 2018-as választási eredményért a Jobbik miniszterelnök-jelöltjeként egyszemélyi felelősséget vállaltam. Mivel a választási győzelem nem valósult meg, tartottam a szavam” – írta a 2018-as parlamenti választás másnapján Vona Gábor, aki 12 év után mondott le a Jobbik éléről.
A Jobbik Vona távozása óta mélyrepülésbe kezdett: a pártszakadás után Toroczkai Lászlóék megalapították a Mi Hazánk Mozgalmat, de az elmúlt négy évben sorra hozták létre az újabb és újabb politikai formációkat az ex-jobbikosok, miközben a 2018-as választáson még 19 százalékon lévő párt ma már nem biztos, hogy önállóan bejutna a parlamentbe. A pártban sokan a mai napig nem tudták megbocsátani Vonának, hogy 2018-ban lemondott, és valószínűleg nem repestek az örömtől akkor sem, amikor a volt elnökük öt év után visszatért a politikába, és Második Reformkor néven új pártot alapított.
Az ellenzéki pártok között Gyurcsány mellett Kovács Gergely mondható még rutinos pártvezetőnek. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2014-es bejegyzése óta Kovács az elnök. Több mint 9 évig volt a Párbeszéd társelnöke Szabó Tímea, ebből 8 évet Karácsony Gergellyel közösen vezette a pártot. Ha már Semjén bravúrjáról volt szó, Szabóéknál is meg kell említeni: a Párbeszédnek úgy van 2018 óta parlamenti frakciója, hogy önállóan még soha nem indultak el választáson.
Fenti grafikonunkon találni olyan politikusokat is, akik már biztosan nem fogják beelőzni Orbánt a pártelnöki években: Csurka István 19 évig vezette a szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), Dávid Ibolya 11 évig volt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, és ugyanennyi ideig volt a Független Kisgazdapárt (FKgP) elnöke Torgyán József is.
Orbán azokat az embereket szereti, akik élethivatásnak tekintik a politikát
Európában is ritka, de nem példa nélküli, hogy egy politikus több évtizeden át vezesse a pártját. Még 11 évet kell várnia Orbán Viktornak, hogy utolérje
Jean-Marie Le Pent, aki több mint 38 évig volt a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front (ma már Nemzeti Tömörülés) elnöke.
A francia bevándorlásellenes, nacionalista politikust 2011-ben lánya, Orbán európai szövetségese, Marine Le Pen váltotta párt (RN) élén.
Jean-Marie Le Pen a 2002-es francia elnökválasztásokon épp attól a Jacques Chiractól kapott ki, akit Orbán pár napja példaként emlegetett a Századvég konferenciáján. „Mi Jacques Chiracot szeretjük, mi Helmut Kohlt szeretjük, Aznart (…), azokat az embereket szeretjük és tiszteltük mindig, akik a régi iskolának megfelelően vállalták a köz szolgálatát, ezt élethivatásnak tekintették, és a fizetéstől függetlenül ezen a pályán maradtak, ha vereséget szenvedtek, ha nyertek” – fogalmazott a miniszterelnök.
Jacques Chirac, Franciaország korábbi elnöke és Párizs volt polgármestere 18 évig volt a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) elnöke, míg Orbán régi példaképe, „a keresztény európai ember ideálja,” Helmut Kohl negyed évszázadot, 25 évig vezette a Kereszténydemokrata Uniót (CDU). Miután 1998-ban elvesztette a választást a német kancellár, lemondott a párt éléről. Két évvel később Angela Merkelt választották a CDU vezetőjének, aki ugyancsak sokáig, 18 évig volt pártelnök.
Fontos inspirációt jelentett az 1993-ban pártelnöknek választott Orbánnak Silvio Berlusconi politikai felemelkedése. Az olasz üzletember pártja, a Forza Italia mindössze három hónappal az alapítása után került kormányra 1994-ben. Berlusconi 15 évig vezette a Forza Italiát (FI), 2009-ben aztán a Nemzeti Szövetséggel szövetségre lépve új pártot alapítottak: a Szabadság Népét. Előszeretettel hivatkozik Orbán a beszédeiben és interjúiban Margaret Thatcherre is, a Vaslady 15 évig volt a brit Konzervatív Párt elnöke, és ebből 11 évet az Egyesült Királyság miniszterelnöke.
Ha kicsit közelebbi példát keresünk: több mint 24 éve, 1999-ben lett a szlovákiai Smer elnöke az októberben ismét miniszterelnöknek választott Robert Fico, míg Orbán másik régi nagy közép-európai barátja, Jarosław Kaczyński 20 éve vezeti a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártját. A PiS az októberi választáson a Fidesz nagy bánatára nyolc év után elvesztette a kormányzati többségét, és a következő lengyel miniszterelnök Orbán ellenfele, Donald Tusk lesz, akitől egyébként szintén nem áll távol a pártvezetés: 2003-tól 11 évig volt a Polgári Platform (PO) vezetője, majd 2021-ben ismét a párt elnökének választották.
A Fidesz tisztújító kongresszusa szombaton 10 órakor kezdődik, és több miniszter, polgármester, alelnök, EP-képviselő felszólalása után délután Orbán Viktor beszéde zárja. A rendezvény legfontosabb történéseit percről percre közvetítjük a Telexen. Addig pedig ha tesztelné tudását Orbán pártelnöki éveiről, töltse ki az áprilisban megjelent kvízünket.”
Címlap fotó: 1046.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
