Hogyan ne maradjunk le a sarki fényről?
„Sarki fény, hullócsillagok, Jupiter – látnivalók a decemberi égbolton.
Lélegzetelállító látványban volt november 6-án azoknak része, akik észlelték hazánkban a sarki fényt. Arra voltunk kíváncsiak, mi a legbiztosabb módja, hogy tanúi lehessünk a következő alkalommal a káprázatos jelenségnek, és arra is rákérdeztünk Forgács Attila fizikus, amatőr csillagásztól, milyen szépségekre számíthatunk még a decemberi égbolton.
Először is azt tudakoltuk, hogyan ne maradjunk le a sarki fényről, honnan tudhatjuk előre, mikor lesz ismét észlelhető a térségben?
Mindenekelőtt gyorsnak kell lenni, a jelenség mindössze 15-20 percig tart. Jó hír azoknak, akik elmulasztották, hogy várhatóan egyre többször láthatjuk. A sarki fényt alapvetően naptevékenységek okozzák, amik 11 éves ciklusokban működnek. A ciklus csúcsán tetőzik a számuk, ez 2025-ben lesz
– mondta a szakember.
Arról is beszélt, hogy van olyan űrszonda, ami 24 órában a Nap körül kering, hogy monitorozza a napfelszínt, történik-e naptevékenység. Ha igen, akkor mindenféle töltésű részecske elkezd a Föld felé száguldozni és szűk egy nap alatt érnek a Földre. Azaz az esemény előtt leghamarabb egy nappal lehet csak tudni, hogy valami elindult felénk. Ezek a szakforrások a nagyközönség számára nem elérhetőek, jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan előrejelzési rendszer, ami pontosan megmondja, hogy mondjuk jövő vasárnap látható lesz a sarki fény.
Nehezen előrejelezhető
– Az előrejelzésben így azok segíthetnek, akik az űrszondán kívül figyelik a napfelszínt. Csillagász fórumokon, közösségi médiás csoportokban azonnal jelzik, ha valami készülőben van, de ez egy tipikusan vagy elkapom, vagy nem jellegű esemény. A legutóbbi, novemberi esetnél a Magyar Csillagászati Egyesület levelezőlistájára írtak be a tagok, hogy most azonnal menjen ki mindenki az ég alá – idézte fel Forgács Attila.
– Ez alkalommal különösen fényes volt, Görögországban és Törökországban is látták. Legtöbbször nem ennyire látványos, hanem csak halványan dereng valami, a Balaton felszínén ritkán tükröződik vissza. De volt már ilyen korábban is, több száz éves feljegyzésben találhatunk erre utaló jeleket. Akkoriban mindenféle misztikus jelentést tulajdonítottak a sarki fénynek, azt hitték, túlvilági szellemek táncolnak – tette hozzá.
A sarki fényen kívül más égi események is várhatóak a közeljövőben. Mint megtudtuk, a Geminidák meteorraj minden évben visszatér. December 14-én fog tetőzni, és amikor beindul, akkor akár 1-2 percenként is láthatunk hullócsillagot. A Jupiter már most is szabad szemmel látható, esténként dél-kelet irányban nagyon fényesen világít. Nemrégiben volt holdfogyatkozás, vagy amikor a Vénuszt eltakarta a Hold, ezek is látványosok voltak, az ilyesmiket évekre előre lehet tudni. Az ég azonban mindig ad valami olyat is, amire nem számítunk, például megjelenik egy üstökös, mint pár éve a Neowise.
Sok szépet láthatunk
– A hullócsillagok megfigyeléséhez a legideálisabb körülmények akkor vannak, amikor újhold környékére esik a meteorzápor, akkor van tényleg sötét, nem világít a Hold fénye, decemberben ez szerencsére pont így alakul. A Kárpát-medencében a párás levegő paplanszerűen meg tud ülni, ezért ilyenkor érdemes felmenni akár pár száz méterrel magasabbra az Északi-Középhegységbe és kifeküdni meleg ruhában, forró teával egy polifoamra. Lehetőleg kapcsoljunk ki minden fényforrást, már 1-2 lámpa is rengeteget jelenthet – javasolta a csillagász.
Szerinte kiváló meteornéző hely még a Hortobágy és környéke, de ide nem csak akkor érdemes kimenni, amikor hullócsillagok várhatóak, hiszen tiszta időben a tejút is látható. Szabad szemmel megpillantható még a Vénusz, és a Szaturnuszt is megfigyelhetjük bármelyik erkélyről. A színes csillagok is bámulatosak, a kék színűek a fiatal csillagok, a vörösek az idősebbek.
Forgács Attilától azt is megkérdeztük, mi volt számára a legszebb azon jelenségek közül, amiket eddig látott.
– A Neowise üstökös, amit a legegyszerűbb távcsővel is meg lehetett találni az égbolton.
Ez az üstökös akkor járt utoljára itt, amikor a gízai piramisokat építették. Elképesztő az a tudáshalmaz, ami a távcsövek és a fényképezés fejlődésével egyre csak növekedett, csak a világegyetem méretéről alkotott elméletek óriásit ugrottak az elmúlt tíz évben
– mondta. – Értelmezhetetlenül sok csillag van a világegyetemben, még annál is több bolygóval. Óriási ez a kettősség, amiben egyszerre szembesülünk azzal hogy milyen picik vagyunk igazából, de ha rácsapunk az ujjunkra, akkor az a világ közepe, annyira fáj – jegyezte meg.
– A Földön minden a periódusos rendszer elemeiből épül fel, ezekből az elemekből áll össze az étel meg előttem ez a mikrofon is. A periódusos rendszer elemei egykoron felrobbanó csillagokból keletkeztek, bennünk a világegyetem önmagára néz vissza. Felrobbant csillagok anyagából vagyunk mind – a kólával együtt – összegzett.
További érdekességek podcastunkban:”
Fotó: Csobán Sándor / VCSE
Eredeti írás: KOSZTIN ÉVA
